Ország-Világ, 1886 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1886-07-24 / 30. szám
1886. Corvin János és fia csontjai. Török Aurél dr., egyetemi tanár, ki a magyar faj jellemvonásainak meghatározását tűzte ki föladatául és erre vonatkozólag az antropológiai múzeumban adatokat gyűjt, a napokban újabb becses nemzeti ereklyéket tett tanulmánya tárgyává. A mint ugyanis ismeretes, Hunyady Mátyás fia, Corvin János herczeg, Horvátország volt bánja, a lepoglavai néhai Pálosok templomának kriptájában nyugszik. Ugyan ide melléje temették később gyermekkorában elhalt fiát, Kristófot is. Minthogy az e tetemeket magába rejtő koporsó a hosszú idő alatt elkorhadt, Taufer Emil dr., a lepoglavai fegyház igazgatója, e nemzeti ereklyéket új koporsóba tétette át. Török Aurél tanárnak, — ki a múlt héten Lepoglaván volt — ekként alkalma nyitott a Hunyady-ház utolsó sarjainak ereklyéit tüzetes szemlélet alá venni. Pontos méréseket végzett úgy az atya, mint a fiú csontmaradványain, mely alkalommal a legjellemzőbb hasonlatosságok derültek ki az apa és a fiú csontszervezetén. Török dr. ez ereklyék jellemző sajátságait részint lenyomatokban, részint fényképekben örökítette meg, amire őt a többek közt a következő érdekes körülmény is indította. Corvin János medencze csontjainak vizsgálatakor ugyanis kiderült, hogy a bal comb elfogadására szolgáló izületi gödör felényire összezsugorodott és az izülő felület helyett kitöltő csontkinövést mutat. Ennek megfelelőleg a bal czombcsontnak nemcsak az izülő feje, hanem maga az egész csont is a jobb czombcsonthoz képest el van sorvadva. Ekként Török Aurél minden kétséget kizáró módon igazolhatta Buday régi krónikásnak azt az állítását, hogy Corvin János herczeg a bal lábán sántított és pedig idült ficamodás következtében. Török dr., a jobb és baloldali csontok hosszát, szélességét és vastagságát, valamint súlyát is megmérte és e nemzeti ereklyéről a Lepoglaván töltött 8 nap alatt terjedelmes tanulmányt írt. A hipnózis, Laufenauer Károly és Hőgyes Endre egyetemi tanárok pár év előtt beható tanulmányozás tárgyává tették az idegbetegségnek azt a nemét, mely régi keletű ugyan, de az orvosi tudomány csak legújabban kezd vele foglalkozni, s amelyet hipnózisnak neveztek el. A nevezett tanároknak a budapesti kir. orvosegyesületben tanulmányaik eredményéről a múlt évben tett jelentéses betegek bemutatása nemcsak hazai, de külföldi orvosi körökben is érdeklődést keltett, mert a két tanár kísérletei számos egészen új adattal járultak a betegség okainak felderítéséhez. A Rókus-kórház megfigyelő osztályán gyógyított hisztérikus betegeken azóta is folytatták megfigyeléseiket. Legnevezetesebb ezek közt az a felfedezés, hogy a hipnotizált betegek látási köre alvás alkalmával nagyobb, mint éber állapotban, ami tudományosan úgy magyarázható meg, hogy emedten az érzéki szervek működési képességek egy részét kölcsönösen lerontják, míg az öntudatlan alvónak külső inger által működésre indított érzéke — a többi szunnyadó érzékek mellett — képességét teljes mértékben kifejtheti. Ez irányban a kísérletek oly módon történtek, hogy a hipnotizált beteget, az orrnak gyönge simogatása által szemének felnyitására s a látóképesség felkeltésére indították. A beteg ez állapotban az eléje tartott s köríven mozgatható kis fehér lapot mereven követte a tekintetével mindaddig, míg az látóképessége határára ért, mely pillanatot a beteg jobb karjának gyönge megrándulása jelezte. Ugyanezt tették a beteggel emedten s kitűnt, hogy ez esetben a látótér kisebb volt az előbbinél. Különös jelenség e betegeknél az is, hogy néha többkevesebb