Ország-Világ, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1971-10-27 / 43. szám
11 001 , , Új energiaforrás a láthatáron SZOVJET TUDÓSOK ELŐÁLLÍTOTTÁK AZ ANTIHÉLIUMOT Az antihélium születésének színhelye, a szerpuhovi részecskegyorsító. Képünkön: a körpálya egy részlete Fotó APN — V. Taraszevics felvétele A nemzetközi tudományos világ a közelmúltban nagy szenzációként értesült róla, hogy a találmányok és felfedezések ügyeivel foglalkozó szovjet állami bizottság szabadalmazta az antihéliumot, amelyet Jurij Prokoskin professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, s az irányítása alatt álló kollektíva állított elő. Alig négy évtizeddel ezelőtt Paul Dirac angol fizikus pusztán elméleti számítások alapján olyan eredményre jutott, amely túl fantasztikusnak tűnt ahhoz, hogy maga is elhiggye. Új egyenlete ugyanis azt mutatta: az atomok világában minden elemi részecskének létezik egy teljesen pontos — csupán ellenkező előjelű töltésében különböző — mása, amolyan „tükörképe”. Létezik-e az „antivilág”? A gondolat megmozgatta az emberek fantáziáját. Miért ne? Ha az atomok részecskéiknem létezik ellenkező töltésű pontos másuk, hasonló „tükörképpel” kell rendelkezniük az atomokból felépült anyagoknak, az egész világnak. Tudományos - fantasztikus regények és filmek tucatjai születtek, amelyek a legváltozatosabb módon ábrázolták az „antivilágot”, ahol minden anyagi élőlény pontos tükörképe a miénknek. A tudósok korántsem mentek ilyen messzire, de mind többen győződtek meg Dirac számításainak helyességéről, mind többen hittek az antirészecskék létezésében. Ettől kezdve a kutatók szívét olthatatlan vágyakozás töltötte be az antianyag után. Alig négy évvel később fel is fedezték az első antirészecskét — a kozmikus sugarakban. Hogy miért éppen itt, az nem véletlen. Az antirészecskék nagy energiájú összeütközések révén keletkeznek s ilyesmit akkoriban egyedül a kozmikus sugarak produkáltak a Földön. Elméleti fizikusok azonban kiszámították, hogy több milliárd elektronvolt energiájú részecskegyorsítók segítségével lehetővé válik az atommagot alkotó nehezebb részecskék „ikertestvéreinek”, az antirészecskéknek, az antimagoknak mesterséges előállítása is. Ha pedig így áll a dolog, ez azt jelenti, hogy a Mengyelejev-féle periódusos rendszer mellett léteznie kell egy másik rendszernek is, amelyben az elemeket antimagokból álló antiatomok alkotják. Eloszlott a kétség Vajon létezik-e valóban az antianyag, avagy az egész csak tudományos fantazmagória? *— ezt a legutóbbi időkig senki sem tudta a világon. Ma azonban már nincs kétség. Az az öt antihéliummag, amelyeket a szerpuhovi Nagy Energiájú Részecskék Fizikájának Kutató Intézetében szovjet tudósok állítottak elő, az antianyag első, mesterségesen létrehozott és megvizsgálható atommagjai. De vajon miért éppen az antihélium lett a szenzáció, ami- 3