Ország-Világ, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-14 / 33. szám
6 (Folytatás a 2 .5. oldalról) Jlátemcu cl DCuunxpjQjcikwjtML A villanyfényes árakat előtt az esti utcán részeg tántorog, rémült szemű és zilált hajú nőt két siheder nevetve közrefog, s már tuszkolják is a várakozó autóba, mely azonnal tovagördül, de hallható még hirtelen belülről egy sikoltás. Azután hiába nézek az autó után, már el is tűnt az utcaforgatagban. Én körülnézek hökkenten, riadtan, köröskörül gazdag fényáradat, s az égbenyúló tiszta házfalak komfortos életet takarnak el. A jómód földje ez, hol pénzre lel, ki pénzt kíván és dolgozni se rest. De ugyanitt a villanyfényes est lépten-nyomon olyasmit fest elébem, hogy újra s újra azt mondom: »Nem értem«. Nem értem azt sem, hogy ez a hatalmas, gyönyörű város miért olyan unalmas, miért menekül munkája után a legtöbb ember álomba tunyán; hol láthatólag élni érdemes hogyan lehet ilyen sok részeges, se gondtalan, biztos jólét hazája miért néz félre a statisztikára, mivel gyilkosság s öngyilkosság éppoly nagy százalékot ér el, mint a téboly. Nincs rongyos ember, nincs éhes gyomor, de a lelkekben kisért a nyomor: az összkomfortos sivár céltalanság. Úgy látszik a boldogságot nem adják készpénzért vagy részletre. Ez a város oly szép, oly tiszta, s közben oly halálos fásultság ül a fiúk, lányok arcán. A Kungsgatan ingyen leánypiacán nem a szerelmet, hanem a bevett szokással zajló nemi életet keresik és találják. Akinek ez nem elég, pálinkához siet a mámorért, vagy töms-zúzni készen kalandra indul este. Férfikézben csillan a finn tőr, felfröccsen a vér, leány csókjánál több gyönyört ígér a leánysikoly. S ha már ez sem ad az unalomban új izgalmakat, ha émelyít a mindennapi szesz — hát akkor itt mindennek vége lesz. Ha kiveszett már mindenből az íz, a hidak alatt puhán vár a víz; biztos megoldás, mert ki visszaretten, feladja magát majd az őrületben. Vagy ez vagy az következik be végre a statisztika dicstelenségére. A mérleg: komfort, tisztaság, vagyon s létbiztonság az egyik oldalon; a másik oldal: mély egyhangúság, szépségek közt egy unalmas világ. Ki vállalja az egyhangú unalmat, nyugodtan élhet és nyugodtan alhat. Ki nem vállalja s mást vár valahol, annak az útja vagy az alkohol, vagy az erőszak bűnei között talál magának hamis örömöt, míg így vagy úgy, de megöli magát. — A világ egyik legszebb városát ilyennek láttam, amikor egy este két siheder egy rémült nőnek esve betuszkolta egy autóba, ahol még felhangzott egy ijesztő sikoly, de aztán el is tűnt a gépkocsi. És előttem a világvárosi fényáradatban tántorgott a részeg. Én mint lázálmot láttam az egészet, a képet, melyet mesefénybe vont a villanyfény: komfortos Babilont, fantáziátlan, higiénikus poklot, ixilami utópisztikus álomból ismert gondtalan falansztert, hol kihagyták az emberből az embert, mivel így élnek csoportos magányban az unalom szépséges városában. (De tán csak álom volt és semmi más ez a stockholmi lázas látomás). Hegedűs Géza Fiatal atomkutatók Calaspils lett városban működik a három balti köztársaság (lett, litván, észt) atomkutató központja. A kétezer kilowattos kísérleti reaktor korszerűsítését a lett Tudományos Akadémia fizikai intézete dolgozta ki. A reaktor segítségével a szilárd testek fizikája, a magfizika, a mikrobiológia, a biológia és a rádiókémia területén végeznek kutatásokat. A különböző kísérleti területek részére külön laboratóriumokat rendeztek be. Az itt dolgozó lett, litván és észt kutatók fiatal emberek, átlagos életkoruk mindössze 27 esztendő. Dina Gubatova rádiómérnöknő új kísérletet készít elő