Ország-Világ, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-04 / 40. szám

JiMhapmonmife AZ^JVALAS2 ° L Egymás közöt Válni vagy nem válni — a kérdés, amit egy fiatal, kétgyermekes válni készülő asszony problémájának leközlésével vitára bocsátottunk, még mindig élénk visszhangot kelt. Nem múlik el hét anélkül, hogy néhány, e tárgyhoz kapcsolódó levelet ne hozna a posta. Az új életet csakis sebekkel kezdhetjük el „Alig nem­ olyan asszony, de férfi is, aki életének egy kritikus pillanatában ne szeretné újrakezdeni az életét. Lehet újrakezdeni, de nem valószínű, hogy az új élet jobb lesz a réginél, mert ha mindent magunk mögött hagyunk is, saját magunkat csak fizi­kailag szakíthatjuk ki a múltból, lelkileg viszont viszünk ma­gunkkal mindent, ami volt. Az új életet csakis sebekkel kezdhetjük el. Sebekkel, amelyeket okoztunk, és amelyeket magunk ejtettünk önmagunkon. Ilyen sérüléseket olyan érzékeny lény, mint a levél­író, egész jövendő életén keresztül súlyos teherként cipelne ma­gával. Lehetséges az is, hogy férje — az elmondott indokokon túl — vétett a házastársi hűség ellen, ha azonban ilyen ok miatt elhagyná őt, saját maga taszítaná férjét a másik nő karjába. A levélíró otthagyná szép otthonát és a család biztonságát. Ezért cserébe gyermekeinek csupán albérletet tudna nyújtani. De hiába akarná pótolni apjukat, erre nem lenne képes. Az elképzelt jövő­ben magány várja, amit se a munka, se gyerekei nem fognak tudni betölteni. Csinos, fiatal nő, bizonyára akadnak majd társak, de ki biztosíthatná arról, hogy azok különbek lesznek elhagyott fér­jénél és pótolni tudják majd gyermekeinél az elveszített édesapát? Az újrakezdésre még van lehetősége, ha felülkerekedve sérel­mén, erős lélekkel a képzelt romokon megkeresi a harmóniát, amiért esetleg később csalódásokkal és némi megalkuvással kell fizetni.” — H. B­.-né: Kik azok az asszonyok, akiknek sikerük van? „Szerintem csak akkor váljon el egy asszony, ha áll valaki mö­götte, ha van kire támaszkodnia. Mit gondol a levélíró, vajon sikerült-e már az egyedülálló dolgozó nők új életformáját kiala­kítani? Nagyjában és egészében­­ nem. Legalábbis még nem. A háztartás, a gyermeknevelés és a munkahelyi kötelezettséggel járó gondok változatlanul teljes súllyal nehezednek rájuk és plusz­ként jelentkezik a magányosság. Ma az elvált asszony családanya, háziasszony és dolgozó nő egy személyben. A három tényező rend­kívüli tehertételként nehezedik a nőre. Csak nagyon kevés, nagyon kivételes sorsú dolgozó nő tudja egyedül mindezt ellátni anélkül, hogy testileg-lelkileg bele ne roppanna. Mit mutat az élet? Kik azok az asszonyok, akiknek sikerük van a munkában, az életben, akik a legkiegyensúlyozottabb asszonyok? Ha körülnézünk az eredményesen dolgozó nők között, majdnem mindeniket valami­fajta családi háttér övezi, vagy legalábbis magánéleti, emberi kap­csolatai mélyek, erősek” — írja egy „fizikus nő”. Vácrátóti változások „Tisztelt Szerkesztőség! A főváros közelében lévő vácrátóti botanikus­kert csodálatos növényvilágát sokan ismerik határainkon belül és kívül. Ilyenkor ősszel közel 3000-féle fa és más növény pompázik a tórend­szerben gazdag parkban. A termé­szet palettáján ebben az időben cso­dálatos színek jelennek meg s az amúgyis romantikus, angol stílusú kertet hangulatosabbá varázsolják. Jubilál a botanikuskert. Éppen tíz esztendeje tárta ki kapuját a nagy­­közönség előtt, hogy reggeltől késő délutánig gyönyörködhessenek, pi­henhessenek a felnőttek s a gye­rekek az ország fajokban leggaz­dagabb parkjában. Ebben az évben több mint ötvenezer látogatónk volt, de ennél sokkal többen jöttek vol­na, sajnos a közlekedési nehézsé­gek eléggé elszigeteltek