Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 4. szám
B V3 -J 5■ S3 •< WO OC o Qv/ |ors/qg. világ az MSZBT hetilapja. Főszerkesztő: HAYNAL KORNÉL, h. főszerkesztő GÁL ANDRÁS. Szerkesztőség: 1073 Budapest VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285, 223—283. — Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VI. kerület, Lenin körút 9—0. Telefon: 221—283. — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 14.— Ft, negyedévre 42,— Ft. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ® 76.0102 Athenaeum Nyomda, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató„index" 25.673 .A borítót tervezte: Bodnár János Fotó: Ács Irén írásunk a l€—17. oldalon OLVASÓINK ÍRJÁK „Engedjék meg, hogy felvessek egy olyan kérdést, mely — tekintettel a szakszervezetek nemrégiben lezajlott XXIII. kongresszusára — minden embert foglalkoztat Az utóbbi időben mind többet hallunk a dolgozók vállalati jogsegélyszolgálatáról, melynek a szakszervezetek a gazdái. Sok vállalatnál eredményes e tevékenység, melynek az a lényege, hogy adott alkalommal a vállalatok jogászai jogi tanácsokkal segítik a dolgozókat ügyesbajos dolgaik megoldásában. Ez helyes, azonban a dolgozók abban az esetben is a jogsegélyszolgálatot veszik igénybe, amikor jogos sérelmüket egyes hivatalok hetekig, hónapokig nem intézik el. A jogsegélyszolgálat közbelépésével a megoldhatatlannak látszó probléma egyik napról a másikra megoldódik. Javaslom, hogy ilyen esetekben a jogsegélyszolgálat dönzetlen dolgozói, a közbelépésen túlmenően, kezdeményezzenek felelősségre vonást is a mulasztó ügyintézőkkel szemben. Amennyiben ez megvalósul, minden bizonnyal csökken az aktatologató ,hivatalnokok száma.” KÄDAS ERVIN. BUDAPEST * „A lap Postaláda-rovatában olvastam az Irodagéptechnikai Vállalat brigádjának emberségéről, így jutott eszembe, hogy felvegyem velük a kapcsolatot. Rokkant, idős ember vagyok, magányos. Egyetlen szórakozásom, hogy emlékeimet papírra vetem, mert úgy érzem sok közölnivalóm van még a társadalom számára. Írtam a brigádnak és megemlítettem, hogy nehezen megy az írás, s mennyivel jobb lenne, ha írógépem lenne. Nem sokkal ezután levelet kaptam a brigádtól. Megírták, hogy megajándékoznak egy felújított Optima írógéppel. Nem is akartam elhinni, hogy ez megtörténhet. Egy napon a brigád öt tagja megjelent nálam, s letették az asztalomra az írógépet. A brigád 17 tagból áll. Valamennyiükkel tartom a kapcsolatot, levelezek velük. Elmondhatatlan nagy örömet jelent nekem ez a kapcsolat, amelyet az Ország-Világnak köszönhetek. Engedjék meg, hogy a lap hasábján mondjanak köszönetet a brigádnak, nemes cselekedetüket ország-világ elé tárva.” PETTENDI LÁSZLO, BUDAPEST * „Engedjék meg, hogy aTudósok vizsgálják a Föld rejtélyes körzeteit’ című cikkel összefüggésben magam is kifejtsem véleményemet, melyre olvasótársamnak, Pasinszki Józsefnek, a lap hasábjain közölt állásfoglalása késztetett. Elsőként ezt írja:Antigravitációs anyag nincs’. Nos, jól tudjuk, hogy Dirac ,lyukelmélete’ már 1928-ban matematikailag kimutatta, hogy bizonyos impulzusú részecske pozitív és negatív energiával egyaránt létezhet. Az antielektront négy évvel később Anderson, a kozmikus sugárzás pozitronjában ki is mutatta. A Dirac-egyenletből azonban az is következik, hogy léteznie kell a proton antirészecskéjének, az antiprotonnak