Ország-Világ, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-27 / 26. szám
A sEEI sportja Az atlétáknak csak ezután kezdődik a nagy nemzetközi szezonjuk: Európa Kupa versenyek, ifjúsági Európa-bajnokság és számos nemzetek közötti viadal. A sportág igaz hívei azt remélik, hogy most ezek a találkozók — az előző évek versenyeitől eltérően — kizárólag a kimagasló eredményeikért kerülnek be a krónikába és nem a különféle sportszergyárak kavarta reklámháború miatt. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az elmúlt évtizedben jó néhány botrányt jegyeztek fel ezzel kapcsolatban, és a külföldi sajtóban ismét újra fel-feltűnnek a „Puma” és az „Adidas” tüskés cipők nyomai ... * A cipőháború — amely például a mexikói olimpián világraszóló bonyodalmakra vezetett — 28 év óta a nyugatnémet Dassler testvérek között folyik. Eleinte közösen gyártottak különféle cipőket, később azonban szétváltak. A gyártást külön végzik, mégpedig nagy sikerrel: az idők folyamán majdnem teljes egészében meghódították a világpiacot. Akármilyen furcsán hangzik, a sportnak ebből a családi viszálykodásból csak haszna volt! Mind az „Adidas” (Adolf Dassler), mind a „Puma” (Rudolf Dassler) rendkívül sokat tett a különböző sportcipők fejlesztéséért: a futballtól az atléták tüskés cipőjéig. Ha a futók, ugrók és dobók 35—40 évvel ezelőtti cipőire emlékezve egy mai modellt kézbe veszünk (mely a régiektől nemcsak súlyban különbözik, hanem abban is, hogy kesztyűként simul a lábhoz, párnázattal rendelkezik és tüskéi tetszés szerint, a szükséges hosszúságnak és erősségnek megfelelően kicserélhetők), akkor még az atlétikában is érezzük egy kissé a rakétakorszak szelét... A Dassler fivérek versengése mind jobb és jobb sportcipőket eredményezett, de közben e két testvér reklámháborúja is veszettül tombolt a pályák táján. Először az élsportolókat látták el ingyen a két cég termékeivel, s csupán arra ügyeltek, hogy a megajándékozott sztár csak „Adidas” vagy csak „Puma” cipőt viseljen. Az előbbi az oldalán elhelyezett három csíkról, az utóbbi pedig egy szélesebb, oldalsó hosszú sávról ismerhető fel. Az 1956. évi melbourne-i olimpián sikerült először a világsztárok nagy részét a Dassler-reklámhadjáratba befogni, anélkül, hogy „gázsit” kellett volna fizetni érte. Négy évvel később azonban a dolgok már más fordulatot vettek. Armin Hary az olimpia előtt „Adidas” cipőben állította fel 10 másodperces új 100 méteres világcsúcsát. Rómában viszont már „Puma” cipővel lett olimpiai bajnok. És ennek magyarázata az, hogy az „Adidas” cég a világrekord felállítása után nem fizetett, s ezért Háry „istállót” változtatott. Ez volt a kezdete annak az új korszaknak, amelyben a sportolóknak kifizetett összegek mind magasabbra szárnyaltak. E „fejlődés” végállomását a „Sports Illustrated”, ismert amerikai sportfolyóirat így vázolta: „Miután a Dassler testvérek ezt a pénzforrást egyszer megnyitották, azt elzárni többé nem lehetett. Felfedezték, hogy a sportolók, akik a túlhaladott amatőr szabályoktól és ,alvószövetségektől függtek, habozás nélkül mentek bele különböző pénzügyekbe. S ennek híre ment! A pénzjuttatások rohamosan növekedtek. A sportcipőkészítők lealacsonyító és mind drágábbá váló üzletekbe keveredtek. A sportolók némelyike pedig egyik céget a másik ellen játszotta ki.” A lap a mexikói olimpia idején például ezt írta: „Egy amerikai versenyző különböző manipulációkkal 10 000 dollárt harcolt ki magának. Ő volt az olimpiai játékok legjobban fizetett amatőrje.” A lap szerint mintegy kétszáz sportoló fogadott el Mexikóban pénzt. Ha az olimpiai érmeket az — állítólag — megfizetett amerikaiaktól visszakövetelik, akkor közülük csak öt tarthatta volna meg az érmet. Ilyen körülmények között a Nemzetközi Atlétikai Szövetség reakciója nem maradhatott el. A testvér-konkurrencia elfajulása fölött semmiképpen nem hunyhattak szemet. De az IAAF határozata, amely szerint három év óta csak minden cégre való utalás nélküli sportcipők használhatók, a nemzetközi versenyeken nem jelentette és nem jelenti az utolsó szót ebben az ügyben. Legalábbis erre utal, hogy még a müncheni olimpián is csak nagy nehezen lehetett eltussolni az egyik többszörös olimpiai bajnok reklámízű magatartását. A két Dassler tisztában van azzal, hogy az IAAF rendeletének szigorú betartása alaposan megrendítheti a sportcipőgyártás nyugatnémet hegemóniáját (a japánok és amerikaiak máris reménykednek), ezért a jövőben is mindent elkövetnek a hírnév megőrzéséért. Nem riadnak vissza semmilyen anyagi áldozattól, sőt talán mástól sem ... Egy időben még az a gondolat is felmerült bennük, hogy pellengérre állítják az egész sportvilágot. Mert Dasslerék a nyugati világ versenyzőinek nemcsak kaptafa-méreteiről vezetnek kartotékot, hanem a sztároknak kifizetett öszszegekről is. Pedig végre a tüskéscipő-háborúban sem ártana a teljes leszerelés! Kálin Imre tüskéscipő-háborút JLee Evans, a 400 méteres síkfutás győztese, Mexikóban a cipőbotrány gyújtópontjában állt. Miután a Pumával tartan-pályán szenzációs rekordokat futott, cipőjét még a győzelmi emelvényre is magával vitte. Céghűség vagy reklám? Az „Adidas-ellenfél” (jobb oldalt) második lett Ez a „Tahoe” kefecipő a Puma terméke volt tartan pályákra. Időközben hivatalosan betiltották Szabályos „Sacramento” Puma-cipő, aszimmetrikus rövid tüskékkel, amelyet a sprinterek kedvelnek TOTÓSOROK Totótippek a 26. hétre 1. Kecskemét—Dorog 1 2 2. K. KFSE—G.MÁVAG 1 3. Szegdi Dózsa—Vác 1x2 4. Kiskunh.—FÖSPED 1 2 5. KOMÉP—Gy. Elektr.1 6. Mázasz.—K. Rákóczi 1 2 7. DEAC—Békéscs. VTSK1 2 8. Gyula—MGM Debr. 1x2 9. ÉPGÉP—Esztergom1 10. L. Vasas—III., TTVE 1 2 11. Kistext—Kecsk. TC1 12. BVSC—Pécsi VSK 1 2 13. Szp.MÁV—Sz.-fv.MÁV 1 2 Pótmérkőzések: 1 2 x, 1 2, 1 2. AUTÓTULAJDONOSOK! JÚLIUSBAN ESEDÉKES A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 1973. II. FÉLÉVI DÍJA. A biztovslág« dija július 1-től ill-ig pótlékmentesen fizethető.