Ország-Világ, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-03 / 1. szám

1973-ban, gyorsabban, hatékonyabban Ejsfly elején, amikor boldog­u­­l új évet és sok sikert kivá-­l­al­nunk egymásnak, a mun- I M kában és a magánéletben,­­­gt arra is gondolunk, hogy az ■H ünnepnapok után újra kezdődnek a hétköznapok, s hosszú évek tapasztalatából tud­juk, az év sikerét tekintve, nem közömbös, hogyan kezdjük el a munkát az új évben. Az első napok még a múlt év összegezésével telnek el, de figyelmünk már a jövő felé for­dul. A múlt év decemberében a Központi Bizottság világos elemzését adta gazdasági hely­zetünknek és feladatainknak is. Ezután ennek mintegy folyta­tásaként a parlament decembe­ri ülésszaka megtárgyalta és el­fogadta az 1973. évi állami költ­ségvetésről, valamint a nép­­gazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot. Ezután de­cember közepén a Miniszterta­nács jóváhagyta az 1973-as nép­­gazdasági tervet. Ez a terv a most kezdődött új évben meg­szabja feladatainkat és tenni­valóinkat. Mások következtek be. Az ipari termelés — 6 és fél százalék­kal — a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. Az át­lagosnál gyorsabban fejlődött a vegyipar, a villamosenergia­ipar és a gépipar. Különösen je­lentős, hogy a termelés növe­kedését teljes egészében a ter­melékenység biztosította. Ha­sonlóan eredményes esztendőt­ zárt a mezőgazdaság is. Terme­lése 4—5 százalékkal haladta túl az 1971. évi magas szintet. A nemzeti jövedelem a tervezett ütemben, 5—6 százalékkal nőtt. Ehhez hasonlóan emelkedtek az életszínvonalat közvetlenül mu­tató számok , a reálbér, a reáljövedelem, valamint a ke­reskedelmi forgalom is. Ha csak a hézagosan felsorolt eredmé­nyek is bizonyítják, hogy gaz­daságirányítási rendszerünk alapelvei kiállták a gyakorlat próbáját. Egyben jó alapot biz­tosítanak a most induló, 1973-as esztendőnek és minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy teljesíteni fogjuk az 1973- ra előirányzott feladatokat. melés 5 és fél­-6 százalékos emelkedése van hivatva biztosí­tani. Hasonlóan az előző évihez, egyes iparágak termelése gyor­sabban nő az átlagosnál. A ter­melés növekedésének ez évben is teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből kell származnia. Nem csökkennek a mezőgazdaság elé kitűzött fel­adatok sem. A terv az 1972. évi jó eredmények után a mező­­gazdasági termelés 1—2 százalé­kos további növekedését irá­nyozza elő. A mezőgazdasági élelmiszeripari termelés az új évben is kiegyensúlyozott ellá­tást biztosít a lakosságnak. A tervnek az a része érinti legköz­vetlenebbül a dolgozókat — mondhatni hazánk minden ál­lampolgárát —, amely a lakos­ság életkörülményeivel foglal­kozik. Változatlanul figyelembe veszi, hogy a szocializmus épí­tésével párhuzamosan állandóan emelkednie kell a dolgozók élet­­színvonalának és jólétének. D­e gazdasági törvény, hogy csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. A termelés emelkedésével párhuzamosan az ez évi terv a lakosság életszín­vonalának növekedését írja elő. Különös tekintettel van a terv az­ állami iparban és az építő­iparban dolgozó munkások jö­vedelmi színvonalának az átla­gosnál gyorsabb emelkedésére. Az ismert árintézkedések növe­lik a lakosság kiadásait, ugyan­akkor bér- és szociálpolitikai in­tézkedések növelik a lakosság jövedelmeit. A kétirányú válto­zás egyenlege körülbelül 1,3 mil­liárd forintos lakossági jövede­lemtöbbletet jelent. A központi intézkedések hatására a lakos­ság pénzbeli jövedelme a múlt évinél gyorsabban emelkedik. Ugyanúgy, mint a Központi Bi­zottság ülésén, az ez évi kor­mányfeladatok között is külö­nös hangsúlyt kap a szélesebb körű és mélyrehatóbb árellen­­őrzés. Az életkörülmények javí­tásához tartozik, hogy ez évben folytatódik a munkaidő-csök­kentés, fokozatosan kiterjesztve az iparon kívüli területekre is. Amellett, hogy ez évben is emelkedik az állami és a ma­gánerőből épített lakások száma, kedvezőbbek lesznek az építke­zés pénzügyi feltételei is. E­etekintve az 1973-as év főbb számadatait, megál­lapíthatjuk, munka és fel­adat van bőven minden­kinek. De az is világosan látható, hogy az előirány­zatok reálisak és megalapozot­tak. A sikeres teljesítés alapve­tő feltételei biztosítottak. Fel­adatunk ez évben is, hogy ki-ki a maga területén pontos, lelki­­ismeretes munkával járuljon hozzá évi tervünk megvalósítá­sához. Gál András ■ Az 1973. évi népgazdasági I . terv fejlődésének üteme jsr, fs megfelel a gazdaságpoliti­­­■ ■ kai követelményeknek és­­ igazodik a IV. ötéves terv céljaihoz. Az ez évi terv a nemzeti jövedelemnek a múlt Trhrm-­lvan|m n i iTTT A namart» jiweridem UBUtocé­­eével szinte azonos ütemben nő •százalékkal—haladja— MX. ént J&n kit az if i ter­'•V. int minden év terve, az ■­ A I ez évi is az előzőekre ■I fi I cPui­ része a most 'olya I 1*973TM évi^^erearfasefa AHHHI tervet a TV. ötéves terv­ben meghatározott gazdasági célok és az MJ­ évi gazdasági sembe vételé­vel rmmiflarták ki. J£x ____ »V ■■ »*Al­Vl­fllfT* TIPTIF *1T •»*'.'1 «wioBiwunv, TiTTbJ ______jmalflhudasfami az IflL^an. Jl 50 ÉVE A BÉKÉÉRT Az MSZMP KB, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az MSZBT elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében, a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója elő­estéjén, az Erkel Színházban nagyszabású ünnepség zajlott le, amelyen hazai politikai, társadalmi életünk képviselői méltat­ták a szovjet népek jubileumát. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke és több más magas rangú párt- és állami vezető, valamint társadalmi és kulturális életünk kivá­lóságai. Az ünnepségen Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés, az MSZBT elnöke mondott beszédet. Az aláb­biakban az elhangzott ünnepi beszéd bevezető részét közöljük. Fél évszázaddal ezelőtt, 1922. december 30-án a fiatal Szov­­jet-Oroszországban az első or­szágos szovjetkongresszuson a köztársaságok meghatalmazott küldöttei elhatározták az egysé­ges, soknemzetiségű szövetségi állam létrehozását. Ezzel létre­jött a társadalmi forradalmak történetének és az emberiség haladásának új irányt mutató, új történelmi időszámítás kez­detét jelentő Szovjetunió. E tör­ténelmi reményt az oroszországi és a velük együtt harcoló ha­sonló sorsú más népek, nemze­tiségek munkásainak, szegény­parasztjainak hosszú küzdelme készítette elő. A szövetségi szov­jet állam létrejötte és fél évszá­zados útja a gyakorlatban meg­valósult internacionalizmus, a lenini bolsevik politika világ­­történelmi diadala, mely elvá­laszthatatlanul összeforrt Via­

Next