Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 4. szám
nak nyújtott és nyújtandó politikai és gazdasági támogatást — 1941 december elején — úgyahogy még lehetett indokolni, de ami a katonai együttműködést illeti, itt már csődöt mond a józan ész. Hiszen csak alig egy héttel azelőtt, 1941. december 4-én sikerült hazahozni a keleti frontról a Gyorshadtest maradványait, elveszett a harci felszerelés háromnegyed része, elesett, eltűnt majd 5000 ember, pedig e harci csoport szinte csak utóvédharcokban vett részt. Ezek után már a vezérkar harctéri babérokra áhítozó tisztjei is belátták: a magyar királyi honvédség teljességgel alkalmatlan a modern háborúra. De Bárdossy miniszterelnök — ha egyelőre csak deklarációkban is — még tovább óhajtott menni. Mentségére csak azt hozhatta volna fel, hogy e téren nem állt egyedül... A diplomáciai krimi folytatása December 11-én éjjel Sztójay berlini követ táviratban jelentette Bárdossynak: értesülése szerint Románia és Bulgária még tovább akar menni, és a diplomáciai viszony megszakítása után bejelentik a hadiállapotot az Amerikai Egyesült Államokkal. A vádirat leszögezte: „Ez a távirat egy igen súlyos és alkotmányellenes és a magyar alkotmányjog teljes félredobását jelentő lépésre vezette a németek kegyeiért versenyt futó Bárdossy Lászlót. Másnap, december 12-én ismét magához kérette Mr. Pellt, az amerikai követet ( egyes források szerint a beszélgetés telefonon zajlott le K. E.) és közölte vele, hogy a Háromhatalmi Egyezmény szellemében jár el a magyar kormány, amikor nemcsak a tegnapi napon közölt elhatározása értelmében a diplomáciai viszonyt szakítja meg, hanem ma kijelenti előtte, hogy Magyarország a hadiállapot fennállását jelenti ki az Északamerikai Egyesült Államok és Magyarország között. Az amerikai követ csodálkozását fejezte ki azon, hogy Bárdossy László az előző napon még csak a diplomáciai viszony megszakítását jelentette ki neki, s most önhatalmúlag már a hadiállapot beállását is közli vele és azt a megjegyzést tette, hogy Bárdossy miniszterelnök valószínűleg német presszióra tette meg a hadiállapot beálltának közlését. Bárdossy Mr. Pell ezen kijelentésére indignálódva válaszolt az amerikai követnek, hogy Magyarország szuverén, önálló állam és mint ilyen, jelenti ki a magyar kormány azt, hogy Magyarország hadiállapotban levőnek tartja magát a mai naptól kezdődően az Észak-amerikai Egyesült Államokkal. December 12-én a kormány rendes heti Minisztertanácsán, amely délután 5 órától kezdve rövid megszakítással éjfélig, folyó ügyekkel foglalkozott, Bárdossy egyszerű bejelentést tett a Minisztertanácsnak: december 16-án be fogja jelenteni a Képviselőházban, hogy Magyarország hadiállapotban levőnek tekinti magát az Egyesült Államokkal.” „Egyszerű” bejelentés ... „A tenger felé utat helyeztek neki kilátásba__” Horthy kormányzó emlékirataiban az amerikai hadiállapot bejelentése ügyében minden felelősséget volt miniszterelnökére hárít: „Bárdossy úgy vélte, hogy a várható német követelést meg kell előznie. Ezért — anélkül, hogy a dolgot velem, aki éppen akkor gyomormérgezéssel gyógyintézetben feküdtem, megbeszélte és az Országgyűlés hozzájárulását kikérte volna — az Egyesült Államokkal megszakította a diplomáciai összeköttetést. Ez nem elégítette ki Berlint, de Rómát sem; erre aztán Bárdossy megtette, amit követeltek tőle.” Rassay Károly, liberális ellenzéki képviselő élesen cáfolja Horthy állításait: Horthy már november 24-én meggyógyult, még idejében figyelmeztették az esetleges hadüzenet várható súlyos következményeire. „Az utolsó percekben aggódó magyar képviselők kérték fel az amerikai követettel jó barátságban levő Pallavicini Györgyöt, hogy keresse fel Mr. Pellt. Mr. Pell eljárt Horthynál és Pallavicinin keresztül értesített