Ország-Világ, 1886 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1886-07-24 / 30. szám

1886. Corvin János és fia csontjai. Török Aurél dr., egyetemi tanár, ki a magyar faj jellemvonásainak meg­határozását tűzte ki föladatául és erre vonatkozólag az antropológiai múzeumban adatokat gyűjt, a napok­ban újabb becses nemzeti ereklyéket tett tanulmánya tárgyává. A mint ugyanis ismeretes, Hunyady Mátyás fia, Corvin János herczeg, Horvátország volt bánja, a lepoglavai néhai Pálosok templomának kriptájában nyugszik. Ugyan ide melléje temették később gyermek­korában elhalt fiát, Kristófot is. Minthogy az e tete­meket magába rejtő koporsó a hosszú idő alatt elkor­hadt, Taufer Emil dr., a lepoglavai fegyház igazgatója, e nemzeti ereklyéket új koporsóba tétette át. Török Aurél tanárnak, — ki a múlt héten Lepoglaván volt — ekként alkalma nyitott a Hunyady-ház utolsó sarjai­nak ereklyéit tüzetes szemlélet alá venni. Pontos méré­seket végzett úgy az atya, mint a fiú csontmaradvá­nyain, mely alkalommal a legjellemzőbb hasonlatossá­gok derültek ki az apa és a fiú csontszervezetén. Török dr. ez ereklyék jellemző sajátságait részint lenyoma­tokban, részint fényképekben örökítette meg, a­mire őt a többek közt a következő érdekes körülmény is indította. Corvin János medencze csontjainak vizsgálata­kor ugyanis kiderült, hogy a bal c­omb elfogadására szolgáló izületi gödör felényire összezsugorodott és az izülő felület helyett kitöltő csontkinövést mutat. Ennek megfelelőleg a bal czombcsontnak nemcsak az izülő feje, hanem maga az egész csont is a jobb czombcsont­­hoz képest el van sorvadva. Ekként Török Aurél min­den kétséget kizáró módon igazolhatta Buday régi krónikásnak azt az állítását, hogy Corvin János her­czeg a bal lábán sántított és pedig idült ficamodás következtében. Török dr., a jobb és baloldali csontok hosszát, szélességét és vastagságát, valamint súlyát is megmérte és e nemzeti ereklyéről a Lepoglaván töltött 8 nap alatt terjedelmes tanulmányt írt. A hipnózis, Laufenauer Károly és Hőgyes Endre egyetemi tanárok pár év előtt beható tanulmányozás tárgyává tették az idegbetegségnek azt a nemét, mely régi keletű ugyan, de az orvosi tudomány csak leg­újabban kezd vele foglalkozni, s a­melyet hipnózisnak neveztek el. A nevezett tanároknak a budapesti kir. orvosegyesületben tanulmányaik eredményéről a múlt évben tett jelentése­s betegek bemutatása nemcsak hazai, de külföldi orvosi körökben is érdeklődést kel­tett, mert a két tanár kísérletei számos egészen új adattal járultak a betegség okainak felderítéséhez. A Rókus-kórház megfigyelő osztályán gyógyított hisztéri­kus betegeken azóta is folytatták megfigyeléseiket. Leg­nevezetesebb ezek közt az a felfedezés, hogy a hipno­tizált betegek látási köre alvás alkalmával nagyobb, mint éber állapotban, a­mi tudományosan úgy magya­rázható meg, hogy emedten az érzéki szervek műkö­dési képességek egy részét kölcsönösen lerontják, míg az öntudatlan alvónak külső inger által működésre indított érzéke — a többi szunnyadó érzékek mellett — képességét teljes mértékben kifejtheti. Ez irányban a kísérletek oly módon történtek, hogy a hipnotizált beteget, az orrnak gyönge simogatása által szemének felnyitására s a látóképesség felkeltésére indították. A beteg ez állapotban az eléje tartott s köríven moz­gatható kis fehér lapot mereven követte a tekintetével mindaddig, míg az látóképessége határára ért, mely pillanatot a beteg jobb karjának gyönge megrándulása jelezte. Ugyanezt tették a beteggel emedten s kitűnt, hogy ez esetben a látótér kisebb volt az előbbinél. Különös jelenség e betegeknél az is, hogy néha több­kevesebb ideig tartó s 40 fokig emelkedő lázt kapnak, a nélkül, hogy szervezetükben a betegségnek legkisebb nyoma volna észlelhető s e mellett jól érzik magokat, esznek, isznak, dalolnak s nem bírnak tudomással ar­ról, hogy lázuk van. Gyakori eset, hogy historikus álomban önként fölnyitják a szemüket, kellemes vagy kellemetlen képeket látnak, azokat elmondják, ismerő­seikkel beszélgetnek, s midőn felébrednek, semmiről nem tudnak semmit. Laufenauer és Hőgyes tanárok kísérleteik újabb eredményéről a szünetidő után az