Ország-Világ, 1885 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1885-01-31 / 5. szám
m 1885. A SPANYOLORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK. (Két képpel.) Több ízben megemlékeztünk ama borzasztó katasztrófáról, mely a múlt év végén Spanyolország több városát és helységét döntötte romba. Két képet mutatunk be a katasztrófa színhelyéről. Az egyik kép Alhama, e kis város egyik utczáját, az «Alta de Masones»-t tünteti fel romokban, a pusztulás megrendítő képével. Alhama legtöbbett szenvedettül földrengéstől s lakosaiból több száz ember veszítette életét. A másik kép Granada sétaterét, az «El Triumfo»-t tünteti fel, fabódékkal, melyeket a lakásaikból menekült lakosok hevenyésztek, hogy megvonják ott magukat, míg a borzasztó elem kidühöngi magát. A földrengés tudvalevőleg a Quadalquivir völgyében, Spanyolország legszebb részében dühöngött s kiszámíthatlan károkat okozott Granadában, Albanuelában, Malagában, Alhamában, Szevillában stb. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜLÉSE. Az AkAdémia hétfőn ülést tartott, melynek első tárgya Trefort .Ágoston nagyszabású emlékbeszéde volt Mignet Ferencz elhunyt kültag fölött. Ezután Fraknói Vilmos olvasta fel a titkári jelentést, mely szerint az Akadémia vagyona 2.058,216 frt és 49 kr. E jelentés után Zichy Antal egy indítványt terjesztett elő. Az Akadémia kérte fel a belügyminisztert, hogy szólítsa fel a megyéket a hajdan oly nagy horderejű kerületi ülések jegyzőkönyveinek összegyűjtésére. Ez indítványra Pulszky Ferencz megjegyzi, hogy a kerületi üléseken soha jegyzőkönyvet nem vezettek s a tanácskozásokat a hírlapok sem közölték. Ezzel az ülés véget ért. A Kisfaludy-társaság ülése. A Kisfaludy-társaság szerdán felolvasó ülést tartott. Miután Beöthy Zsolt felolvasta a titkári jelentést, Szász Károly indítványozta, hogy a társaság Szemere Pál születésének 100-ik évfordulóján emlékbeszédet mondasson. Az első felolvasó Zichy Géza volt, ki «Dalnok útja» czímű verse ciklusából olvasott fel szép részleteket. Ezután P. Szathmáry Károly «Anyám emléke» czímű hangulatos rajza következett. Végül Sipos Somától olvastak fel néhány mély érzésű költeményt s Kacziányi Gézától Byron «Kalóz»-ának néhány részletét. A felolvasó ülés után zárt ülés következett, melyen a tagságra érkezett ajánlatok olvastattak fel. Tagnak mindössze két írót ajánlottak: Ponori Thewrewk Emilt és Ábrányi Emilt. Az előbbit Szász Károly, az utóbbit Degré Alajos és Csiky Gergely ajánlották. TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELŐADÁSOK. A TERMÉSZETTUDOmányi társulat ezután minden évben ciklusos természettudományi előadásokat rendez, mégpedig évenként fölváltva : természettanból, vegytanból, természetrajzból, csillagászatból stb. Minden , ciklus 15 előadásra van tervezve, hogy egy ciklus egész télen át kitartson. A Heraldikai társaság ülése. Csütörtökön délután a heraldikai társaság az Akadémia Kisfaludytermében ülést tartott, mely alkalommal Nyáry Jenő báró «A czimer-jogról», Pósta Béla pedig a « magyar czímerkérdésről» tartott felolvasást. Végül zárt ülés volt. AzOSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÍRÁSBAN ÉS KÉPEK- ben. Rezső trónörökös e művében az okkupáti tartományoknak is szentelt egy szakaszt. Scheibler mérnökkari százados a trónörökös megbízásából Bosznia különböző vidékeiről fényképeket készített, melyek most Fiumében egy fényképész kirakatában vannak kitéve. Felolvasások. Hegedűs Sándor a kereskedelmi csarnokban felolvasást tartott «A mi nemzedékünkről. Hegedűs e felolvasásban védelmére kelt a mai nemzedéknek, melyet sokan rosszabbnak és erkölcstelenebbnek tartanak a megelőző nemzedéknél. A felolvasást bankett követé. — Az érsek újvári Frödencegylet javára szellemes felolvasást tartott Ágai Adolf, «Konstantinápolyi képek» czímmel. Ez alkalommal zajos