bennünket, hogy kihallgatása eredménytelenül végződött. Mint mondotta: Nem értem, mivel tudták a németek Horthyt rávenni erre a kétségbeesett lépésre. Az volt az érzésem, hogy a tenger felé utat helyeztek neki kilátásba. (Rassay Károly feljegyzéseiből.) Az MTI jelentette 1941. december 13-án ... „A magyar királyi külügyminiszter tisztelettel a következőket hozza tudomására az Amerikai Egyesült Államok budapesti követe önagyméltóságának. A magyar királyi kormány az 1940. szeptember hó 27-én kelt úgynevezett Háromhatalmi Egyezmény, illetőleg Magyarországnak 1940. évi november hó 20-án ehhez az egyezményhez történő csatlakozása alapján, valamint a folyó évi december hó 11-én megállapított szolidaritás elvének megfelelően egyfelől az Amerikai Egyesült Államok, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti. Budapest, 1941. évi december hó 12-én.” A diplomáciai jegyzéket a Magyar Távirati Iroda 1941. december 13-án 19 óra 15 perckor adta ki, így értesült a magyar nép a Bárdossy-kormány újabb hadüzenetéről. Ugyanezen a napon a Magyar Távirati Iroda bizalmas — egykorú elnevezés, megjelölés szerint: „házi” — tájékoztatója jelentette, szovjet hadijelentések alapján, a moszkvai csatáról: „A szovjet csapatok a középső frontszakaszon december 8-tól 10-ig 400 községet foglaltak vissza. A szovjet hadvezetőség jelentése szerint a német csapatok Moszkva előtt november 16. és december 10. között több mint 25 000 halottat, 1434 harckocsit, 5416 tehergépkocsit, 575 ágyút, 339 aknavetőt és 870 géppuskát vesztettek. A német csapatok — a szovjet csapatok nyomására — minden fronton, és különösen a két szárnyon megkezdték a visszavonulást, hátrahagyva hadianyagukat és nagy veszteségeket szenvedve.” Ha Bárdossy és minisztertársai nem hallgatták is a külföldi, a londoni vagy a moszkvai rádió adásait, a Magyar Távirati Iroda „házi” tájékoztatói már nem igen kerülték el figyelmüket, s a németek moszkvai csatavesztéséről szóló hírek meglehetősen rossz időpontban érkeztek. Talán mégsem kellett volna engedni Bárdossy sürgetésének és a „rugalmas és fejlesztő” határozat helyett meg kellett volna maradni a diplomáciai viszony megszakításánál... De akkor még hittek a Berlin—Róma—Tokió „házasság” győzelmében, s abban, hogy a moszkvai vereséget ellensúlyozzák a távol-keleti japán győzelmek ... „Súlyos bűncselekmény és alkotmánysértés” Bárdossy tehát deklarálta a hadiállapotot — a december 11-i „rugalmas és fejleszthető” minisztertanácsi határozat alapján — mégpedig úgy, hogy még csak vitára sem bocsájtotta, sem a december 12-i Minisztertanácson, sem a Képviselőház december 16-i ülésén. A vádirat megállapította: „Mindezek alapján Bárdossy László bűnössége minden kétséget kizáróan fennáll. Olyan súlyos bűncselekményt és alkotmánysértést követett el, amilyenre példa nem csupán a magyar, hanem az egész világtörténelemben nem található. Bárdossy védekezése szerint a Képviselőház 1941. december 16-i ülésén bejelentette, hogy a Kormány megállapította: egyfelől az Amerikai Egyesült Államok, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között bekövetkezett hadiállapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti. Ezen cselekménye nem mentesíti őt az alól a súlyos felelősség alól, hogy a fennálló alkotmány határozott és világos rendelkezését sértette meg akkor, amikor az 1920. évi I. tc. 13 §-ának 5. bekezdése ellenére önhatalmúlag gyakorolta a kormány és a kormányzó jogkörét, továbbá elmulasztotta az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának kikérését.” A vádirat itt, e ponton azonban nemcsak Bárdossy felelősségét tette vádtárgyává, hanem utalt a Képviselőház felelősségére is: „Az a tény, hogy az orosz hadiállapot bejelentésének körülményeivel ellentétben a Képviselőház a miniszterelnök