Ország-Világ, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-12 / 11. szám
Ez hát a nép, melyről megvetve mondák, Hogy nincs benőve feje-lágya még? Hogy járszalag nélkül nem bír megállani, Hogy lelke nincsen, szíve nincs elég? Ez a nemzet, melyről azt mondottátok, hogy nincsen rajta más, csak istenátok? Jogot e népnek! mert mint férfi vívott, kezébe fegyvert, fejére babért! Mert lelkesült, mert küzdött és mert győzött. S ha kelle, készen vala ontni vért. Szabadság és jog annak hősi bére, Ki férfikarral állt föl védletére. (GARAY JÁNOS : A MARCZIUS TIZENÖTÖDIKI NÉP) Kelj fel rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts fel érzés! melly nyögél Elfojtott, vérző szív alatt. Oh, jőjetek ki, lánczra vert rabok, Lássátok a boldog, dicső napot. S a honra, melly soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok. (VÖRÖSMARTY MIHÁLY: SZABADSAJTÓ) Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kísértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. Ne félj semmit, megvédünk . . . csak egy szót, Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód. S lesz sereged ezer és ezernyi, Kész meghalni vagy diadalt nyerni! S ha elesnénk egy szálig mindnyájan, Feljövünk a sírból éjféltájban, S győztes ellenségednek megint kell ! Küzdeni... kísértő telkeinkkel! ! (PETŐFI SÁNDOR: A SZABADSÁGHOZ) Ahol az ország sorsáról tanácsk. rendi országgyűlések alsóillábá üléshelye Pozsonyban !: Ötezres tömeg a Landerer és Heckenast előtt Petőfi Sándor (Barabás Miklós litográfiája)