Ország-Világ, 1961. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-05 / 27. szám

eltűnt Negyven évvel ezelőtt, 1921 július 11-én győ­zött Mongóliában a népi forradalom, megalakult az első népi kormány. A Mongol Népköztársaság — fennállásának negyven esztendeje alatt — gyökeresen megváltoztatta Mongólia földjét és népét. A nomád pásztorokat letelepítette, a tanu­latlan népet iskolákba, főiskolákba egyetemekre küldte. Városokat épített, ipart teremtett. A ma­gyar nép szeretettel köszönti győztes forradalmá­nak 40. évfordulóján a baráti mongol népet. Ha valaki plasztikus képet akar kapni arról, hogy mit is jelentett a mongol nép életében az elmúlt negyven esztendő, ak­kor azt tanácsoljuk: menjen el a Góbi-sivatagba. Ha sietős a dolga, nyugodtan utazzék repülőgépen, mert azon a terüle­ten, amelyen negyven évvel ezelőtt kiet­len homoksivatag feküdt, ma már élénk forgalmú városok és a városokban repülő­terek találhatók. De aki nem szereti a re­pülőgépet , vasútat vagy pedig autót vá­laszthat. Mert az egykori Gobi-sivatagban vasút is közlekedik, és jó országutak van­nak. Ha valaki azonban romantikus haj­lamú, és szeretné régi időik hangulatát oda­varázsolni egy rövid időre, ám tessék! El­ballaghat teveháton a kívánt vidékre. Igen, így változott meg negyven év alatt a szocializmus építésének során a Gobi­­sivatag külső képe. Merész fantáziájú mongol emberek átalakították ezt a terü­letet. A déli és ke­leti Gobi elmara­dott nomád állat­tenyésztését fel­váltotta a korszerű kollektív állatte­nyésztő gazdaság. De a fehér foltok (a fehér színű ha­talmas juhnyájak) mellett ott talál­juk Dél-Gobiban a fekete foltokat is, a Góbi-vidék ha­talmas szénlelőhe­lyeit. Mert az egy­kori Gobi-sivatag mélyében sok mil­liárd tonna kok­szolható dús szén nyugszik. De nemcsak ez az egyetlen kin­cse a hatalmas síkságnak. Az elmúlt negy­ven esztendő során felfedezték, hogy renge­teg topáz, türkiz, pirít, hegyikristály, már­vány és sok más, nagyon értékes ásvány vár a bányászokra. Rendben van — mondja a kétkedő em­ber — azelőtt nem tudták, hogy mi van a Föld mélyében, és most feltárták. De azt már senki sem állíthatja, hogy a si­vatagot termővé tették ... Nos, a kétkedő alaposan pórul járna, ha látná, hogy az egykori homoksivatagban milyen burgo­nya- és káposztaföldek húzódnak, mekko­ra kukorica és milyen zöldségfélék terem­nek meg. A legnagyobb meglepetés azonban mégis akkor éri az utast, ha a sivatagban utaz­­tában —a szomjúságra« gondol. Merít már ez is a múlté. Mindenfelé újonnan fúrt kutak tűnnek az ember szeme elé, és ez bizony nekünk, magyaroknak, külön jó érzést ad, hiszen jórészt magyar szakem­berek segítségével építették mongol bará­taink. És a sivatagban mindenfelé látunk olaj­­fúrótornyokat is. A Gobi-síkság homok­takarója alatt több mint ezerméteres mély­ségben gazdag olajforrások húzódnak. És A Kínai Kommunista Párt negyven évvel­­a ezelőtt, 1921 július elsején alakult meg. A kínai népnek, a kommunisták vezetésé­vel, évszázados elmaradottságot kellett be­hoznia az elmúlt évek alatt. Az ország ma már hatalmas léptekkel halad előre az ipa­ri fejlődés útján. Egyik gyár épül a másik után, az elmúlt esztendőkben, csupán a Szovjetunió segítségével, háromszáz nagy ipari üzemet építettek a Kínai Népköztár­saságban. Képünkön az egyik új gyár, a tiencsini első számú acélmű egyik műhelye, a Gobi-síkság szélén ott emelkednek már az olajfinomító-gyárak, amelyek feldolgoz­zák a Gobi-síkság óriási mennyiségű ola­ját. A Gobi-sivatag­­ »eltűnt«. Helyére a szocialista ember virágzó városokat és ipartelepeket épített. Ma pedig így változott meg a kép Negyven évvel ez­előtt csak ezt lát­hatta az utas a Gobi­­sivatagban Olajfinomítógyár a Gobi-síkság déli részén

Next