bejelentését ebben az esetben tudomásul vette, nem teszi azt törvényessé, hanem ez a tudomásulvétel jogilag éppen olyan alkotmányellenes és semmis, mint a miniszterelnök ezirányú bejelentése.” Az, hogy Bárdossy miniszterelnök is, a kormány is, a Képviselőház is — és persze Horthy kormányzó is megsértette az ország törvényeit, már akkor, 1941 decemberében nyilvánvaló volt mindazok előtt, akik ismerték az alkotmányt. Volt, aki ezen álláspontjának legalább szűk körben hangot is adott, mint például Dr. Bölöny József jogászprofesszor, aki Mr. Pell amerikai követnek megküldött jogi véleményében kifejtette, hogy Bárdossy lépése alkotmányellenes, ezért de jure (jogilag) nem eredményezheti a hadiállapot bekövetkeztét Magyarország és az Egyesült Államok között, de nyíltan senki nem állt ki ezen újabb alkotmánysértés ellen. Van valami elgondolkoztató abban, hogy az 1919 augusztusában az antant szuronyok segítségével uralomra jutott ellenforradalmi rendszer, mely oly kínos igyekezettel próbálta bizonygatni, hogy uralma az alkotmány tiszteletére és megtartására épül, még saját maga törvényeit, így az elsőnek törvénybe iktatott 1920. I. törvénycikk („az alkotmányság helyreállításáról” — ez volt a törvénycikk címe) előírásait sem vette figyelembe. Bárdossy külpolitikai „mérlege” 1941. április 3-tól, miniszterelnöki kinevezése napjától 1941. december 12-ig Bárdossynak sikerült az országot belevinnie a második világháborúba, — megtámadni Jugoszláviát, deklarálni a hadiállapotot két világhatalommal, a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal szemben, kikényszeríteni Nagy- Britannia hadüzenetét. S mindezt — alkotmányellenesen. Ezért a külpolitikai „mérlegért” kellett számot adnia Bárdossynak a magyar nép bírósága előtt 1945 késő őszén. (Folytatjuk) b*l»4rtW a tsAWialterUlctcUttlrt vtvo« tarcat. legjobb «act. *•«?»* stmtoikoAiaval él»» «ll«BC».b»D él 1c mdurtilt b*coUl»tc«atlk. jolaa ». Jógii«« 1«. »rt01o.ll** t. »«dfcet.dlaa iuiayoat. kosi «alfrS 9»s*ati4gh»l »»le h3a4goak Oogglito« gcaatoaAval »«licit*«tr. ,a\ ^reafc a^»lkOr»tk»rf n4a«t Om»e*Ut b61. fill»« »«»El»*: sierlstM . a»jt iMUtl wonin u tammemuuuM. .15 «el* l««rBa*10» es n**yap ni tor eo»l—Win. .ala fea*5upl «tdedik. ott Is veriCdlt. Al BoriyArr\ r.%**M ktnutti baajént ölesé délanb» bel. a«a roiadíood■tmk. U 3.A. alakulatok hl.ataloa lapja aár nyílt« SMab*»a4llott **•'* »«él»»»l»al, *1 aagjrarok »ajjo* a*ddl* akarjuk aaokat tcríbb »»ajíaalT A rlkjrl nnKaitln «■ --akoraok aosdrapalail rondáiér» két 30- o*fdt Adott Sri'«11 a felnlkarokalCb** t*b aat* ata ».Alit Trace1 nor itf “U* “*W||PJ 'Mp riaivt.laaaeglaak h»iy.» a* glat OM. petain aarTMll »«lat . MUtiauW«. aiat aaaglaaor a rllác háborukaa, t»lj**a4«i»l *■ nkalt * brit »rfltt»l e* a brit »laaAatae**al. a aaartlu, a norrt- 1*1, a bailaaAlal M*ae.r«l •lbmtlk a ködig! .4a» t »4g» t árnyékét.. •a fo* aor karosul arra, hogy a néaatak aas probálhaaták garépa a»«Ufrva*•**• u**1* Btaaf »«P «lttaitt, tCtwttaitC »»»ggd laaaat arajt uailator*' ^t y*^**1** 1***• b»l*S • ll«nél lApunk aags.llerdl táoa 3BCTtB«aa a Uitaj^ I*»»! a»aa»tkdl aa*»catuéa» 4a jwaatl•4a»k aaalkBdáB* la Itt koaASAlk. Ka aa érdak poctoaw Oaaaará* uocrél »Aaer»*0Bk aladaAroa rali apaiak al.pr.t5 4a alB«aaa4l foatooaM iMM. *4* eB^aaaylt: --«okkal több», sodolkodunk l*y, ,»«z afdakapa .at aba*y jpWOM. kapába* a kormánypártbaa la,4a aoodbatni, noa a '5a*4bb alaa. Mögött*« laaaaak aladnyéjan. ha klaoaAoá a aa*jramaatC !■*•«*• To*aáá »érlek l»*Soalat4bt tlaatalataa 4a aafirrabeoaUlóoea kl>J. ataét. Hired: rt 1 iga4Kéaé«i ■rdaapf LA»áldornák. klr^lal.st.r.1 Sk Hifim KÜLUGYMINISTER.__ «Ma. Gbrart •»roMtilT --Süü---------------tr4"T/ I0.ókao4l rtM. y .______________|f, «A°____ 'J'3 k- - h +-+-) i 3' ~~~ r^— W/ M