ideig tartó s 40 fokig emelkedő lázt kapnak, a nélkül, hogy szervezetükben a betegségnek legkisebb nyoma volna észlelhető s e mellett jól érzik magokat, esznek, isznak, dalolnak s nem bírnak tudomással arról, hogy lázuk van. Gyakori eset, hogy historikus álomban önként fölnyitják a szemüket, kellemes vagy kellemetlen képeket látnak, azokat elmondják, ismerőseikkel beszélgetnek, s midőn felébrednek, semmiről nem tudnak semmit. Laufenauer és Hőgyes tanárok kísérleteik újabb eredményéről a szünetidő után az orvosegyesület egyik őszi ülésén tesznek jelentést. Juan Bianco. Érdekes kéziratot fedezett föl Ballagi Aladár a szevillai érsek könyvtárában. Ez egy 1456-ból való 68 strófás ének, melyben Hunyadi és Kapisztrán nándorfehérvári diadalát énekli meg egy hegedűs, aki maga is részt vett a háborúban. A hegedűs Hunyadit mindig Juan Bianco-nak (Fehér János) nevezi, mely úgy látszik elferdítése az Arany által is megénekelt Szibinyani Jankónak, vagy Szebenyi Jánosnak análisa. A siker messze túlhaladta mindenki várakozását. A berlini lapok nagy elismeréssel, szakértők teljes méltánylással emlékeznek meg a kitűnő művészről, kit nemcsak természetadta hangja, de alapos zenei képzettsége, s nagy drámai ereje az operai művészek egyik legkiválóbb alakjává tesznek. Blaha Lujza asszony Tátrafüredre utazott s onnan jövő hó 15-én tér vissza a fővárosba. A népszínházban Szent István napján fog először föllépni. A népszínház primadonnái kezdenek visszatérni szabadságukról. Kedden már a «Czigánybáró» kerülhetett színre, Saffi szerepében F. Hegyi Aranka aszszonynyal. A vén czigány asszonyt Margó Cene k. a. adta. Mindkét művésznő sok tapsban részesült. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az előadást végig nézte Andrássy Gyula gróf is, a mi bizony nem csekély áldozat olyan embertől, a ki ebben a nagy melegben kellemesebb élvezetet is szerezhetne magának. A budai színkörben Nagy Vincze társulata befejezte az előadásokat s most a népszínház személyzete tartott időnként előadásokat. Az első előadás most szombaton volt, mely alkalommal a «Czigánybáró» került színre. Hány színész van Magyarországon ? A magyar színészegyesület összeállítása szerint a színészegyesületnek fennállása óta 2060 bejegyzett tagja volt. Ezek közül meghalt 166, kilépését bejelentette 190, kizártak 17-et, segélyezett tagja van az egyesületnek 15, ismeretlen tartózkodásé 681 s tényleg működik jelenleg 991. Ezenkívül 136 pártoló tagja van az egyesületnek. Az aradi vértanúik emlékszobra. Az emlékszobor aradi bizottsága megbízást adott Zala György szobrásznak, hogy a vértanú-szobor főalakját, mely a mellékcsoportok keretébe nem igen illik bele, saját intencziói szerint egészen újra mintázza. Az első terv az volt, hogy a Huszár Adolf, elhúnyt művészünk által kidolgozott «Hungária» alakot fogja átalakítani. De többen felszólaltak, hogy az elhúnyt mester legutolsó művét nem szabad megváltoztatni, hanem inkább tartsa meg azt Arad városa kegyeletes emlékül s helyezzék el az aradi új városháza lépcsőházában. Az új Hungária alak kis mintáját a művész már megkezdte s örvendetes buzgósággal dolgozik rajta. Az «Ébredés»-t ábrázoló csoportozatot pár nap múlva már az öntőműhelybe szállítják át. A művész segédei a napokban kezdtek a második mellékalak mintájának kidolgozásához s kilátás van rá, hogy jövő tavaszszal mind a négy alak öntés alá kerül. Angol festő Magyarországon. Edwards Adolf, angol tájképfestő Felső-Magyarországra jött tanulmányozni vadregényes tájképekben annyira gazdag hazánkat. Innen bejárja Erdély vidékeit s úgy tér vissza Budapestre. E tanulmányútának