ovácziókban és kitüntetésekben részesítek a kitűnő tárczaírót. Pompás bokrétát és babérkoszorút nyújtottak át neki, a felolvasást követő banketten pedig arany írón tartót, tollat és tolltartót. A nőegylet gyermekkertjében «Forgó» bácsit a gyermeksereg a «kis lapok»-ról való dalok éneklésével üdvözölte. A felolvasás 200 forintot jövedelmezett a«Frőbel nőegylet»-nek. A magyar műveltségről olvasott fel Kenedi Géza lapszerkesztő a fővárosi iparosok körében. A felolvasó társadalmi oldalról mutatta be a magyar műveltség ügyét. A magasabb értelemben vett művelt magyarság kevés. Igazi értelmiségünk, társadalmi szempontból az 5000 főt nem üti meg. A népességnek 52.5°0-a beszél magyarul, vagyis 7.263.000 ember, ami nagy előny s alapjává lehet egy önállóbb társadalmi műveltségnek. A magyar irodalom legyen az első és ne a muzsika, melynek a ház falain belől oltárt emelünk. Ezzel aztán együtt jár a magyar gondolkozásmód, a művelődési szükség és nemzeti aspirácziók megértése. A felolvasást élénken megéljenezték. ORSZÁG-VILÁG. SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET. «A. PROTEKCZIÓ.» (Vígjáték 3 felvonásban. Irta Bérezik Árpád. Először adatott a nemzeti színházban január 30-án.) Bérezik Árpád kiváló vígjátékírónknak ily czímű vígjátéka most pénteken este került színre először a nemzeti színházban. Nem foglalkozhatunk részletesen az újdonsággal, csak konstatáljuk, hogy méltó a szerző régi jó nevéhez. Taps, kihívás volt bőven, szerzőnek és szereplőknek egyaránt. A közönség mindvégig kitűnően mulatott a szellemes vígjátékon s a szereplők művészi játékán. Egy szóval «A protekczió»-nak nincs szüksége protekczióra, a nélkül is repertoire-darabja marad a nemzeti színháznak. Miután az újdonság előadása épen lapunk zártakor történt, ezúttal csak a vígjáték meséjét adhatjuk a következőkben: «A protekczió» cselekvénye egy miniszteri titkárság körül forog, melyet Huszthy Gusztáv fogalmazónak már biztos kilátásba helyezett a személyi ügyek referense, Szénássy, mint tanácsos. De időközben nagy változás áll be a minisztériumban, a miniszter rájön, hogy Szénássy nagyban gyakorolja a protekcziót, nyugalomba küldi tehát a tanácsost s a személyi ügyeket .Pataky Ivánra (Bercsényi) bízza, kinek igazságszeretete és megbízhatósága minden kétség fölött áll. Itt kezdődik a darab, Pataky egyik estélyén, hol Huszthy Gusztáv (Benedek) nénje, Igáimé (Prielle Kornélia) arról értesül, hogy öcscse nem lesz titkárrá, hanem Pataky az üresedésben levő állásra Veres Károlyt (Mihályi!) szándékozik kineveztetni. Pedig ama titkárságtól sok függ — a Huszthy-család felvirágoztatása! Ezért az ideálért rajong Igaliné, ki született Huszthy-leány; öcscse, Guszti, az utolsó férfisarj e hajdan fényes családból, általa akarja a felvirágoztatást eszközölni. A nexus még meg van, csupán az apró pénz fogyott el, s így jellemzi Igaliné a Huszthy-család állapotát, s ezt az apró pénzt egy fényes parthie által fogja megszerezni, melyet öcscse számára in petto tartogat. Csakhogy e fényes partidéhoz elengedhetetlen föltétel a titkárság. Mind hiába! Ama hely jogosan Verest illeti, az érdemek az ő részén állanak, Guszti részén a befolyásos néne protekczója, de Pataky ez utóbbinak ellen áll. Ekkor jön Igaliné annak nyomára, hogy Veres Károly szereti Pataky leányát, Szerénát (Csillag Teréz), tehát közel fekszik a gyanú, hogy az igazságszerető mint tanácsos inkább leendő vejét, mint az érdemet pártolja Veresben. És most megindul a harcz, melynek részleteibe nem bocsátkozunk. Elég az hozzá, Pataky valóban kinevezteti Verest, de azon hitben, hogy a fiatal embert az ő leánya nem szereti. Szeréna elhitette ezt atyjával, csakhogy Veres carrierejének útjába ne álljon. Későn tudja meg a min. tanácsos az ellenkezőt, s így akarata ellenére ferde helyzetbe jutott. Ő, akinek a miniszter épen