Ország-Világ, 1985. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-25 / 39. szám

KÖSZÖNETTEL TARTOZOM címmel írt levelet az Ország-Vi­lág ez évi 28. számában Király Lászlóné budapesti olvasó, s a negyven évvel ezelőtt történtek­ről emlékezett meg benne. A le­vélben szereplő dr. Murin Lász­lóné én vagyok — nyolcvanhá­rom évesen. Meghatott a hálás megemlékezés. Valóban minden ellenszolgáltatás nélkül nyújtot­tam akkor segítséget a hozzám forduló asszonyoknak. A jegyzői hivatal tiltása ellenére és min­den anyagi segítség nélkül dol­goztam, amiről a szülő nők nem tudtak, mert erről nem beszél­tem. Huszonegy gyermek szüle­tett otthonomban, köztük a fel­szabadító szovjet hadsereg egyik ezredese feleségének kisbabája is — minden baj nélkül. Sok el­­mondanivalóm lenne erről az időről. És szeretném, ha Király Lászlóné levélben legalább je­lentkezne nálam — október kö­zepétől Budapesten leszek. özv. dr. Murin Lászlóné Budapest II., Báthory L. u. 10., 1029 Meghatottan olvastuk­ a levele­zőlapot, s imételten felidéztük a 28. számban megjelent levelet, amelyben olvasónk joggal emlé­kezett meg nagy szeretettel és köszönettel az ostrom idején ve­le — velük — szemben megnyil­vánult jóindulatról, kedvesség­ről. Dr. Murin Lászlóné azt írja: sok elmondanivalóm lenne. Ígér­jük, hogy ez ügyben nemcsak Ki­rály Lászlóné kopogtat be hoz­zá, hanem munkatársunk is. A szerkesztőség * MÉG ÖT PLATÁN! Nemrég kö­zölték a lapban Horváth Mihály­­né jánoshalmi olvasó levelét, aki a háza előtt levő három egész­séges platánfa vandál kipusztí­tását nehezményezte. Sajnos, a mi községünkben, úgy látszik, már divattá válik az idesféle ron­gálás, a fél évszázados vagy még annál is idősebb egészséges pla­tánok kivagdalása. Bosszantó, hogy mindehhez a helyi tanács illetékesei segédkezet nyújtanak különféle panasztevők megalapo­zatlan óhajára. A helyi művelő­dési ház melletti utcában is volt öt gyönyörű platánfa, s ezek is osztoztak az előző három fa sor­sában. Két hónapja a megye leg­szebb parkja mellől kiemeltek, kimetélték őket. Amikor fűrész­szel és nagy daruval felvonultak a pusztítás helyszínére mint lo­kálpatrióta kértem tanácsunk el­nökét, kegyelmezzen meg az öt­venéves fáknak. Ő azonban hajt­hatatlan maradt, kivágatta őket. Milyen kár, hogy nem hallotta a helyszínen a szitkokat, nem volt itt a felbőszült nézők körében! A tüskök egyébként — miként a Horváth Mihályné által kifogá­solt esetben — itt is a helyszínen éktelenkednek. _cs__s (teljes név és dm a szerkesztőségben) * KI NEVELI A GYEREKET? Szombat volt, és hétágra sütött a nap, csak enyhe szellő fujdogált. Győr belvárosában nagy volt a­­ nyüzsgés. Magyarok, osztrákok és csehek ostromolták a boltokat. Nyár végi vásár ... Aki nem vá­sárolt, az a korzón sétált fel és alá. Sétapálca helyett hot­ dog vagy fagyi volt a kezekben. Minden­ki elégedettnek, boldognak tűnt. Forró nyár, hideg, habzó sör a Hotel Rába teraszán ... Igen, ese­tenként ennyi elég is a boldog­sághoz. Nézegettem az embere­ket. A testes vidéki nénikét, aki hétrét görnyedt tíz csomagjának súlya alatt. Előrelátó, gondos asszony: már az idén bevásárolt a jövő nyárra ... Aztán egy ifjú lányon akadt meg a szemem, aki stanicliből ette az őszibarackot. És nem dobálta szét a magokat, ha­nem gondosan visszarakta a zacs­kóba. „Lám, lám vannak rendes fiatalok” — gondoltam, s újabb látnivaló után kutattam. És ak­kor ... megállt a szemem, elállt a lélegzetem. Győr belvárosának kellős közepén, a megyei tanács épülete előtti téren egy gyermek a dolgát végezte. Kislány a nagy­dolgát . .. Édesanyja szerető gon­doskodása mellett. Felálltam és a hotelpresszó kellemes hűvösé­ből kisétáltam a forró térre. Lá­bam alatt olvadozott az aszfalt. Biztosan azért éreztem, hogy el akarok süllyedni... Egészen kö­zelről megszemlélhettem a jól vég­zett dolog befejező aktusát. A lány felállt, a gondos anyuka az autó­ból papírt hozott. Egész Győr lát­hatta, hogy ez a család nemcsak olvasásra használja az újságpa­pírt . . . Anyuka komótosan elin­tézte, amit ilyenkor szokás, azután