Ország-Világ, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 4. szám

JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK, VANDA, POLIKÁRP Háromszáz esztendővel ezelőtt Szigetvár török őrsége megszüntette az ostromzárat és feladta a várat. Ezzel az ország egyik fontos erőssége - a Szigeti veszedelemben is megörökített­­, Szigetvár felszabadult a 122 éves török uralom alól. JANUÁR 27. PÉNTEK, ANGELIKA, JÁNOS, LOTAR Hatvanéves lenne, ha élne Garai Gábor Kossuth-díjas költő. Köl­teményei felszabadulás utáni líránk kiemelkedő alkotásai. Iroda­lomszervező és szerkesztői tevékenysége is jelentős. Szerkesztője volt az Élet és Irodalomnak, majd a Látóhatárnak. 1976-tól 1981-ig ő volt az írószövetség főtitkára. 1987-ben halt meg. JANUÁR 28. SZOMBAT, KÁROLY, KAROLA, PÉTER Negyven évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Zenei Tanács, az IMC. Célja: a zene­kultúra világméretű fejlesztése és a nemzetközi zenei kapcsolatok erősítése. A Párizsban működő központ hetven ország zenei taná­csát tömöríti, közöttük 1960 óta a magyart is. JANUÁR 29. VASÁRNAP, ADÉL, FERENC, IGNÁC Páger Antal Kossuth-díjas színművész, A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a magyar színművészet egyik meghatározó egyé­nisége kilencven esztendővel ezelőtt e napon született. Hetven esztendővel ezelőtt - 1919-ben - Székesfehérvárott lépett színpad­ra, s ezt követően 1944-ig számos vidéki, majd fővárosi színház tagja, egy sor magyar film főszereplője volt. 1944-ben távozott az országból, 1956-ban tért haza, s ettől kezdve 1986-ban bekövet­kezett haláláig a Vígszínházban játszott. Ebben a három évtized­ben az ország egyik legnépszerűbb színésze volt. JANUÁR 30. HÉTFŐ, MARTINA, MARTONKA, GELLÉRT Száz esztendővel ezelőtt e napon halt meg meglehetősen homályos körülmények között Rudolf trónörökös, Ferenc József fia. Teljes nevén: Rudolf Ferenc Károly József a császári-királyi családokban szokásos módon a katonatiszti pályán indult el, s már 1883-ban (huszonöt évesen) altábornagy volt. A politikában haladóbb néze­teket vallott, mint édesapja, s a magyarokat különösképp szerette. Népszerű is volt Magyarországon. Az etnográfia iránti érdeklődé­se, számos külföldi útja és az utazásokról készült tudományos köny­vei népszerűvé tették a tudományos életben is. 1881-ben II. Lipót belga király lányát vette feleségül. Később beleszeretett Vetsera Máriába, s vele közösen követett el öngyilkosságot. JANUÁR 31. KEDD, MARCELLA, JÁNOS, VIRGINIA Jávor Pál, az egyik legismertebb magyar filmszínész 1902-ben ezen a napon született. Snájdig figuráival filmek tucatjaiban dobogtatta meg a női szíveket, de sokan tudták róla, hogy kitűnő jellemszínész is. (A Nemzetiben például Peer Gyntőt játszotta.) 1946-tól az Egye­sült Államokban élt. 1957-ben hazatért, még színpadra lépett egy­két szerepben, de a betegség elhatalmasodott rajta és 1959-ben meghalt. FEBRUÁR 1. SZERDA, IGNÁC, BRIGITTA, GITTA A magyar köztársaság kikiáltásának évfordulóját köszöntjük ezen a napon. A parlament 1946. január 29-én döntött, s 1946. évi I. törvénycikkében eltörölte a királyságot, hazánkat köztársasággá nyilvánította. 1946. február 1-jén a köztársaság elnökévé a kisgaz­dapárti Tildy Zoltánt választották. Kényszerleszállás Olyat már láttunk, hogy valaki egy kis sportgéppel leszáll a moszk­vai Vörös térre, a sok-sok torony és ház közé, de ilyet még nem. Igaz is, síugró még nem szállt le, csak repül. Repül, egyenesen neki az innsbrucki templom tornyának. Csak remélhetjük, hogy enge­délyt kap a kényszerleszállásra a templom előtti utcán, és üzem­anyagtartályai nem robbannak fel a talajérés súrlódásától. Egyes, folyton akadékoskodók szerint a fotóriporter teleobjektívje „torzí­totta” el csupán a távolságokat. Ha valóban így van, s a síugró a sánc alatti szép hosszú kifutón landolna, akkor meg minek hozzuk le a képet? Márpedig lehozzuk! Tessék! -sei ÍEÍLdUmíííEÍLSílS 1989. JANUÁR 25-TŐL FEBRUÁR 1-IG Hazánk éghajlatára jellemző, hogy az év leghidegebb napjai általában január 25-e körül vannak. Ilyenkor az átlagos minimumhőmérséklet —5 fok, a nappali maximumhőmérsék­let sokévi átlagértéke 0,­­­-1 fok körüli érték. Január utolsó napjaitól pedig általában lassú felmelegedés indul meg, napon­ta 1-2 tizedfokkal emelkednek az éghajlati átlagértékek. Az időjárás azonban nem követi ezt a hőmérsékleti tendenciát. Az idei tél hidegebb napjai no­vemberben voltak, és a hosszú távú előrejelzések szerint a no­vemberihez hasonló kemény, hideg napokra már nem kell számítanunk. A következő napokban foko­zatos enyhülés várható. Az or­szágban többfelé lehet számíta­ni havaseső, majd eső kialaku­lására. A hónap utolsó napjai­ban erőteljes enyhülés kezdő­dik. A csapadéktevékenység megszűnik, és párás, helyen­ként ködös lesz az idő. A hő­mérséklet a hajnali, kora reg­geli órákban eleinte —2, +3 fok között alakul, majd a jövő hét elején —5, —1 fokig csökken. A legmagasabb nappali hőmér­sékletek ezen a héten +3, +8 fokig emelkednek, a jövő hét elején +1, +6 fok közötti érté­kek valószínűek. EURÓPA VÁRHATÓ IDŐJÁRÁSÁRÓL: Európa északi részében túlnyo­móan csapadékos, borult idő valószínű, a csapadék hó for­májában hullik ezeken a terü­leteken. Közép- Európában az átmeneti csapadékos időszakot szárazabb időjárás váltja fel. Európa déli részében általában kevés lesz a csapadék, inkább csak a Balkán-félsziget térsé­gében lehet számítani hava­zásra.

Next