Ország-Világ, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-14 / 33. szám
csönbe. Beszélünk az önköltségcsökkentésről és egy 26 forintos tételhez hozzá nő 600 kilométer költsége. És ha leltároznak? Nem mindegy a leltárnak, hogy az áru van meg, vagy az értéke? Nálunk is van leltározás és addig ne adjuk ki a zöldséget, gyümölcsöt, vagy a bort? Hányszor jönnek hozzánk sötét éjszakán, hogy zöldség kell valamelyik nyaralóba, vagy az üdülővárosok piacára. Vagy hús kell, adjunk egy vágómarhát. És mi odaadjuk, pedig ha még hizlaljuk egy hónapig, magasabb árat kapunk érte. De hát megértés nélkül nem lehet dolgozni. Hiába jó a párt és a kormány gazdaságpolitikája, ha lent roszszul fogják fel, vagy nemtörődömséggel végzik a munkát. Ez a nemtörődömség nem alkalmas arra, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket. (S mielőtt az érdekeltek felvetnék riposztként, hogy miért nem terveznek előre, s miért nem idejében adják be a rendelést, hadd válaszoljunk erre mi: általában nem tervezik be a csapágytörést. Igaz, fel lehet venni mindent a rendelésre. De kinek használ az anyagfektetés? A készletezés is gátolja azanyagelosztást és gyakran súlyos anyagi károkat okoz.) Olasz ügyfél Kővágóörsön Még éjszaka sem ritka a vendég Kővágóőrsön. Azaz mégis: ritka vendég látogatott el egy éjszaka, olasz marhakereskedő személyében. De ma már ő sem ritka vendég itt. Azóta Kővágóőrsről vásárolja a vágómarhákat. Évente kétszer is eljön. Príma árut kap és a kedvencéből is mindig egy demizsonnal: a tüzes révfülöpi borból. (A múlt héten 44 szarvasmarhát vásárolt.) A Béke tsz baromfija a hazai piacokon kedvelt áru. Tavaly 30 000 csirkét és 2000 pulykát adtak el, s idén már a tizenötezredik csirkénél tartanak. De mégis, a szőlő és a bor növeli elsősorban a tagok normáját. Az öreg szőlők ugyan sok gondot okoznak: a sűrű telepítés, a nehéz kézimunka. Nyolcvanöt holdon már újat telepítettek, úgy hogy a Zetor is elférjen közte, meg a motoros permetező is. Sokáig gondot okozott az is, hogy nem kaptak oltványt. Most már 400 000 darab saját oltványuk van és 1965-re még 110 holdat telepítenek be. * A tengernyi terület a magyar tenger partjától indul el Örs vezér egykori telepéig, s azon túl is, a szelíd emelkedőkön, napsütéses hegyoldalig. Frissen vert akácoszlopok vigyázzák a szőlősorokat, zizegő kalászok hajladoznak. Gazdag éléskamra ez a föld. S az ember szerető munkával aratja le gazdag termését. G. Z. ISZE IK Bármikor érkezhetünk Szegedre ezekben a hetekben, bizonyos, hogy a dóm előtti téren mindig akad látnivaló. Technikai előkészületek, próbák, előadás. Hajnaltól, hajnalig... S hogy mindez nem történik hiába, azt bizonyítják a július 20-tól augusztus 20-ig tartó játékok sikerei. Dicséretes művészi, kulturális hivatást vállalt magára az igazgatóság azzal, hogy minden esztendőben nagy zeneköltőnk, Erkel Ferenc emlékének adózik. Idén is azért nyitottak az ő, már-már feledésbe ment művével, a Brankovics Györggyel, amely valósággal újdonságként hatott a szabadtéri színpadon. A súlyos mondanivalót hordozó zenedráma új életre kelt Mikó András avatott rendezésében, Kóródi András vezénylésével és az olyan szereplők tolmácsolásában, mint Fodor János, Simándy József, Mátyás Mária, Házy Erzsébet és Palcsó Sándor. IL nem kevésbé ment újdonságszámba l Shakespeare csodálatos tündérjátéka, a Szentivánéji álom sem. A rendező Szinetár Miklósnak nehéz feladatot kellett megoldania, amikor arra vállalkozott, hogy a »kövek közé« hozza el a buja növényzetű tündérvilágot. Tökéletes illúziót és gondolatokat ébresztő előadást kaphatott a közönség. A sikeres szereplők hosszú sorából — akik között feltűnően sok volt a tehetséges fiatal — ezúttal különösen Harkányi Endrét emeljük ki, mert e csínyből, pajkosságból, csipetnyi gonoszságból szőtt ember-álom tündér alakba a legtöbb egyéni színt, új felfogást tudta vinni. Az idei szabadtéri évad egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye is nagy sikert hozott: a Trubadúr. Jelentőségét csak növelte, hogy a legkiválóbb magyar énekesek mellett olasz, román, amerikai és angol művészek léptek fel: a címszerepben a közelmúltban Budapesten is feltűnt Bruno Prevedi, a főbb szerepekben pedig Zenaida Pally (Azucena), Margherita Roberti (Leonóra), és Peter Glossop (Duna gróf). Igaz, a bemutatkozás némi balsikerrel kezdődött: Prevedi a főpróba után megbetegedett, de Simándy József bravúros beugrása élményt jelentett a premier közönségének. A további két előadáson megismerhettük Prevedi jellegzetesen olaszos, lágy, hajlékony tenorját is, mellyel — a többi művésszel együtt — méltó színvonalon közvetítette Verdi zenei mondanivalóját. A romantikus zenedráma itt, a szabadtéren — Mikó András rendezésével és Vaszy Viktor vezényletével — ugyancsak sajátos hatást váltott ki. A környezet természetessége különösen is kedvez az augusztus 8-tól műsoron levő Cigánybárónak, melynek rendezéséről — a tehetséges fiatal Békés András munkája — igen lelkesülten nyilatkozott már a próbák idején a vendégkarmester, a szerző dédunokája, Eduard Strauss. Lökös Zoltán A Trubadúr szegedi előadásáról. A címszereplő: Bruno Prevedi, Azucena: Zenaida Pally A Brankovics György előadásának szünetében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felkereste a szereplő művészeket. Képünkön: Házy Erzsébet és Kállai Gyula (Liebmann Béla felvételei)