Ország-Világ, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-02 / 36. szám

E HETI KIS TÖRTÉNETÜNK 26 F. KAMOV Egy kisfiú panaszai Anyu folyton ezt hajtogatja: — Ne barátkozz Péterrel. Ő csak rosszra tanít téged. — A jó gyerekek ezt nem csi­nálják, biztosan Pétertől tanul­tad ... Régebben figyelemre sem mél­tattam Pétert, de most, hogy anyu annyit emlegeti,­­kíváncsi­ság fogott el. Vajon milyen lehet egy igazi rossz gyerek. Mert én magamat igenis jónak tartom ... Mindenképpen meg kell tud­nom, hogy csinálja azt a sok rosszaságot. Kíváncsi vagyok, mit mond majd, anyu, ha igazán rossz leszek. — Péter — kérdeztem akadoz­va —, meg tudnál te tanítani en­gem a rosszra? — Nem én! — felelte kurtán. Másnap újra megszólítottam. — Tudod mit, Péter? Cserél­jünk! Én neked adom ezt a szép üveggolyót, cserébe te megtaní­tasz engem a rosszra. — Jó? — Nem, nem akarom — felelte és elhúzódott tőlem. Biztosan kevesli az üveggolyót. Talán azért, mert valami nagyon rosszat tud. Harmadnap újra meglestem. — Péter, tudod mit? Legyünk barátok. — Rendben van — mondta örömmel. — De az igazi jó barátok meg­tanítják egymást mindenfélére. — Ahogy akarod, de én nem tudok semmi jót. — Annál jobb — mondtam ör­vendve. — Taníts meg akkor va­lami rosszra. Csodálkozva nézett rám, aztán faképnél hagyott. Negyednap már fenyegetőztem. Beszorítottam egy sarokba és mérgesen rákiáltottam: — Megtanítasz engem valami rosszra, vagy ...! — és felemel­tem az öklöm. — Mit akarsz tőlem — pitye­­redett el —, én jó kisfiú va­gyok. — Én nem tudok semmi rosszat. — Megint hazudsz, hallod-e? — támadtam rá újra. — Az én anyukám tudja, mit beszél! S mert hallgatott, nem haboz­tam, összeverekedtem Péterrel. A házmester választott szét minket. Engem felkapott csuda nagy mancsával, s hiába rúgkapálóz­­tam, hazavitt a hóna alatt. Amikor anyu meglátott, össze­csapta a kezét és elkezdett kia­bálni: — Hányszor megmondtam már neked, hogy ne barátkozz Péter­rel. Azzal a rossz, gonosz gye­rekkel . . . Fordította: KOVÁS IVÁN — Nyugodjon meg, Péter úr. Nem önre vonatkozott a prédikációm ... •vv (Schw. ra. z.) OV-V-V-V-­v Észre sem vették, hogy leeresztettük a vizet — Mit szól hozzá, milyen intelli­gens kutyám van? A Természettudo­mányi Múzeumba jár! (Wie Nuove) — Lenne szives megismételni az utolsó mondatot? (Sie und Er)

Next