is. A nevezetes kísérletet Serge és Chamberlain végezte el 1955 szeptemberében. Nobeldíjat kaptak érte. 1959-ben a szovjet tudósok is beszámoltak a mesterséges antiproton előállításáról. Ezt nem sokkal később az antineutronok megfigyelése követte. Marx György szerint nem kizárt, hogy antiatomok épüljenek fel, és létezzenek a térben. Az antiatomok antimolekulákat, ezek pedig antianyagot képezhetnek. Kérdés csak az — az előállítás rendkívüli nehézségein túl —, hogy miként lehetséges ezt huzamos ideig fenntartani, hiszen bármilyen földi anyagból készült palack azonnal reakcióba lép az antirészecskékkel. Mégis van megoldás: az elektromágneses tér. Az antianyag előállításának és megőrzésének elméletileg tehát nincs akadálya. Az antianyag pedig — nyilvánvaló — antigravitációs teret létesít. Magam részéről nem merném kategorikusan kijelenteni, hogy antigravitációs anyag és tér nem létezik ...” PUSKÁS IMRE: GÖDÖLLŐ NYISZTOR TÉR 1. * Szeretnék vitába szállni egy olvasóval, a Bermuda-rejtéllyel kapcsolatban, aki azt írja, hogy ilyen „rejtélyes dolgokkal nem foglalkozott a tudomány”. Hogyan lehet ilyet állítani? Éppen neves tudósok próbálták megfejteni sok rejtély nyitját, például az említett „tunguz-meteor” körüli ellentmondásokat is szovjet tudósok tisztázták. Az ismeretlen eredetű tárgyak tengeri és légköri észlelésének eseteit is több mint 20 ország — köztük a Szovjetunió és az USA — tudósai és szakemberei dolgozták és dolgozzák fel. NEMERE ISTVÁN MŰFORDÍTÓ ESZTERGOM, ATTILA U. 25. * „A lap 1976/1. számában aVásárlók érdekében’ című sorozatukban olvastam a szekrénysorokról. Alaposan átnéztem a táblázatot is és ekkor megdöbbentem, mert rájöttem, hogy engem bizony becsaptak. 1974. január 7-én vásároltam egy magas fényű Napfény-szekrénysort, amihez akkor asztalt nem kaptam. Az eladó ugyanis elfelejtette, hogy a szekrénysorhoz asztal is jár, ugyanakkor azonban készségesen ajánlott egy asztalt is a megvételre. Megfelelőnek találtam, kifizettem a szekrénysorral együtt, s hazaszállítottam. Az asztalról kiállított számla 900 forintról szólt. A táblázatból most minden kiderült. Nagyon hasznosnak tartom ezt a sorozatukat és remélem, hogy asztaligényem két év után sem évült el. Egyúttal jó lenne, ha az eladók figyelmét külön felhívnák arra, hogy gondosabban járjanak el és megfelelően tájékoztassák a vásárlókat arról, hogy egyes bútordarabokhoz milyen tartozékok járnak?” LÚDVÁRI TSTVANNÉ, SARISAP * „Engedjék meg, hogy egy korábbi cikkükkel kapcsolatban elmondjuk véleményünket. A .Hogyan lehetne megelőzni a gyermekkori neurózist’ című írás elmarasztalja a lakásügyi szerveket, mert nem oldják meg azt a súlyos problémát, hogy a volt házastársak és a gyermekek szétköltözhessenek. A jelenlegi súlyos lakáshelyzetben a bíróságok — ha egyébként a lakás elkülönített használata lehetséges — a volt házastársak egyikét általában akkor kötelezik a lakás kiürítésére, ha valamelyikük súlyosan felróható magatartása miatt a további együttlakás lehetetlen. Ha a kiürítésre kötelezett volt házastárs önként nem tesz eleget az ítéletnek mint rosszhiszemű jogcím nélküli lakó személyt, ismételhető pénzbírság kiszabásával lehet a kiürítésre rábírni. Ha viszont a volt házastársak közös lakása nem alkalmas az elkülönített használatra, a házastársak egyikét kötelezik a lakás elhagyására, de jóhiszemű