Ország-Világ, 1883 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1883-03-24 / 13. szám
Előfizetési ár bérmentes postai szétküldéssel. Negyedévre......................................... 2 frt 50 kr. Félévre.................................................................. 5 „ — „ Egész évre.............................................................10 „ — „ Felelős szerkesztő: Kiadó-tulajdonos Ifj. Ábrányi Kornél J Wilckens és Waidl BUDAPEST, Koronaherceg utca 3. szám, I. emelet. Egy szám ára 20 kr., megrendeléseket s előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg utca) címzendők. Kéziratok nem adatnak vissza 1883. Március 24. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. IV. Évfolyam. rvrr ' "Mát" ' ”_I£ Berczik árpád. Megáldva a legszerencsésebb írói temperamentummal, melyből minden kesernyés íz hiányzik, nemcsak a saját, hanem a mások gyönyörűségére is szánta Berczik Árpádot a Múzsa, aki mint, mondani szokás, már a bölcsőben szemeli ki választottjait. És fölruházta őt a legelőnyösebb tulajdonságokkal, melyek nemcsak az írót tehetik kedvessé a közönség előtt, de még az írói pályát is az író előtt. Fölruházta őt a kedély eleven mozgékonyságával, melynek legfőbb kiváltsága az örökös mosoly. E kiváltság egyszersmind belépti jegy minden szellemi lakomához. E kiváltság egyszersmind az a bűvös gyűrű, mely mintha láthatatlanná tenné azt, aki viseli , s megszerzi neki azt, hogy bárhol legyen, mindenütt oly fesztelenül zárják ki az emberek és életviszonyok az elleshetetlen titkokat, mintha áruló szemek abszolúte nem fenyegetnék E kiváltsággal az író olyanná válik, mint a leghíresebb orvos. Mindenüvé hívják. Élete csupa kellemes érintkezés, és receptjei folytonosan szaporodó hála - kötelezvények. Nemcsak a közszeretet, fejlődik ki irányában, hanem a közbizalom is. Mert, minden benyomást kedvesen használ föl, és soha semmivel vissza nem él. Fűszer az izetlen emberek közt; villámhárító a terhes fellegek alatt; tükör, melybe még a beteg ember is szívesen néz, mert sem sárgát, sem zöldet nem mutat, hanem egy kicsit rózsaszínűt. Kinek ha nevét olvassák valemelyik műve alatt, már mosolyogva veszik kezükbe a lapot, mert tudják, hogy kellemes élvezet várja őket. Kinek megbocsátják még az indiszkréciót is, mert abban sem bántó, s azzal sem árt. S a kinek kedélye, ha már kiszikrázta magát az élet felszínén, a belépti jogot nyer a mélységekbe szállani. S az eleven szellemesség, komorabb háttérben, igazi humorrá változik át. A mosoly nem múlik el az ajkról csakis egy fényes könnycsepp jelenik meg a szemben. S e mosolygó könnycsepp a regény, dráma vagy apró rajzok keretében drágakővé tömörül. S így az élet megneveli az írót, örökbecsű alkotásra. S ez a prospektíva állt Berczik Árpád előtt, mikor az irói pályán elindult. De a Múzsa, aki Berczik Árpádot így megáldva útnak ereszte, nem vigyázott eléggé reá. S alig tette meg az első önálló lépést Árpád barátunk, már megjelent oldala mellett az ördög, s fölvezetvén őt a budai várba, ahonnan rendkívüli kilátás nyílik mindenfelé, mondá neki : nézd ez mind a tied lesz, ha nem szorulsz rá. Hogy pedig rá ne szorulj, itt van egy hivatal, melyben semmi dolgod sem lesz, s melyben csak azt fogod cselekedni, amit a nélkül is cselekednél. Újságot fogsz olvasni. Lesz időd mindenre, s írhatsz kedvedre. Árpád barátunk tetszetősnek találta ezt az ajánlatot, és menten elfogadta. Rögtön megkapta dekrétumát a fizetési ívvel egyetemben. S e fizetésnek egy harmad részét rögtön levonták a központi állampénztárnál a nyugdíjra. Nyugdíj! Tíz esztendei szolgálat után az ember már nyugdíjképes! Húsz esztendő múlva fizetésének felét, negyven év múlva egész fizetését kapja! Hallatlan szerencse !... így az ördög megkötvén Árpáddal az üzletet, úgy elment, mintha soha sem akarna visszatérni. S a kegyes és gyanútlan Múzsa, aki látta Berczik 25 BERCZIK ÁRPÁD.