Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 4. szám

B V3 -J 5■ S3 •< WO OC o Qv/ |ors/qg. világ az MSZBT hetilapja. Főszerkesztő: HAYNAL KORNÉL, h. főszerkesztő GÁL ANDRÁS. Szerkesz­­tőség: 1073 Budapest VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285­, 223—283. — Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VI. kerület, Lenin körút 9—0. Telefon: 221—283. — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 14.— Ft, negyedévre 42,—­ Ft. Kéziratokat nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza. ® 76.0102 Athenaeum Nyomda, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató„index" 25.673 .A borítót tervezte: Bodnár János Fotó: Ács Irén írásunk a l€—17. oldalon OLVASÓINK ÍRJÁK „Engedjék meg, hogy felvessek egy olyan kérdést, mely — tekintettel a szak­­szervezetek nemrégiben lezajlott XXIII. kongresszusára — minden embert foglal­koztat Az utóbbi időben mind többet hal­lunk a dolgozók vállalati jogsegélyszolgá­latáról, melynek a szakszervezetek a gaz­dái. Sok vállalatnál eredményes e tevé­kenység, melynek az a lényege, hogy adott alkalommal a vállalatok jogászai jo­gi tanácsokkal segítik a dolgozókat ügyes­bajos dolgaik megoldásában. Ez helyes, azonban a dolgozók abban az esetben is a jogsegélyszolgálatot veszik igénybe, amikor jogos sérelmüket egyes hivatalok hetekig, hónapokig nem intézik el. A jogsegély­­szolgálat közbelépésével a megoldhatat­lannak látszó probléma egyik napról a másikra megoldódik. Javaslom, hogy ilyen esetekben a jogsegélyszolgálat d­önzetlen dolgozói, a közbelépésen túlmenően, kezde­ményezzenek felelősségre vonást is a mu­lasztó ügyintézőkkel szemben. Amennyiben ez megvalósul, minden bizonnyal csökken az aktatologató ,hivatalnokok­ száma.” KÄDAS ERVIN. BUDAPEST * „A lap Postaláda-rovatában olvastam az Irodagéptechnikai Vállalat brigádjának em­berségéről, így jutott eszembe, hogy fel­vegyem velük a kapcsolatot. Rokkant, idős ember vagyok, magányos. Egyetlen szó­rakozásom, hogy emlékeimet papírra ve­tem, mert úgy érzem sok közölnivalóm van még a társadalom számára. Írtam a bri­gádnak és megemlítettem, hogy nehezen megy az írás, s mennyivel jobb lenne, ha írógépem lenne. Nem sokkal ezután leve­let kaptam a brigádtól. Megírták, hogy megajándékoznak egy felújított Optima írógéppel. Nem is akartam elhinni, hogy ez megtörténhet. Egy napon a brigád öt tagja megjelent nálam, s letették az asz­talomra az írógépet. A brigád 17 tagból áll. Valamennyiükkel tartom a kapcsolatot, levelezek velük. El­mondhatatlan nagy örömet jelent nekem ez a kapcsolat, amelyet az Ország-Világ­nak köszönhetek. Engedjék meg, hogy a lap hasábján mondjanak köszönetet a bri­gádnak, nemes cselekedetüket ország-vi­lág elé tárva.” PETTENDI L­ÁSZLO, BUDAPEST * „Engedjék meg, hogy a­­Tudósok vizs­gálják a Föld rejtélyes körzeteit’ című cikkel összefüggésben magam is kifejtsem véleményemet, melyre olvasótársamnak, Pasinszki Józsefnek, a lap hasábjain kö­zölt állásfoglalása késztetett. Elsőként ezt írja:­­Antigravitációs anyag nincs’. Nos, jól tudjuk, hogy Dirac ,lyukelmélete’ már 1928-ban matematikailag kimutatta, hogy bizonyos impulzusú részecske pozitív és negatív energiával egyaránt létezhet. Az antielektront négy évvel később Anderson, a kozmikus sugárzás pozitronjában ki is mutatta. A Dirac-egyenletből azonban az is következik, hogy léteznie kell a proton antirészecskéjének, az