Ország-Világ, 1988. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-06 / 1. szám
BEN PRÁGA - A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése, kérésére felmentette a főtitkári tisztségből Gustav Husákot (aki megtartotta államelnöki funkcióját), és Milos Jakest nevezte ki a helyére. Az ülés határozatot hozott a gazdasági mechanizmus átalakításáról. BUDAPEST - átadták az idei építészeti nívódíjakat, amelyeknek érdekessége, hogy évek után ismét díjat kapott egy lakótelep. Képünkön a díjazott káposztásmegyeri lakótelep, amelyet a 43-as Állami Építőipari Vállalat épített. GAZAI ÖVEZET — A biztonsági tanács közvetlenül karácsony előtt határozatban ítélte el Izraelt a megszállt gázai övezetben folytatott erőszakos politikája miatt. A súlyos összecsapások a palesztinok és az izraeli katonaság között karácsony és újév között is folytatódtak. Képünkön: fiatal palesztin tüntetők a győzelem jelét mutatják. MIHAIL GORBACSOV ÚJ KÖNYVE Felhívás párbeszédre Példás gyorsasággal jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című legújabb könyvét, amelyet a szerző egy amerikai kiadó felkérésére írt. A 250 oldalas kötet orosz és angol nyelven egyszerre jelent meg a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, az októberi forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén. Másfél hónap elteltével pedig a magyar olvasó is kézbe vehette az SZKP főtitkárának az új szovjet politikai irányvonalat elemző, személyes hangvételű, publicisztikai írását. A magyar kiadók gyorsaságát, a mű politikai jelentősége mellett, indokolta az a tény is, hogy hazánkban egyre fokozódik az érdeklődés a Szovjetunióban zajló változások iránt. A magyar olvasó a könyvből megismerheti a politikai döntéseket előkészítő, elemző-értékelő munkát, betekintést nyerhet a főtitkár gondolataiba. Politikai esszé ez a könyv: a történelmi tények, a gazdasági és politikai feladatok bemutatása közvetlen, egyéni hangvételű. A peresztrojka és az új gondolkodás tételeit immár dokumentumok tartalmazzák — a rájuk jellemző hivatalos hangnemben. A diplomáciai nyelv évszázadok során csiszolt, de sablonos formuláit használta Mihail Gorbacsov, amikor a világ számos vezetőjével találkozott és tárgyalt. Ezt a könyvet azért írta, mert a világ valamennyi állampolgárával akarja megosztani gondolatait, ezért használja a közvetlen hangnemet. Tudatosan nem terheli túl a könyvet adatokkal, számokkal, részletekkel sem a Szovjetunió fejlődésének hetven esztendejével foglalkozva, sem pedig akkor, amikor a történelmi tanulságok tükrében, korunk igényeihez igazodva fogalmazza meg a tennivalókat. A tények és a számok benne vannak a dokumentumokban és a tudományos munkákban. Gorbacsov könyvében fontosabb a töprengés az átalakításról, azokról a problémákról, amelyekkel a szovjet társadalom szembe találja magát e történelmi fontosságú reform megvalósítása során. Az olvasók között lesznek a szerzővel azonos elveket vallók, és lesznek más ideológiákon nevelkedettek egyaránt. Mihail Gorbacsov számol azzal, hogy nem mindenki osztja majd nézeteit, nem mindenki ért egyet valamennyi gondolatával. Mondatokba foglalt „töprengései” egy képzeletbeli dialógusnak csupán egyik pólusát alkotják. A könyvben felvetett kérdésekre az olvasónak is meg kell adnia a saját válaszait, akár megegyeznek a szerző véleményével, akár eltérnek attól. Ez pedig őszinteséget feltételez és követel meg írótól, olvasótól. Erre szolgáltat példát egyebek között a könyvnek az a része, amelyben a szerző feltárja azokat a hiányosságokat is, amelyek nap mint nap adódnak a gyakorlati munka során. Sőt azt is elismeri, hogy az átalakítás nehezebb, mint korábban képzelték. A nehézségek azonban egy pillanatra sem ingatják meg a szovjet főtitkárt abban a hitében, hogy amit elkezdtek, helyes, és ezen az úton kell tovább menni. A könyv tetemes részét — csaknem felét — az új politikai gondolkodás, az új külpolitikai filozófia taglalása teszi ki. A szerző elismeri, hogy a belső fejlődéshez, a kitűzött célok eléréséhez a Szovjetuniónak érdeke a nemzetközi helyzet további normalizálása, de azt is hangsúlyozza, hogy a béke egyúttal az egész világnak objektív szükséglete, mivel napjainkban az emberiség olyan példátlan feladatokkal találja szembe magát, amelyek közös megoldása nélkül jövője kérdésessé válik. A nukleáris világégés veszélyének árnyékában tarthatatlan Clausewitz klasszikus tétele, amely szerint a háború a politika folytatása, csak más eszközökkel. Korunk politikai realitásának azon kell alapulnia, hogy a világ — az eltérő társadalmi rendszerek léte ellenére — bizonyos értelemben egységet alkot, legfőbb öszszekötő kapcsa a kölcsönös egymásrautaltság. „A gyanakvás és az ellenségeskedés helyett bizalom, a félelem egyensúlya helyett az értelem és a jóakarat egyensúlya, a szűk nemzeti önzés helyett együttműködés” — így foglalja össze Mihail Gorbacsov a Szovjetunió legfontosabb külpolitikai céljait, amelyekre az új külpolitikai koncepció épül. A szerző kényszerből pontot tesz könyve végére, bár mélységes meggyőződése, hogy a könyv nincs befejezve. A folytatást napjaink eseményei, a célok elérése érdekében végzett munka jelenti. ORSZÁG-VILÁG | 3 |