Ország-Világ, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-16 / 7. szám
It RADNÓTI MIKLÓS KÖNYVESBOLT AJÁNLJA KICSIKNEK, ISKOLÁSOKNAK! ....... pld. ANDERSEN LEGSZEBB MESÉI — — — 36,— Ft ....... pld. Jean de Brunhoff: BABAR ÉS A TÉLAPÓ — — 32,— Ft ....... pld. CSUPA ÚJ MESE. Negyvenkilenc új magyar mese 39,— Ft ....... pld. A DESZKAVÁRI KIRÁLYFI: Magyar népmesék — — — 55,— Ft ...... pld. MÁSODIK MESEKÖNYVEM: Mesék, versek — — — — 28,— Ft ....... pld. MESEVONAT — — — — 29,— Ft ....... pld. A. A. Milne: MICIMACKÓ — 20,— Ft ....... pld. Arany János: TOLDI — — 23,— Ft ....... pld. Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ 23,— Ft ....... pld. Varga Katalin: MICSODA ESZTENDŐ — — 24,— Ft ...... pld. Arthur Ransome: FECSKE-VÖLGY — — — 39,— Ft . ..... pld. Aliverti—Ciccioli—Laudi: ÉLET A MIKROSZKÓP ALATT — 80,— Ft ..... pld. Megay László —Gaál Domokos: VARÁZSFÜVEK Bölcs Bagoly sorozat — — 18,— Ft ..... pld. Trencsényi-Waldapfel Imre: GÖRÖG REGÉK — — — 35,— Ft ..... pld. Antalffy Gyula: ÉDES HAZÁNK — — — 35,— Ft ..... pld. Fekete Sándor: A NAGY FRANCIA FORRADALOM Képes történelem sorozat — 33.— Ft .... pld. Márkus István: FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848—49 — — — — — 33.— Ft .... pld. Ruffy Péter: HAZÁNK SZIVE BUDAPEST 35.— Ft 1911----1976 A felsorolt kötetek egyenként is megrendelhetők. Postán utánvéttel szállítunk, magánszemélyeknek 200,— Ft felett portamentesen. Kérjük, szíveskedjék a megrendelőszelvényt kitölteni és borítékban címünkre elküldeni. CÍMÜNK: ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT RADNÓTI MIKLÓS KÖNYVESBOLTJA 1077 Budapest VII., Baross tér 22. A MEGRENDELŐ NEVE: ........................................... PONTOS CÍME (irányítószámmal):........................... Kirakatnézőben Január közepére kihevertük a karácsonyi ünnepeket (anyagilag), s ha nincs jobb dolgunk, vendégeskedni kezdünk. Mint minden dolognak a világon, ennek is van egy jó, meg egy rossz oldala. Ha az embert meghívják, minden finommal traktálják, az a jó oldala, ha a vendégséget viszonozni kell — fáradság, költség —, az az árnyoldala. Ám az élelmiszer- és vendéglátóipar egyre inkább az elfoglalt háziasszony segítségére siet. Néha meglepő és váratlan módon. A múltkor, egészen pontosan három kerek nappal a Kálvin téri aluljáró megnyitása után, az új aluljáróban bolyongtam. Bevallom, az égvilágon semmi keresnivalóm nem volt ott, csupán látni akartam a nagyszerű, vadonatúj létesítményt, s örülni annak, hogy a főváros megint gazdagabb lett. Bekukkantottam a lent nyílt üzletekbe: tíz deka valamit vettem a szép, ízléses édességboltban, egy kicsi cserép tulipánt a virágüzletben, s egy kávét kértem az ugyancsak megnyílt eszpresszóban. Mikor nagy üggyel-bajjal felkószálódtam a végtelenül kényelmetlen bárszékre, megállt mellettem egy felszolgáló, s mivel felismerte bennem az érdeklődő embert, az üzlet sokoldalúságára hívta fel a figyelmemet. Nemcsak kávét kaphatok, nemcsak rövid és hosszú italokat, de mindenféle — gyorsan elkészíthető — ételeket. És szendvicseket, hidegtálakat látványosan elrendezve, ha két nappal előbb megrendelem. Házhoz is küldik — ha így kívánom, leszállva a buszról, az aluljárón átrohantamban csak beszólek, hogy a hétvégi vendégséghez ez meg az kell, és ők időre elkészítik. Hát nem nagyszerű?! Gasztrofolék már kissé fukarabban bánnak az emberrel. Ez a valóban korszerű készétel, amelyet csak melegíteni kell, elvileg tizennégyféle változatban található a boltokban. Nincs kizárva, hogy csak az én pechem, de akárhányszor gasztrofolt akartam venni, mindig sertéspörkölt és sertéspörkölt között válogathattam. Vajon hol lehet kapni a 14- féle Gasztrofolt? Talán ugyanott, ahol a tizenhétféle kenyeret. Mert állítólag ennyifélét sütnek. És ebben nincsen benne a rossz, a rosszabb, a még rosszabb kenyér: ebben tizenhét különböző kenyérféleségről van szó. Hallottam tájjellegű kenyerekről. Ez állítólag más elvek alapján készül, mint például a „gyulai jellegű" kolbász. Arról a kolbászról beszélek, amelyik nem annyira gyulai, mint inkább rágógumijellegű, és többfelé gyártják az országban — Gyulát kivéve. (Gyulán is készítenek „gyulai" kolbászt, de az semmiféle rokonságot nem tart a fent nevezett „jellegűvel".) Egyszóval, a tájjellegű kenyér rozsból, vagy krumplival ízesítve készül, némelykor viszont búzalisztből, rendesen megkelesztve, szép, pirosasbarnára kisütve. De, hogy milyen tájakon árusítják ezeket a tájjellegű kenyereket, azt bizony nem tudom. Attól tartok, elő kell venni hozzá a térképet. . . Évek óta bírálják a magyar tejtermékek minőségét. Sokszor hallott kifogás, hogy kevésféle magyar sajtot készítenek. Ez utóbbi már nem érvényes, úgyszólván havonta új sajtmárka jelenik meg az élelmiszerüzletek pultjain. Más a neve, más a csomagolása , csak az íze ugyanaz. Néha árulnak szlovák brinzát, kiváló túrószerű juhsajt, és a franciák legfigyelemreméltóbb találmányának, a Camembert sajtnak Hermelin elnevezésű csehszlovák mását. Ez is remek. Az utóbbi hónapokban különösen sok és különösen magasztaló hangú közlemény jelent meg cukorrépahozamunkról. Még azt is olvastam, hogy az idei cukorrépának 20 százalékkal magasabb a cukortartalma, mint az előző évinek. Hát ha ilyen jól állunk a cukorrépával, akkor ideje a cukorkaüzletek kínálatára is gondolni. Az édességboltok árai alaposan megváltoztak az utóbbi időben: lehet kapni kávét, teát, tokaji bort, Boszorkányvért, száraz Martinit, kesernyés likőrt, sós süteményt, talán savanyú uborkát is, de se cukorkából, se csokoládéból nincs megfelelő választék. És volna egy tiszteletteljes kérésem: ugyan, vizsgálják már meg, hogy a néhány éve még olyan kitűnő (és híres) magyar csokoládéba mit tesznek, vagy mit nem tesznek, amitől így elromlott? A Boci csokoládé, amely korábban annyi sok édes órát szerzett a gyerekeknek, miért vált ilyen elszomorítóvá? A múltkor találkoztam egy síró kisfiúval. Szerettem volna megvigasztalni, a kezébe nyomtam hát egy darab Szerencsi tejcsokoládét. Még keservesebb sírásra fakadt. A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEn IS □