Ország-Világ, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-51. szám)

1970-12-02 / 48. szám

A közelmúltban, az MSZBT vendégeként Magyarországon járt Kurt Thieme, a Német— Szovjet Baráti Társaság főtitká­ra. Felhasználva az alkalmat, megkértük, mondjon el néhány szót a társaság munkájáról, fel­adatairól, jelenlegi életéről. Be­mutatkozásul: Kurt Thieme há­rom éve tölti be a magas tiszt­séget. Ezt megelőzően tizenkét évig a pártapparátusban dolgo­zott. Négy évig pedig Berlin fő­polgármester-helyettese volt. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának póttag­ja. — Talán azzal kezdeném — mondta —, hogy a Német— Szovjet Baráti Társaság megala­kulásakor nem járt egészen tö­retlen utakon. A húszas évek­ben két hasonló társaság is mű­ködött Németországban, ame­lyek célkitűzéseikben, törekvé­seikben nagyon közel álltak hoz­zánk. Társaságunk közvetlen elődjének mégis a Szovjet Kul­­­túra Tanulmányozásának Tár­saságát tekintjük, amely 1947. júniusában alakult kétezer tag­gal. Ez a társaság fő céljának a fasiszta, militarista és anti­­kommunista propaganda hatásá­nak ellensúlyozását tekintette. Mindnyájan tudjuk, hová ve­zetett a fasiszta ideológia, em­berek millióinak az élete, virág­zó városok, egész országrészek megsemmisülése volt az ára azoknak az eszméknek, amelyek a pusztulás szélére sodorták ma­gát a német népet is. De nem kevesebb kárt okoztak ezek az eszmék az emberek gondolkodá­sában. A fasizmus évei alatt a Szovjetunióról csak rosszat hal­lottak. Ahhoz, hogy ennek a ha­zug propagandának a hatását el­lensúlyozzuk, mindenekelőtt meg kellett ismertetni az embe­reket az orosz és szovjet kul­túra, tudomány hatalmas ered­ményeivel. A tények bizonyító ereje már önmaga elvégzi a fel­­világosító munka oroszlánrészét. A bocskortól a műholdakig — Hogy ez a munka men­­nyire volt sikeres, azt talán egy adattal illusztrálnám. 1949-ben, az NDK megalakulásának évé­ben, amikor a szervezet felvet­te a Német—Szovjet Baráti Társaság nevet, már több mint százezer tagunk volt, és ez a szám évről évre gyarapszik. Je­lenleg mintegy három és fél millió egyéni tagot tartunk nyil­ván, ami azt jelenti, hogy a szakszervezeteket nem számítva, a Baráti Társaság jelenleg az NDK legnagyobb létszámú tö­megszervezete. Harminckétezer alapszervezetünk van, aktivis­táink megtalálhatók gyakorlati­lag az ország minden vállalatá­ban, intézményében, iskolájá­ban. — Mivel értük el ezt a való­ban nagynak mondható ered­ményt? Azt hiszem, elsősorban azzal, hogy munkánk során mindig és elsősorban napjaink legégetőbb kérdéseire igyekez­tünk választ adni. Tényekkel, ér­vekkel bizonyítottuk azt, hogy a haladás és béke mindnyájunk el­sődleges létérdeke, és hogy en­nek legfontosabb letéteményese a Szovjetunió. — Tevékenységünk ebből ere­dően elsősorban ideológiai-poli­tikai jellegű. Az e téren folyó munkát talán három momen­tummal érzékeltetném. Minde­nekelőtt felhívjuk a figyelmet a Szovjetunióval való kapcsolat hatalmas jelentőségére a politi­ka, tudomány, technika és kul­túra minden területén. Ehhez kapcsolódik politikai-felvilágosí­­tó munkánk másik része, a Szovjetunió életével, munkájá­val, fejlődésével való minél ala­posabb megismerkedés. Bemu­tatni azt a hatalmas utat, ame­lyet a szovjet állam