lakáshasználóként másik lakást kell biztosítani számára. Az ilyen ügyek végrehajtása általában hosszabb ideig elhúzódik megfelelő lakás hiánya következtében. A hatóságok a volt házastársak lakásügyeit csak a lehetőségek határain belül tudják rendezni. A lakásjuttatás során ugyanis valamennyi lakásigénylő körülményeit figyelembe kell venni. Budapesten 140 ezer család vár lakásra, akik közül mintegy 60 ezer a fiatal házas, legtöbbjüknek gyermekük van, önálló lakásuk viszont nincs. Ezek számára, gyermekeikre való tekintettel, legalább olyan fontos lenne az együttlakást lehetővé tenni, mint az elvált házastársak szétköltöztetését elősegíteni. Arra tehát a hatóságok nem vállalkozhatnak, hogy a többi igényjogosult családdal szemben az elvált házastársak önálló lakásjuttatását soron kívül biztosítsák.” DR. JENEY GYÖRGY FŐOSZTÁLYVEZETŐHELYETTES BUDAPEST FŐVÁROSI TANÁCS V. B. KÉRDÉSEK - VÁLASZOK „Családi házat építettem. Beköltözéskor elhagytam három szobából és mellékhelyiségekből álló tanácsi rendelkezésű lakásomat, amelynek bérleti jogáról lemondtam fiam javára. Erről szabályos írást is készítettünk. Egyben kikötöttem, hogy a lemondás, illetve az építkezés miatt felmerült költségeim fejében, hozzájárulásként fizessen — részletekben — hatvanezer forintot. Erre ő nem hajlandó. Mi a véleményük, jogosan kérek a bérleti jogról való lemondás fejében — térítést?" — Kővágó Pál, Miskolc. Az érvényben levő rendelet szerint a bérlő csak a lakással rendelkező vállalat, szerv stb., vagy a bérbeadó javára történő lemondás esetén tarthat igényt pénzbeli térítésre. Más a helyzet, ha a lemondás a bérlő egyeneságbeli rokona (leszármazója) javára történik, ilyenkor ugyanis a hozzátartozói kapcsolatra tekintettel általában a lemondás ingyenes. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hozzátartozó, (esetünkben a fiúgyermek), aki megszerzi a lakás bérleti jogát, pénzbeli térítést vállaljon és ilyen módon is hozzájáruljon a volt bérlőnek (tehát édesapjának) az új lakás megszerzésével felmerülő kiadásai fedezéséhez. Az ilyen megállapodás sem a lakásgazdálkodási érdekbe, sem jogszabályba nem ütközik. „1960-ban földemmel beléptem a tsz-be, s mivel a munkavégzéstől függetlenül kapott a tag háztáji földet, továbbra is az iparban dolgoztam s csak időnként vállaltam munkát a tsz-ben. Nemrégiben megvonták tőlem a háztáji földet, ugyanakkor szomszédomtól, egy rokkant tsz-tagtól nem. Mit mond a jogszabály? Jogot formálhatok-e a földre?" — kérdi Simon Pál Ócsáról. Jogszabályunk szerint, ha a tag megrokkanása vagy munkaképtelenné válása előtt már jogot szerzett meghatározott háztáji föld használatára és megrokkanása miatt nem tudja elérni a háztáji földhöz való jogosultságot megalapozó munkateljesítményét , a háztáji föld használatára továbbra is joga van. Ez azonban nem vonatkozik levélírónk esetére, ugyanis a közös földekből háztáji föld használatára a tsz-tag akkor jogosult, ha az tsz által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Az öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tsz-tagot a háztáji föld használatának joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti, levélírónktól viszont a tsz azért vonta meg a háztáji föld használatát, mivel — sorai szerint —, csak időszakonként dolgozott a tsz-ben, tehát a háztáji föld használatához jogot nem szerzett.