bennünket. Évek óta hasztalan kifogásolták a látogatók, hogy csak gépkocsival közelíthető meg a park, mert nincs közvetlen autóbuszjárat a főváros és Vácrátót között. Nos, ezen a prob­lémán most a MÁVAUT segített. Naponta rendszeres járatot állított be. Az autóbusz perckor­ az Engels­­ reggel 7 óra 35 térről indul s a kert kapujáig hozza az utasokat, majd ugyanonnan megy vissza 12 óra 40 perckor. Az érkezés és vis­­­szaindulás közötti idő elegendő arra, hogy a kirándulók az 52 holdas kert gondozott útjain végigsétálva gyö­nyörködjenek, s jut idő arra is, hogy megtekinthessék a bemutatóházat, melyben a termő vanília-, kakaó- és kávécserjék mellett számos tró­pusi és szubtrópusi növény díszült. A botanikuskertben növényeket is lehet vásárolni: az elárusító pavi­lonban a növényházak gazdag anya­gából választhatnak az érdeklődők a ritkaságszámba menő szobanövé­nyekből.” — Csendes Albert, Vác­rátót. Gyógycipőt kérnek a mamák „Tisztelt Szerkesztőségi Kérjük, tegyék szóvá a gyermekgyógycipők ügyét, hátha meghallják azok, aki­ket illet. Nem tudom, másutt mi a helyzet, de Debrecenben sok a csípőficamos vagy gyenge csontú gyermek. A munkahelyemen például három édesanya kisgyermekéről de­rült ki, hogy csípőficammal szüle­tett, s a rendelőintézetben látható, mennyi anya küszködik ilyen gond­dal. A csecsemőket 3—4 hónapos kor­ban megröntgenezik, és ha gyanús­nak tartják, Rugi-pólya viselését ír­ják elő, súlyosabb esetben gipszbe kerülnek a gyermekek, így szen­vednek a babák fél esztendeig s amikor ismét járni tanulnak, meg­erőltetik a lábukat, ami rendsze­rint haránt- és bokasüllyedéssel jár. Betétes, kényelmes, százas cipőre lenne szükségünk — télen melegebb­re, nyáron szellősebbre. Sajnos talp­betétes gyermekcipő, különösen az egy-két éves gyermek puha lábá­hoz igazodó, egyáltalán nem kap­ható. A kisipari szövetkezetek 200— 300 forintért készítenek ilyen cipőt — mint mondják, azért kell a fel­nőtt cipő csináltatási árát megfizet­ni, mert erre nincs dotációjuk. A beteg lábú gyermekek cipőellátásá­nak ügyében sürgős segítséget kér — T. Endréné, Debrecenből.” Szóvá tettük — intézkedtek Még mindig lassú a szemüveggyártás „Eltörött a pótszemüveg” címmel közzétettük Kovács Józsefné olva­sónk panaszát: középiskolás fia szá­mára a győri OFOTÉRT-nál május 13-án dioptriás szemüveget rendel­tek, ígérték, néhány hét múlva le­szállítják. Közben eltörött a pótszem­üveg, emiatt a fiú nagy nehézsé­gekkel tudott levizsgázni. Az új is­kolaév küszöbén — augusztusban — érkezett a levél, melynek alapján megkérdeztük az OFOTÉRT Vállala­tot, miért nem készítik el „sürgős­séggel” a dioptriás szemüvegeket? Válaszuk: „A gyártó vállalat ko­moly gyártási nehézségekkel küzd, s a legalapvetőbb lencsék legyár­tása is hosszú ideig tart. Sajnála­tos véletlen folytán a levélíró fiá­nak előírt és legyártott üvegek kö­zül az egyik szállítás közben el­tört, így bár augusztus 28-án — is­kolakezdés előtt — megérkezett a boltba, becsiszolni nem tudták. Újra legyártattuk és szeptember 14-én elküldtük a győri boltunkba, ahol soron kívül elkészítették a szemüve­get.” Kis véletlen? Nem. Éppen ezért érdemes szólni róla, mint minden­ről, ami valakinek bosszúságot, bajt okozott, de több körültekintéssel el­kerülhető lett volna, ez esetben az üveg soron kívüli gyártásával, gon­dosabb csomagolással, s az ilyen fontos szemüveglencséknél: pótüveg készítésével. Kijavítják a hibás bejegyzést „Megdöbbentő ügyintézés" címmel közöltük Musits Gyula budapesti olvasónk panaszát: fél telkét eladta s kérte a telekkönyvi hatóságtól an­nak bejegyzését. Elkészült a hiva­talos irat, melyben az egész telket átírták a vevő nevére. Levélírónk idejében észrevette