a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta megtett, gazdag tényanyagra támaszkodva érzékeltetni azt az óriási fejlődést, amelyet, ha na­gyon tömören akarnánk kifejez­ni magunkat, ezzel a pár szóval jellemezhetnénk: egy ország út­ja a bocskortól a műholdakig. Mindezek eleve meghatározzák elvi álláspontunkat azzal az an­­tikommunista és szovjetellenes propagandakampánnyal szem­ben, amely a háború óta — ha időnként más módszerekkel is — de állandóan folyik a nyuga­ti országok részéről. Huszonegy Barátság Háza — Miben nyilvánul meg mun­kánk a gyakorlatban? Mindent felsorolni nehéz lenne, hadd vo­nultassak fel ismét néhány számadatot. A társaság irányí­tásával jelenleg mintegy ötezer szakkör, jobban mondva szak­mai kör működik, amelyekben széles körű lehetőség nyílik a szovjet tudomány, technika, kul­turális élet eredményeivel való ismerkedésre, illetve a tapasz­talatok kicserélésére. Ezenkívül több mint ezerötszáz orosz nyelvtanfolyamot szerveztünk ebben az évben. Huszonegy Ba­rátság Háza működik az NDK különböző pontjain, ahol gazdag program, és a hazánkba látoga­tó szovjet szakemberekkel, tu­ristákkal való személyes kap­csolatok kialakításának lehető­sége várja az érdeklődőket. Ezt segíti elő a testvérváros-mozga­lom is. Szinte minden nagyvá­rosunknak van szovjet testvér­­partnere. Hogy csak a legismer­tebbeket említsem: Berlin— Moszkva, Lipcse—Kijev, Drezda —Leningrád stb. Népszerű az úgynevezett „tiszteletbrigád”­­mozgalom, amelyben a legjobb munkát végző brigádok — mint­egy kitüntetésképpen — vala­mely kiemelkedő szovjet szemé­lyiség nevét veszik fel. Majd­nem húszezer ilyen brigád mű­ködik jelenleg az országban, kö­zülük több mint négyezer eb­ben az évben kapta meg a ki­tüntető címet. — Az idei év nálunk is a nagy jubileumok éve. A Lenin-cente­­náriumra Lenin-akadémiákat, olvasóköröket szerveztünk szá­mos üzemben. Tagságunk lét­száma csupán ebben az évben több mint félmillióval gyarapo­dott. Decemberben ünnepeljük az „Iszkra” orosz forradalmi új­ság megjelenésének hetvenedik évfordulóját. Az első számot, amelyet annak idején Lipcsében nyomtak, fakszimile kiadásban fogjuk újból megjelentetni kere­ken egymillió példányban, és példányonként egy márkáért fogjuk terjeszteni. A befolyó összeget teljes egészében a füg­getlenségéért harcoló vietnami nép megsegítésére fordítjuk. — De sorolhatnánk tovább. A Német—Szovjet Baráti Társa­ság egyre nagyobb tömegeket von be a munkájába, társadal­mi jelentősége állandóan foko­zódik, és ez mind nagyobb és nagyobb felelősséget ró a tag­ságra és a vezetőségre egyaránt. Rajtunk is múlik, hogy a szocia­lista országok közötti kötelékek még szorosabbak legyenek, még egységesebben lépjünk fel min­den nyugati antikommunista megnyilvánulás ellen. Ezért tar­tom fontosnak a Szovjetunióval és minden szocializmust építő országgal is a baráti kapcsolatok minél szélesebb körű kiépíté­sét. Nagyon örülük annak, hogy — mint az elmúlt napokban az MSZBT vezetőségével folytatott megbeszéléseinken erről ismé­telten meggyőződhettem — Ma­gyarország részéről is ehhez a legmesszebbmenő készséget ta­pasztaltam — mondta befejezé­sül Kurt Thieme. Horváth J. József A KÉTEZERTŐL A HÁROM ÉS FÉL MILLIÓIG Kurt Thieme, a Német—Szovjet Baráti Társaság főtitkára Bojár Sándor felv. 24

Next