Ország-Világ, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-19 / 12. szám

VIHARFELHŐK SPANYOLORSZÁG FELETT Kiküldött munkatársunk riportsorozata Madridban a Magyar Kereskedelmi Kamara a hozzá tartozó cégek érdekeinek képviseletére állandó irodát tart fent. A kirendeltség évek óta Spanyolországban élő, kitűnően tájékozott és széles látó­körű vezetője. Wahlberg Jenő részletesen informált a magyar—spa­nyol külkereskedelmi kapcsolatok alakulásáról. Szavaiból kiderült, hogy Spanyolországba irányuló exportunk 75 százaléka ipari termék — textil, gyógyszer, gumimatrac, rádiócső, fénycső stb. — 25 százaléka azonban mezőgazdasági termék: hús, vaj, sajt, konzerv. De hogyan lehet Spanyolországnak hiánya ilyen cik­kekben? Hiszen éghajlata, kedvező földrajzi helyzete szinte predesz­tinálja a mezőgazdasági termelésre! Pedig így van. A teljes spanyol importnak ma már egyötöde mezőgazdasági cikk. A mezőgazdasági termelés fejlődése ugyanis nem tartott lépést a szükségletek növe­kedésével. Bortermésükből ugyan még exportra is jut, a hús, a tej és a cukor termelési színvonala azonban rendkívül alacsony, emellett deficites is. Mindez a parasztság jövedelmének csökkenésével, a fa­lusi lakosságnak a városokba történő fokozottabb beáramlásával járt. Ezek a száraz tények. S milyen a parasztság élete a valóságban? A Malagából Granadába veze­tő autóút mentén egy meglehe­tősen hosszú szakaszon min­denütt kövek borítják a földe­ket, olyan sűrűségben, hogy maga a termőtalaj szinte ki sem látszik. Az autóbusz mellett egy­­szercsak keskeny parcella tű­nik fel, melyen két férfi és egy nő puszta kézzel szedi a köve­ket a földecskéről. Ha létezik az életben reménytelen vállalko­zás, akkor ez az. Az utat szegé­lyező bevágások világosan mu­tatják, hogy a kövek errefelé nemcsak a felületen hevernek, hanem két-három méter mély­ségben heverednek a földdel. Hiába tisztítják meg tőlük a felszínt, az eke a mélyben is csak újabb és újabb akadályok­ba ütközik. Ez a három ember azonban — szemmel láthatóan egy család — valami konok megszállottsággal, rogyadozva cipeli a parcella szélére a ne­héz köveket, hogy termőre for­dítsa ezt a kősivatagot. Földesurak hatalmában Amikor gépkocsink megáll, el­nézem a három izzadt, kőke­ A híres madridi Plaza Mayor a régmúlt időkben ünnepi bikaviadalok színhelye volt. Később az inkvizíciós máglyák fénye világította meg a falakat Beszédes illusztráció: mi mindent nyújt a „szabad világ” a dol­gozóknak. Ez az andalúziai spanyol család nem tudja bérbe venni a kiadó, modern luxuslakásokat. Viszont szabadon rendezhette be otthonát — az egyik híd alatt 14

Next