Ország-Világ, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-27 / 43. szám

1­1 001 , , Új energiaforrás a láthatáron SZOVJET TUDÓSOK ELŐÁLLÍTOTTÁK AZ ANTIHÉLIUMOT Az antihélium születésének színhelye, a szerpuhovi részecskegyorsító. Képünkön: a körpálya egy részlete Fotó APN — V. Taraszevics felvétele A nemzetközi tudományos világ a közelmúltban nagy szenzációként értesült róla, hogy a találmányok és felfedezések ügyeivel foglalkozó szovjet állami bizottság szabadal­mazta az antihéliumot, amelyet Ju­­rij Prokoskin professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, s az irányítása alatt álló kol­lektíva állított elő. Alig négy évtizeddel ezelőtt Paul Dirac angol fizikus pusz­tán elméleti számítások alapján olyan eredményre jutott, amely túl fantasztikusnak tűnt ahhoz, hogy maga is elhiggye. Új egyenlete ugyanis azt mutatta: az atomok világában minden elemi részecskének létezik egy teljesen pontos — csupán el­lenkező előjelű töltésében kü­lönböző — mása, amolyan „tü­körképe”. Létezik-e az „antivilág”? A gondolat megmozgatta az emberek fantáziáját. Miért ne? Ha az atomok részecskéi­k­­nem létezik ellenkező töltésű pontos másuk, hasonló „tükör­képpel” kell rendelkezniük az atomokból felépült anyagoknak, az egész világnak. Tudományos - fantasztikus regények és filmek tucatjai születtek, amelyek a legváltozatosabb módon ábrá­zolták az „antivilágot”, ahol minden anyagi élőlény pontos tükörképe a miénknek. A tudósok korántsem mentek ilyen messzire, de mind többen győződtek meg Dirac számítá­sainak helyességéről, mind töb­ben hittek az antirészecskék lé­tezésében. Ettől kezdve a kuta­tók szívét olthatatlan vágyakozás töltötte be az antianyag után. Alig négy évvel később fel is fedezték az első antirészecs­­két — a kozmikus sugarakban. Hogy miért éppen itt, az nem véletlen. Az antirészecskék nagy ener­giájú összeütközések révén ke­letkeznek s ilyesmit akkoriban egyedül a kozmikus sugarak produkáltak a Földön. Elméleti fizikusok azonban kiszámítot­ták, hogy több milliárd elekt­ronvolt energiájú részecske­­gyorsítók segítségével lehetővé válik az atommagot alkotó ne­hezebb részecskék „ikertestvé­reinek”, az antirészecskéknek, az antimagoknak mesterséges előállítása is. Ha pedig így áll a dolog, ez azt jelenti, hogy a Mengyelejev-féle periódusos rendszer mellett léteznie kell egy másik rendszernek is, amelyben az elemeket antima­­gokból álló antiatomok alkot­ják. Eloszlott a kétség Vajon létezik-e valóban az antianyag, avagy az egész csak tudományos fantazmagória? *— ezt a legutóbbi időkig senki sem tudta a világon. Ma azonban már nincs két­ség. Az az öt antihéliummag, amelyeket a szerpuhovi Nagy Energiájú Részecskék Fizikájá­nak Kutató Intézetében szovjet tudósok állítottak elő, az anti­anyag első, mesterségesen létre­hozott és megvizsgálható atom­magjai. De vajon miért éppen az an­­tihélium lett a szenzáció, ami- 3

Next