antiprotonnak is. A nevezetes kísérletet Serge és Chamberlain végezte el 1955 szeptemberében. Nobel­­díjat kaptak érte. 1959-ben a szovjet tudó­sok is beszámoltak a mesterséges antipro­­ton előállításáról. Ezt nem sokkal később az antineutronok megfigyelése követte. Marx György szerint nem kizárt, hogy an­­tiatomok épüljenek fel, és létezzenek a térben. Az antiatomok antimolekulákat, ezek pedig antianyagot képezhetnek. Kér­dés csak az — az előállítás rendkívüli ne­hézségein túl —, hogy miként lehetséges ezt huzamos ideig fenntartani, hiszen bár­milyen földi anyagból készült palack azonnal reakcióba lép az an­tirészecskék­­kel. Még­is van megoldás: az elektromág­neses tér. Az antianyag előállításának és megőrzésének elméletileg tehát nincs aka­dálya. Az antianyag pedig — nyilvánvaló — antigravitációs teret létesít. Magam ré­széről nem merném kategorikusan kijelen­teni, hogy antigravitációs anyag és tér nem létezik ...” PUSKÁS IMRE: GÖDÖLLŐ NYISZTOR TÉR 1. * Szeretnék vitába szállni egy olvasóval, a Bermuda-rejtéllyel kapcsolatban, aki azt írja, hogy ilyen „rejtélyes dolgokkal nem foglalkozott a tudomány”. Hogyan lehet ilyet állítani? Éppen neves tudósok pró­bálták megfejteni sok rejtély nyitját, pél­dául az említett „tunguz-meteor” körüli ellentmondásokat is szovjet tudósok tisz­tázták. Az ismeretlen eredetű tárgyak ten­geri és légköri észlelésének eseteit is több mint 20 ország — köztük a Szovjetunió és az USA — tudósai és szakemberei dol­gozták és dolgozzák fel. NEMERE ISTVÁN MŰFORDÍTÓ ESZTERGOM, ATTILA U. 25. * „A lap 1976/1. számában a­­Vásárlók ér­dekében’ című sorozatukban olvastam a szekrénysorokról. Alaposan átnéztem a táblázatot is és ekkor megdöbbentem, mert rájöttem, hogy engem bizony becsaptak. 1974. január 7-én vásároltam egy magas fényű Napfény-szekrénysort, amihez ak­kor asztalt nem kaptam. Az eladó ugyan­is elfelejtette, hogy a szekrénysorhoz asz­tal is jár, ugyanakkor azonban készségesen ajánlott egy asztalt is a megvételre. Meg­felelőnek találtam, kifizettem a szekrény­sorral együtt, s hazaszállítottam. Az asz­talról kiállított számla 900 forintról szólt. A táblázatból most minden kiderült. Na­gyon hasznosnak tartom ezt a sorozatu­kat és remélem, hogy asztaligényem két év után sem évült el. Egyúttal jó lenne, ha az eladók figyelmét külön felhívnák arra, hogy gondosabban járjanak el és megfelelően tájékoztassák a vásárlókat ar­ról, hogy egyes bútordarabokhoz milyen tartozékok járnak?” LÚDVÁRI TSTVANNÉ, SARISAP * „Engedjék meg, hogy egy korábbi cik­kükkel kapcsolatban elmondjuk vélemé­nyünket. A .Hogyan lehetne megelőzni a gyermekkori neurózist’ című írás elma­rasztalja a lakásügyi szerveket, mert nem oldják meg azt a súlyos problémát, hogy a volt házastársak és a gyermekek szétköl­tözhessenek. A jelenlegi súlyos lakáshely­zetben a bíróságok — ha egyébként a lakás elkülönített használata lehetséges — a volt házastársak egyikét általában akkor köte­lezik a lakás kiürítésére, ha valamelyikük súlyosan felróható magatartása miatt a to­vábbi együttlakás lehetetlen. Ha a kiürí­tésre kötelezett volt házastárs önként nem tesz eleget az ítéletnek mint rosszhiszemű jogcím nélküli lakó személyt, ismételhető pénzbírság kiszabásával lehet a kiürítésre rábírni. Ha viszont a volt házastársak kö­zös lakása nem alkalmas az elkülönített használatra, a házastársak egyikét kötele­zik a lakás