eredményéül az őszi tárlatra magyar tájképeket szándékozik készíteni. SZÍNHÁZ és művészet. Művészi körút. Odry Lehel és Solymossy Elek, e két kedvelt énekes, művészi körútra indultak. Először Debreczenben lépnek föl, e hó 25-én. Aztán útba ejtik Nagy-Váradot, Tordát, Maros-Vásárhelyet, Brassót stb. Magyar művész a berlini színpadon. Ney Dávid, a magyar opera kiváló bassistája, e héten lépett fel a berlini Kroll-féle színházban, mint a «Zsidónő» kardi ORSZÁG-VILÁG. ÚJDONSÁGOK. «Ferencz József alapítvány » Moszkvában. A király 5000 ezüst rubel örökös alapítványt tett a moszkvai «III. Sándor kórház»-ban szegény osztrák és magyar alattvalók számára, akiket ezentúl ott ingyen gyógyítanak. Az alapítványból lábbadozók számára egy kis kézi könyvtárt is rendeznek be a monarkhia minden nyelvén írott könyvekből. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi miniszter hosszabb külföldi útra indult. Először Salzburgban, majd Münchenben és Párisban tölt pár napot, aztán több heti idézésre Angliába fog utazni. Távolléte alatt a minisztériumot Berzeviczy államtitkár vezeti, aki hetenkint kétszer, szerdán és szombaton, tizenkét és két óra közt fogadja a hivatalos látogatókat. A német császár, aki évek óta minden nyáron több hetet tölt Gasteinban, az idén is meglátogatta a híres osztrák fürdőt, ezáltal is bizonyítékát adván annak a zavartalanul barátságos viszonynak, mely monarchiánk és a német birodalom között már hosszú idő óta változatlanul áll fenn. Az agg uralkodó huszadikán délelőtt érkezett Gasteinba, Münchenen és Salzburgon át, ahol mindenütt nagy ünnepélyességek közt fogadták. Münchenben a bajor régens, Salzburgban pedig gróf Thurn helytartó üdvözölte. A császár több ízben kifejezést adott annak, hogy egészségét kitűnőnek érzi, és tanúságot tett arról, hogy kedélyhangulata teljesen kielégítő. Az új országház építését a jövő év előtt nem kezdhetik meg. Még a földmunkába se foghatnak az idén, az építés területén levő nyolc vízvezetéki szökőkút miatt. E kutakat most áthelyezik a Margithíd közvetlen közelébe. A Margitszigeten, Budapest e paradicsomában, villamos fürdőt rendeztek be a szenvedő emberiség nem csekély örömére. Budapest összes ásványfürdői közt a Margitszigeten honosították meg legelőször a villamosságot. A Barda dr.-féle villamos készülék akként helyezhető el, hogy a fürdőkádban ülőnek bármely testrészéhez elvezethető a villamos áram. A gyógyítás e módja máris kitűnőnek bizonyult hűléses és idegbajokban. A m. tud. egyetem statisztikája. A m. tud. egyetemen a lefolyt tanévben a hittudományi karban működött 9 nyilvános rendes tanár és 2 tanárhelyettes. A jog- és államtudományi karban 18 nyilvános rendes, 4 rendkívüli és 17 magántanár. Az orvostudományi karban 16 nyilvános rendes, 4 nyilvános rendkívüli, 11 czímzetes rendkívüli, 24 magántanár és 30 tanársegéd. A bölcselettudományi karban 27 nyilvános rendes, 11 nyilvános rendkívüli, 2 helyettes tanár, 28 magántanár, 2 tanító, 13 tanársegéd és 1 egyetemi vívómester. A lefolyt tanév második felében az egyetemre összesen 3255 hallgató járt, és pedig 2716 rendes és 539 rendkívüli Ezek vallásukra nézve a következőleg oszlottak meg: róm. kath. 1403, gör. kath. 65, gör. kel. 87, ág. hitv. 309, helv. hitv. 369, unitárius 8, zsidó 1019. Születésökre nézve 3196 magyarországi, 13 horvát-szlavonországi, 32 a monarchia több tartományaiból és 14 más államokból. Az országos mintarajziskolával kapcsolatos rajztanárképző intézet három éves tanfolyamát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a jövő iskolaévtől számítva négy évre terjesztette ki. A Dunántúli közművelődési