hozzáférhetetlensége miatt adta át a személyi ügyeket, első kinevezését oly körülmények közt eszközölte, melyek őt a közönség előtt a protekczió gyanújába hozhatnák, ha valaki belőle zajt üt és botrányt akar csinálni És csakugyan találkozik egy ily valaki Mócsing Fábián irodatiszt (Újházi) személyében. Ez az «antik római», a nagy szájú henczegő, a ki magán kívül tiszta jellemet nem ismer el, Patakynak honvédpajtása s iskolatársa volt. A min tanácsos már többször helyezte el, de az antik római semmivel sem éri be, mindennel elégületlen s utóvégre összevész a tanácsossal, mert ez meggyőződve hasznavehetetlenségéről, többé új hivatalt nem akar neki szerezni. Igaliné kezében az irodatiszt lesz az eszköz a min. tanácsos ellen, általa akar jól ráijeszteni. Mert Mócsing mindenre kész, még arra is, hogy brochuret írjon a tanácsos ellen, melyben a Veres-ügyet leleplezés tárgyává teszi. A túlságosan aggodalmas min tanácsos meg is ijed e fenyegetésektől, de szerencsére idejekorán bizonyítványt kap kezébe az «antik római» ellen, mely szerint a derék Mócsingot hajdan egy vidéki kaszinóból kizárták — zsarolás miatt. Mócsing dicsőségének tehát vége és Igáiménak fájdalommal kell lemondania a Huszthy-család felvirágoztatásának eszméjéről, mert Gusztáv is cserben hagyja ! Ő nem szereti azt, a kit nénje szánt neki, — hanem, egy kedves fiatal özvegyet, Falvaynét (Szacsvayné), kinek befolyása az elkényeztetett, dédelgetett protekcziós «gyerekből» protekczióra nem szoruló, munkás, törekvő férfit varázsol. Pataky megmenekül minden leleplezési veszélytől, Szerénát aggodalom nélkül adhatja Károlyhoz. A KÉT SAVOYARD LEÁNY. A NÉPSZÍNHÁZBAN SZERDÁN este érdekes «régi újdonság» került színre: D’Ennery és Lemoine énekes színműve, a főbb szerepekben Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Kassai, Vidor, Eőry, Gergely, Tóth, Rákosi Szidi asszonynyal. A színház szorongásig megtelt s a közönség mindvégig kitünően mulatott a különben szentimentális irányú színmű többnyire mulatságos jelenésein. Pálmay Ilka és Hegyi Aranka nemes vetélkedéssel gyönyörködtették a közönséget, a faluról Párisba került két Savoyard leány szerepében, s különösen Pálmay ballerina dalát többször zajosan megújrázták. Kapott is egy szép babérkoszorút, de Hegyi Arankáról sem feledkeztek meg, két pompás bokrétát nyújtván föl neki a zenekarból. Kassai, a szerelmes vén marquis szerepében folytonos derültségben tarta a közönséget, mely kitüntető tapsokkal fogadta egy kevés időre hűtlenné lett kedvenczét. Kívülük Gergely, Eőry, Tóth, Rákosi Szidi asszony osztoznak az est sikerében. Megemlítjük, hogy a szinmű zenéje, melyet Bánfi Sándor szerzett, szép és dallamos s különösen kivált egy keringő, melyet Hegyi Aranka énekelt. A népszínház igazgatójától szerencsés gondolat volt az érdekes régiség felelevenítése, — habár nem ártana simítani egy keveset a szentimentális jelenéseken, — s hiszszük, hogy a «Két Savoyard leány» még sok élvezetes estét szerez a közönségnek. Víg népszínmű. Szigeti József, a nemzeti színház veterán tagja — mint értesülünk — új víg népszínművet ír a népszínház részére. «Szent István.» Erkel Ferencz ily czímű operájából már folynak a karpróbák. Az opera május elején kerül színre, hogy a kiállítás alkalmából felránduló közönségnek alkalma legyen egy új eredeti magyar operát megismerni. Turolla Emma újabb szerződése. A dalszínház igazgatósága Turolla Emma kisasszonynyal e napokban újabb, ez év szeptember havától kilenc hóra terjedő szerződést kötött. A «MALUZINA» JUBILEUMA. CsEPREGHY FERENCZ «Meluziná»-ját hétfőn ötvenedszer adták elő a népszínházban. A színházat zsúfolásig megtöltötték jobbára vidám, nevető gyermekek. A szereplők közül megemlítjük Rákosi Szidi asszonyt, Komáromit, Újvárit és Szilágyit. JÓTÉKONYCZÉLÚ ELŐADÁS A VÁRSZÍNHÁZBAN. CsÜTÖRtökön Sardou «Pajtáskodás» czímű vígjátékát adták a várszínházban. A jövedelem egy részét a Vas Gerebennek állítandó síremlék javára fordítják. Az előadásban maga az igazgató is részt vett. Ugyan a színházban most szombaton lesz a «Tücsök» első előadása, a főszerepben Blahánóval. «A Czigánybáró. » Jókai Mór ily czímű operetteje, melyhez tudvalevőleg Strausz írta a zenét, a jövő szezon elején kerül színre a wiedeni színházban fényes kosztümökkel és dekorácziókkal, látványos csoportozatokkal. Ugyane színházban az «Arany ember» t február elején adják elő. A bécsi előadás számára Jókai egy külön jelenetet csinált, t. i. a balatonparti kép nem szobában, hanem kint a parton fog lejátszódni s falusi ünnep lesz beleszőve, dalokkal és tánczcal. A magyar színészet ügye a vidéken. A temesvári színházra közelebb három téli idényre szóló pályázatot hirdetnek. Oly igazgatók pályázhatnak, kik évek óta nagy sikerrel működtek első rangú városokban. — Győr város hatósága tekintettel a magyar színház rossz helyzetére, az ott működő német tengerek előadásait beszüntette. — Losonczon mozgalom indult meg állandó színház építése végett. — «Az arany ember»-t, Jókai e nagy tetszést keltett darabját, Pécsett már négyszer adták elő nagy sikerrel. A másolat-képtár. Trefort miniszter a müncheni Schack-féle képtár mintájára egy másolat képtár felállítását tervezte, hogy legalább másolatban leírjuk a régi mesterek műveit, amelyeket az Eszterházy-képtárban helyeznének el. Értekezlet is volt e tárgyban, de a tervet az értekezlet nem helyesli, mert az ilyen másolatok oly sokba kerülnek, hogy azon a pénzen az eredetit is meg lehetne vásárolni, de különben is az ilyen olajfestmény utánzatok nagyban elütnek az eredetiektől. Az értekezlet czélszerűbbnek tartja, ha olajfestmény másolatok helyett fotográfiái s fénynyomatú utánzásokat, kézrajzok fénynyomatait, réz- és aczélmetszeteket szereznének be. Képkiállítás Aradon. Az aradi Kölcsey-egyesület már régebb idő óta tervezi egy képkiállítás rendezését. Az előkészületek — mint nekünk írják — már meglehetősen előhaladtak. A képkiállítás-rendező bizottság elnökségét Ormós Péter alispán vállalta el s remélhető, hogy a kiállítást nemsokára megnyithatják. Aradon és Arad megyében számos családnak van becses képgyűjteménye s ha ezek átengedik gyűjteményeiket, a kiállítás fényes fog lenni. ÚJDONSÁGOK. Vas Gereben ünnepély. Jeles regényírónk hamvait vasárnap délután helyezték el a Kerepesi úti temetőben örök nyugalomra. Az impozáns gyászünnepélyen jelen volt közéletünk számos kitűnősége. Ott láttuk Dalmady Győzőt, a Kisfaludy-társaság képviseletében, Szomócsy Józsefet, a Petőfi-társaság elnökét, Vadnay Károlyt, Tolnai Lajost, Tóth Lőrinczet, stb. A menet a legszebb rendben vonult ki a temetőbe. A sír körüli tért kordon zárta el. Miután a népszínház énekkara Serly Lajos ez alkalomra szerzett hymnusát elénekelte, Váry Béla tartott emelkedett hangú beszédet. Ezt követte Vadnay Károly szép beszéde, ki rövid szavakkal a boldogult érdemeit méltányolta. Este gyásztár volt a Szikszay vendéglőben, Trefort a hazai ipar érdekében. A közoktatási miniszter a minisztérium ügyosztályaihoz követésre méltó rendeletet intézett, felhívta ugyanis az ügyosztályokat, hogy haladéktalanul terjeszszenek eléje oly rendelet tervezetet, mely a minisztérium hatásköre alatt lévő összes tanügyi hatóságokat oda utasítja, hogy a hivatali, oktatási és gazdasági czélokra szolgáló öszszes iparczikkeket ne csak a hazában, de valóban hazai gyártmányokból szerezzék be. Pulszky Ferencz a trónörökösről. Egy német kőnyomatos lapban Pulszky Ferencz érdekes czikket írt Rezső trónörökösről s nagy néprajzi művéről. Ez utóbbiról Pulszky érdekes adatot közöl. A műbe Magyarország története is felvétetik, bár csak röviden. Természetes, hogy a forradalom történetének is benn kell ..........■— 79