elhagyására, de jóhiszemű lakáshasználóként másik lakást kell biz­tosítani számára. Az ilyen ügyek végrehaj­tása általában hosszabb ideig elhúzódik megfelelő lakás hiánya következtében. A hatóságok a volt házastársak lakásügyeit csak a lehetőségek határain belül tudják rendezni. A lakásjuttatás során ugyanis va­lamennyi lakásigénylő körülményeit figye­lembe kell venni. Budapesten 140 ezer csa­lád vár lakásra, akik közül mintegy 60 ezer a fiatal házas, legtöbbjüknek gyer­mekük van, önálló lakásuk viszont nincs. Ezek számára, gyermekeikre való tekintet­tel, legalább olyan fontos lenne az együtt­lakást lehetővé tenni, mint az elvált há­zastársak szétköltöztetését elősegíteni. Ar­ra tehát a hatóságok nem vállalkozhatnak, hogy a többi igényjogosult családdal szem­ben az elvált házastársak önálló lakásjut­tatását soron kívül biztosítsák.” DR. JENEY GYÖRGY FŐOSZTÁLYVEZETŐ­HELYETTES BUDAPEST FŐVÁROSI TANÁCS V. B. KÉRDÉSEK - VÁLASZOK „Családi házat építettem. Beköltözéskor elhagytam három szobából és mellékhelyi­ségekből álló tanácsi rendelkezésű lakáso­mat, amelynek bérleti jogáról lemondtam fiam javára. Erről szabályos írást is készí­tettünk. Egyben kikötöttem, hogy a le­mondás, illetve az építkezés miatt felme­rült költségeim fejében, hozzájárulásként fizessen — részletekben — hatvanezer fo­rintot. Erre ő nem hajlandó. Mi a véle­ményük, jogosan kérek a bérleti jogról va­ló lemondás fejében — térítést?" — Kő­vágó Pál, Miskolc. Az érvényben levő rendelet szerint a bérlő csak a lakással rendelkező vállalat, szerv stb., vagy a bérbeadó javára történő lemondás esetén tarthat igényt pénzbeli térítésre. Más a helyzet, ha a lemondás a bérlő egyeneságbeli rokona (leszárma­­zója) javára történik, ilyenkor ugyanis a hozzátartozói kapcsolatra tekintettel álta­lában a lemondás ingyenes. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hozzátartozó, (esetünkben a fiúgyermek), aki megszerzi a lakás bérleti jogát, pénzbeli térítést vál­laljon és ilyen módon is hozzájáruljon a volt bérlőnek (tehát édesapjának) az új lakás megszerzésével felmerülő kiadásai fedezéséhez. Az ilyen megállapodás sem a lakásgazdálkodási érdekbe, sem jogsza­bályba nem ütközik. „1960-ban földemmel beléptem a tsz-be, s mivel a munkavégzéstől függetlenül ka­pott a tag háztáji földet, továbbra is az iparban dolgoztam s csak időnként vállal­tam munkát a tsz-ben. Nemrégiben meg­vonták tőlem a háztáji földet, ugyanakkor szomszédomtól, egy rokkant tsz-tagtól nem. Mit mond a jogszabály? Jogot for­málhatok-e a földre?" — kérdi Simon Pál Ócsáról. Jogszabályunk szerint, ha a tag meg­rokkanása vagy munkaképtelenné válása előtt már jogot szerzett meghatározott ház­táji föld használatára és megrokkanása miatt nem tudja elérni a háztáji földhöz való jogosultságot megalapozó munkatel­jesítményét , a háztáji föld használatára továbbra is joga van. Ez azonban nem vo­natkozik levélírónk esetére, ugyanis a kö­zös földekből háztáji föld használatára a tsz-tag akkor jogosult, ha az tsz által meg­határozott munkamennyiséget teljesítette. Az öreg, rokkant vagy tartósan munkakép­telen tsz-tagot a háztáji föld használatá­nak joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti, levélírónktól viszont a tsz azért vonta meg a háztáji föld használatát, mi­vel — sorai szerint —, csak időszakonként dolgozott a tsz-ben, tehát a háztáji föld használatához jogot nem szerzett.

Next