egyesület lelkes felhívást intéz a magyar közönséghez e fontos missiójú egyesület támogatása érdekében. Az egyesület czélja az idegen nemzetiségek közé ékelt magyarok nemzetiségének megóvása s a hazafias eszmék és igaz magyar műveltség terjesztése. Az egyesület tagjai három osztályba tartoznak: örökös tagok 300 frttal, alapító tagok 50 frttal, rendes tagok, kik 6 évig 101 frtot fizetnek. Az egyesület székhelye Pécs. A pápa a halottak megégetése ellen dekrétumot, adott ki. Római lapok közlik a szent officium határozatát, mely szigorúan megtiltja minden katholikusoknak, hogy belépjenek a halotthamvasztó egyesületekbe s egyszersmind felszólítja az összes híveket, hogy erejüktől telhetőleg igyekezzenek kilépésre birni azokat, akik már beiratkoztak. Lesseps és egy magyar festő, Lippay Bertalan fiatal festő, jelenleg Lessepset festi műtermében. Az első ülés három órája alatt a nagy ember folyton Magyarországról beszélt, hévvel, lelkesedve. Emlegette kis leányát is, Gizellát, akit a kis magyarnak nevezett ; azt mondta róla, hogy már tud magyarul mosolyogni. Az arczkép karosszékben ülve, életnagyságban ábrázolja Lessepset. 4-&40 palack mohai Agnes vizet osztott szét ingyen Kerapelen Imre, az Ágnes forrás tulajdonosa a kolera iránti tekintetből. Még pedig Fiume különböző polgárainak 4000-et, a magyarországi katonai intézeteknek 240-et. E tett magában leli legszebb dicséretét. Járványok a fővárosban. Az egészségi viszonyok egy év óta igen kedvezőtlenek Budapesten. Négy-ötféle veszedelmes járvány is pusztított, amelyek most, a nagy melegek beálltával nem hogy szűnnének, hanem terjedőben vannak. Különösen a himlő szed számos áldozatot; a barakkórházban ma is több, mint hatvan beteg fekszik. A hagymáz és vörheny sem csökkennek, csak a kanyaró meg a difteritisz hagytak alább , de teljesen ezek sem szűntek meg. Az állatkerti óriás, Germák úr, mielőtt itt hagyta volna a fővárost, nevezetes ígérettel tisztelte meg a «Korona» nevű szabadkőműves páholyt. Felajánlotta csontvázát, persze csak halála után. Szabadkőműveshez illő ajándék. De várjon mit csinálnak vele? KÖNYVPIAC 7. «A testgyakorlati oktatás rendszeren czím alatt Porzsolt Kálmán, lapunk kedvelt munkatársa, a «Herkules» testgyakorlati közlöny szerkesztője, figyelemre méltó művet bocsátott közre, a «Herkules-könyvtár» 7-ik száma gyanánt. E mű Trefortnak van ajánlva, mint az életképes reformok tevékeny emberének. Tendencziája : a testgyakorlatnak minél szélesebb körben, s főleg a fensőbb tanintézetekben való elterjesztése. Érdekes statisztikáját adja a hazai testgyakorlás oktatásának, s a hazánkban fennálló egyesületeknek. E szerint 126 testgyakorlási egyesület volna Magyarországon, mely átlag véve nagyon kevés arra, hogy az elsatnyult ifjak testbeli épségét előmozdítsa, fejleszsze. Porzsolt rendszeresített tornatanári állásokat sürget az akadémiákon és egyetemeken is , ami épen semmijébe sem kerülne az államnak, s a kívánt czél elérésére nagyban befolyna. Végül a testgyakorlat főbb szabályait állítja össze, s az arra vonatkozó törvényeket és rendeleteket ismerteti. Oly művecske ez, melynek 86 oldaláról igen sok tanulságot és üdvöst olvashatni. A kiállítás csinos ára 80 kr. A «Művészi ipar» május és júniusi száma egy füzetben jelent meg. A Pasteiner Gyula által nagy gonddal szerkesztett ipari szaklap becses közleményeket s érdekes iparművészeti rajzokat tartalmaz: «Atro előtt». Békefi Antal, szegedi hírlapíró egy egész kötet törvényszéki történetet adott ki e czím alatt. A kötetben húsznál több apró történet van, valamennyi megkapó, eleven tollal írt, jobban mondva: 489