s többször kérte a hivatalt a bejegyzés módosításá­ra, majd arra szólították fel, hogy írjon egy hivatalos kérvényt s ok­mánybélyeggel ellátva nyújtsa be, vagyis a hivatal tévedését az ügy­féllel akarták megfizettetni. A megjelent sorok után levelet kaptunk a Budai Járási Telekköny­vi Hivatal előadójától, s közölte ve­lünk, hogy megszüntetik a téves be­jegyzést, illetve, az új, valóságos helyzetnek megfelelő átírást saját „számlájukra” elvégzik. Egészségügyi tanács Iskolába jár a gyermek A szeptember a szülő számára a hosszú nyári szünet után új felada­tokat hoz. Gondoskodni kell a gyer­mek nyugodt tanulásának feltételé­ről, a helyes, egészséges életmód ki­alakításáról. Már a tanév kezdetén teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy gyermekünk — adottságaitól, képességeitől függően — naponta néhány órát kizárólag a tanulásnak szenteljen. Ehhez természetesen megfelelő körülmények szükségesek. A legtöbb diák úgy tanul, hogy be­kapcsolja a magnót, a lemezjátszót, vagy meghallgatja a rádió táncze­nei műsorát. Szinte kizárt dolog azonban, hogy valaki hangos zene mellett is tudjon koncentrálni, ké­pes legyen — a viszonylag rövid tanulási idő alatt — megfelelően rögzíteni, emlékezetébe vésni a tan­anyagot. Szervezetünknek, de külö­nösen fejlődésben levő gyermeke­inknek feltétlenül szükségük van regenerálódásra, s ennek érdekében, 10—18 év között napi 8—10 óra al­vásra, s legalább napi 1 órai sétára, vagy egyéb, a szabadban eltöltött foglalkozásra, játékra, labdázásra stb. Minden szülőnek és rajtuk ke­resztül a diákoknak azt tanácsoljuk: lazítsanak, levegőzzenek, mozogja­nak, sportoljanak, különösen akkor, ha különórákkal is megterhelik napjukat. üzenetek „Új élet” jeligére. Jogszabályunk lehetővé teszi, hogy a hozzátarto­zók kérésére az alkoholistát aka­rata ellenére is beutalják kötelező elvonókúrára. Forduljon a városi ta­nács egészségügyi osztályához — segítségükkel rendeződhet problémá­ja. Cs. Istvánné — Mezőkövesd: Gyer­mekgondozási segélyre akkor jogo­sult, ha a szülést megelőző más­fél éven belül 12 hónapig napi 6 órás munkaidővel foglalkoztatják. A terhességi-gyermekágyi segély összege — 8 órás munkavégzés ese­tén — kedvezőbben alakul, mint a napi 6 órás elfoglaltsággal járó mun­kaviszonynál. K. Istvánné, Szerencs. A vidéki telephelyre áthelyezett szövetkezeti dolgozó különélési díjat akkor kap­hat, ha családjától távol tölti a mun­kanapokat, illetve heteket. A levelé­ben említett esetben — naponta vo­nattal és autóbusszal jár az új mun­kahelyére — közlekedési költségté­rítést igényelhet. Levelezők klubja A klub tagja lehet bárki, aki az Ország—Világra 1872. év végéig szóló előfizetési nyugtát és kétforintos válaszbélyeget a szerkesztőség címé­re beküldi. A levelezési szándékot leközöljük és a jeligére érkező le­veleket postán eljuttatjuk. Egyedülálló, nyugdíjas, természet­kedvelő nő levelezne 68 év körüli becsületes, magányos, értelmiségi klubtaggal. Jelige: ,,Budapesti sé­ták” 40 éves, 165 magas, egyedülálló fér­fi szívesen levelezne korban hozzá­illő, kirándulást, zenét, természetet kedvelő klubtársnővel. Jelige: „Csa­ba” 33 éves, 168 magas, komoly élet­felfogású nő keresi őszinte, becsü­letes, intelligens klubtárs levelező kapcsolatát. Jelige: „Két összeillő ember” 188 „Dunántúli városban élő, 40 éves, magas szakmunkás vagyok. Szívesen leveleznék hozzám illő klubtársnővel. Jelige: Céltudatosan élni” 18 éves, 165 magas, vidámságot, természetet kedvelő, kereskedelem­ben dolgozó lány lev­elezne fiata­lokkal. Jelige: „Mit remélsz?” 40 éves, 150 magas, elvált nő, mű­velt, szerény, jó lelkű, független klubtárssal levelezne 47 éves korig. Jelige: „Napforduló” 28

Next