egy laza csuklómozdulattal szél­nek eresztette az újságot. Az enyhe szellő a szárnyára vette azt, s a megyei tanács épülete felé lendí­tette. Kár, hogy nem tette le egy közterület-felügyelő vállára. Ak­kor ő is azonnal kapcsolt volna, mi a dolga ... Cinikusok most mond­hatják: nagy dolog! Hát ez, ké­rem, az volt! jr. Károly Zsuzsa Győr * NAGYBÖRZSÖNY — KÉTNYEL­VŰ KÖZSÉG. Bár levelem most egyik írásukhoz sem kapcsoló­dik, úgy gondolom, mégsem te­szik félre. Gyönyörű tájban cso­dálatos kisközséget „fedeztem föl”, erről adok hírt az alábbiak­ban. — Nagybörzsöny kétnyelvű község. Tündéri, romtalan kör­nyezettel. A valamikor városi rangot viselő település évről év­re zsugorodott, lélekszáma csök­kent. Lakatlan háza nincs, mert sok fővárosi lakos már régebben felfedezte és pihenni, üdülni, kis­kertet művelni jár ide szabad- és hétvégi napokon, hogy jól érezze magát a csodálatos völgykatlan­­ban, az erdő övezte, szép, nyugodt tájban. Eddig csak a sajtóból, ba­rátaim beszámolóiból ismertem ezt az elzárt kisközséget, nemrég sikerült eljutnom ide. Egyetlen bevezető útja van, és csak ezen lehet visszafelé is kijutni az or­szágos vérkeringésbe. A falutáb­lán a település neve két nyelven szerepl: Nagybörzsöny — Gross­pilsen. Az őslakosok állítják, hogy a magyarországi német nemzetiségiekkel nem tudnak be­szélni, nem is értik őket, mert a nagybörzsönyiek jellegzetes szász tájszólással beszélnek. Az ország­ban nincs is ehhez hasonló né­met tájszólás, őseik bányásznak jöttek, s megszerették ezt a vi­déket, megtelepedtek. Lassú fo­lyamatban, összeházasodásokkal, elmagyarosodtak. Nagybörzsöny nevezetességei, műemlék temp­lomai, erdei kisvasútja és bányász­­meg malommúzeuma. Különösen ez utóbbi nyerte meg tetszésemet, itt őrzik a mesterséggel kapcsola­tos ősi szerszámokat és dokumen­tumokat. Az egyik helyiség aszta­lán emlékkönyv, melyben az or­szág különböző vidékéről itt járt látogatók jegyzik be ugyanazt, ami az én véleményem is: értékes gyűjtemény ez a sajátos hangulatú kisközségben. Padányi Lajos helytörténész ORSZÁG-VILÁG­ ­ POSTALÁDA LEVELEZNE KÁRPÁTON TÚL ÉLŐ magyar nemzetiségű lány vagyok. Leve­lezés útján szeretnék megismer­kedni tizenhét—húszéves magyar fiatalokkal. Minden témáról szí­vesen olvasok. Mészár Klára Szovjetunió — Kárpát-Ukrajna Munkácsi járás 295 404 Rakosino Október út 30. TELEFERE REJTVÉNY Beküldendő a zárójelből hiányzó szám. Beküldési határidő: 1985. október 10. 132 (834) 285 214 ( ) 117 Díjtalan jogi tanácsadást tartunk olvasóink részére a VII. Almássy téri Szabadidő Központ IV. em. 404. szobájában. Jogtaná­csosunk felkereshető minden hét­főn, szerdán 15—17.30 óráig. Bizalmas kérdésekről — négyszemközt az orvossal minden hónap első csütörtökjén 14—17 óra között a VII., Almássy téri Szabadidő Központ IV. em. 404. szobájában orvosunk sze­mélyesen válaszol a feltett kérdé­sekre. TOTÓSAROK Totótippek a 39. hétre 1. Düsseldorf-Bayern M. 2 2. Frankfurt—Leverkusen­­ 2 1 3. Bochum—Bremen 2 1 4. Mannheim—Mönchengl. 2 1 5. Freiburg—Karlsruhe 2 6. Braunschw.—F. Köln x 2 1 7. Oberhausen—Kassel 1 8. Homburg—Bielefeld 2 x 9. Napoli—Roma 1 x 10. Torino—Sampdoria x 2 11. Udinese—Inter. 2 12. Verona—Juventus x 1 13. Lanerossi—Bologna x 1 Pótmérkőzések: 1, x, x (Kedves Olvasónk! Részletes útmu­tatót a tippeléshez az e heti Sport­­fogadás című lapban talál.) Az MSZBT hetilapja Főszerkesztő: GÁL ANDRÁS Főszerkesztő-helyettes: TORDA ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. v., Lenin körút 9—11. 107* Telefon: 223-­­83 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatój­a Kiadóhivatal: Bp. VII., Lenin körút 9—11, Telefon: 221-285, 429-350 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj negyedévre 90 Ft, fél évre 180 Ft, egy évre 360 Ft. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 85.1743 Athenaeum Nyomda Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: szlávik andrás vezérigazgató „INDEX” 25.673 HU ISSN 0473—422 X Címlapunkon: Fegyveres erők napja Kíséri Nagy Ferenc felvétele Írásunk a 8—9. oldalon

Next