Ország-Világ, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-13 / 50. szám
PETŐFI POZSONYBAN Petőfi Sándornak Magyarország határain túl ez idő szerint csak Pozsonyban van szobra. Ez a szobor őrzi pozsonyi emlékét. Petőfi aszódi diáktársai közül többen folytatták gimnáziumi tanulmányaikat a felső osztályokban a pozsonyi evangélikus líceumban, Bél Mátyás híres intézetében. Közülük hárman 1839 őszén elgyalogoltak Sopronba, s felkeresték Sándor pajtásukat, aki ott katonáskodott. Petőfi viszonozta ezt a látogatást. 1840 januárjában beosztatta magát egy Sopronból Pozsonyba menetelő szakaszba. Pozsonyban engedélyt kapott barátai meglátogatására. 1840-es keltezésű pozsonyi verse, a Búcsú, első tájfestő, városrajzoló poémája, „mennyországban töltött óráknak” nevezi első pozsonyi időzését a jó barátok között. Egy év múlva, 1841. márciusának végén, egy hadsereget, s egy iskolarendszert faképnél hagyva, újból fölkeresi pozsonyi barátait, ezúttal Pápáról gyalog megy Pozsonyba, s egy diáktanyán száll meg. Ennek emlékét egy kis verse őrzi. 1841 szeptember derekán újra Pozsonyban találjuk, ezúttal egy másik diáktanyán két verset ír. Leghosszabb pozsonyi tartózkodása az 1843. évi. Ekkor, május 12-én jelenik meg a városban, ismét Pápáról jövet, szekéren, gyalog, madár ijesztő külsőben. Két napra rá V. Ferdinánd király megnyitja a magyar országgyűlést, amelynek karzatára befurakodik vándordiák is. Itt szívja magába a azokat a jeleneteket, amelyeket az Apostolban örökít meg majd. Keserves napokat élt át ekkor. Színészként akart fellépni, de csak a kézzel írt Országgyűlési Tudósításoknál alkalmazták. Hálószobája eleinte a pozsonyi liget. Ekkor írja legmegrendítőbb korai versét, a Távolból-t, életét szinte idegenül szemlélve. Irt még három népdalszerű verset is, s június 27-én hajón utazik el Pestre. A Távolból-t megzenésítették, a pozsonyi diákok évtizedeken át március 15-én ezt énekelték. Pozsony híven ápolta Petőfi Sándor emlékét. A pozsonyi Toldy Kör emléktáblával jelölte meg az Apácapálya 25. sz. házat, ahol végül Petőfi lakott is. A legnagyobb Petőfi-ünnepség 1911. szeptember 8-án volt, midőn leleplezték a Városi Színház előtti téren Fadrusz tanítványának, Radnai Béla szobrászművésznek fehér márványból faragott életnagyságú Petőfi-szobrát. A szobrot munkások, diákok, értelmiségiek pénzéből állították fel. Az első világháború után a burzsoá Csehszlovákiában Petőfi szobrát sokáig faburkolatban tartották, majd eltüntették. 1931. szeptember 29-én történt, hogy a szlovákiai magyar szocialista diákok szervezete, Sarló, megtudta, a kő-Petőfi a a városi marhaistállóban fekszik bedeszkázottan. Feltörték deszkákat s babérkoszorút helyeztek Petőfi kezére, ellátva nemcsak magyar nemzeti szalaggal, hanem valamennyi dunai nemzet szalagjával. Hisz Petőfi e nemzetek szabadságáért élt és halt meg. A Petőfiszobrot a szocialista Csehszlovákia állította vissza méltó helyére 1953-ban, a pozsonyi Ligetben. Ott áll ma is, szellemének intő jeleként hozzátársulva a kitűnő új szlovák Petőfi-fordításokhoz. Sz4d4lfa uti Erzsi hallgatták meg, sztrájkot kezdeményezett. Az évi százhúsz játékfilmet gyártó, 5000 munkást foglalkoztató álomgyárban megszűnt az élet, és erős sztrájkőrség őrizte a bejáratokat. A raktárakból előkerültek a régi, nagy sikerű filmek és ezeket a sztrájkhoz csatlakozó mozikban a sztrájkalap javára vetítették. A harc végül is teljes győzelemmel végződött, a gyár kötelezte magát a lakótelep további fenntartására. A mindenütt jelenlevő kamera ebben az esetben nemcsak dokumentumokat rögzített, de valóságos gyakorlati bemutatót vett fel egy sikeres sztrájk lebonyolításáról. Nem lehet véletlen, hogy ezt a filmet már eddig tizenhét tőkésországban vetítették. A japán alkotás egyébként Lipcsében is rangos, jelentős díjat kapott A szocialista országok versenyfilmjei elsősorban az országépítő programokat tükrözték. A Szovjetunió például roppant érdekes filmet mutatott be a Káma menti teherautógyár építkezéséről, a bányászok életéről, egy érdekes és különösen nehéz feladatot jelentő tv-torony építéséről, kohászokról, a közlekedési balesetet szenvedők megmentésének lehetőségeiről, a szovjet hadsereg életéről és így tovább. A televíziós filmek versenyében pedig különösen érdekes alkotásokat láthattunk Angliáról, Amerikáról. A többi szocialista ország is elsősorban saját, belső életének dokumentumaival jelentkezett. Két magyar film, az erős mezőnyben, megtisztelő oklevelet nyert. Lipcsében idén, a haladó világ legfontosabb dokumentumfesztiválján, először jelentkeztek önálló filmgyártóként a haladó szellemű spanyol filmesek, Bangla Desh képviselői, valamint a svájci szakszervezeti filmgyártás, és jelentősen megnőtt az Olasz Kommunista Párt filmcégeinek aktivitása. Ha mindehhez hozzászámítjuk a latin-amerikai földalatti filmgyártások fellendülését — bátran állíthatjuk: tavaly óta jelentősen kiszélesedett a haladó világ filmművészete. A kamera a puskacsövek előtt — így és ezért lett szimbólum. Lipcse évről évre a felszabadító harcok, a haladó megmozdulások krónikáinak fóruma. De Lipcse évről évre a szocialista világ sikereiről tudósító riportok fóruma is, így és ezért lesz több, mint egyszerű vagy sikeres fesztivál. Lipcse a haladó világ eredményeinek bemutatója és így a világ haladásának dokumentálja. Fenyves György „A végcél: Kama” — jelenet az új teher- A Dél-vietnami Felszabadítási Front egyik autógyár építéséről szóló szovjet doku- filmje a felszabadított területek életéről mentu Infilmből „Credo” — a csehszlovákok egyik művészi versenyfilmje