orvosegyesület egyik őszi ülésén tesznek jelentést. Juan Bianco. Érdekes kéziratot fedezett föl Ballagi Aladár a szevillai érsek könyvtárában. Ez egy 1456-ból való 68 strófás ének, melyben Hunyadi és Kapisztrán nándorfehérvári diadalát énekli meg egy hegedűs, a­ki maga is részt vett a háborúban. A hegedűs Hunyadit mindig Juan Bianco-nak (Fehér János) nevezi, mely úgy látszik elferdítése az Arany által is megénekelt Szibinyani Jankónak, vagy Szebenyi Jánosnak a­nálisa. A siker messze túlhaladta mindenki várakozá­sát. A berlini lapok nagy elismeréssel, szakértők teljes méltánylással emlékeznek meg a kitűnő művészről, kit nemcsak természetadta hangja, de alapos zenei képzett­sége, s nagy drámai ereje az operai művészek egyik leg­kiválóbb alakjává tesznek. Blaha Lujza asszony Tátrafüredre utazott s onnan jövő hó 15-én tér vissza a fővárosba. A nép­színházban Szent István napján fog először föllépni. A népszínház primadonnái kezdenek visszatérni szabadságukról. Kedden már a «Czigánybáró» kerül­hetett színre, Saffi szerepében F. Hegyi Aranka asz­­szonynyal. A vén czigány asszonyt Margó Cen­e k. a. adta. Mindkét művésznő sok tapsban részesült. Érde­kesnek tartjuk megemlíteni, hogy az előadást végig nézte Andrássy Gyula gróf is, a mi bizony nem cse­kély áldozat olyan embertől, a ki ebben a nagy meleg­ben kellemesebb élvezetet is szerezhetne magának. A budai színkörben Nagy Vincze társulata be­fejezte az előadásokat s most a népszínház személyzete tart­ott időnként előadásokat. Az első előadás most szombaton volt, mely alkalommal a «Czigánybáró» ke­rült színre. Hány színész van Magyarországon ? A magyar színészegyesület összeállítása szerint a színészegyesü­­letnek fennállása óta 2060 bejegyzett tagja volt. Ezek közül meghalt 166, kilépését bejelentette 190, kizártak 17-et, segélyezett tagja van az egyesületnek 15, isme­retlen tartózkodásé 681 s tényleg működik jelenleg 991. Ezenkívül 136 pártoló tagja van az egyesületnek. Az aradi vértanúik emlékszobra. Az emlékszobor aradi bizottsága megbízást adott Zala György szobrász­nak, hogy a vértanú-szobor főalakját, mely a mellék­cso­portok keretébe nem igen illik bele, saját intencziói szerint egészen újra mintázza. Az első terv az volt, hogy a Huszár Adolf, elhúnyt művészünk által kidolgozott «Hungária» alakot fogja átalakítani. De többen felszólaltak, hogy az elhúnyt mester legutolsó művét nem szabad megvál­toztatni, hanem inkább tartsa meg azt Arad városa kegyeletes emlékül s helyezzék el az aradi új város­háza lépcsőházában. Az új Hungária alak kis mintáját a művész már megkezdte s örvendetes buzgósággal dolgozik rajta. Az «Ébredés»-t ábrázoló csoportozatot pár nap múlva már az öntőműhelybe szállítják át. A művész segédei a napokban kezdtek a második mellék­alak mintájának kidolgozásához s kilátás van rá, hogy jövő tavaszszal mind a négy alak öntés alá kerül. Angol festő Magyarországon. Edwards Adolf, angol tájképfestő Felső-Magyarországra jött tanulmá­nyozni vadregényes tájképekben annyira gazdag hazán­kat. Innen bejárja Erdély vidékeit s úgy tér vissza Budapestre. E tanulmányútának eredményéül az őszi tárlatra magyar tájképeket szándékozik készíteni. SZÍNHÁZ és művészet. Művészi körút. Odry Lehel és Solymossy Elek, e két kedvelt énekes, művészi körútra indultak. Először Debreczenben lépnek föl, e hó 25-én. Aztán útba ej­tik Nagy-Váradot, Tordát, Maros-Vásárhelyet, Bras­sót stb. Magyar művész a berlini színpadon. Ney Dávid, a magyar opera kiváló bassistája, e héten lépett fel a berlini Kroll-féle színházban, mint a «Zsidónő» kardi­ ORSZÁG-VIL­ÁG. ÚJDONSÁGOK. «Ferencz József alapítvány » Moszkvában. A ki­rály 5000 ezüst rubel örökös alapítványt tett a moszk­vai «III. Sándor kórház»-ban szegény osztrák és ma­gyar alattvalók számára, a­kiket ezentúl ott ingyen gyó­gyítanak. Az alapítványból lábbadozók számára egy kis kézi könyvtárt is rendeznek be a monarkhia minden nyelvén írott könyvekből. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minisz­ter hosszabb külföldi útra indult. Először Salzburgban, majd Münchenben és Párisban tölt pár napot, aztán több heti idézésre Angliába fog utazni. Távolléte alatt a minisztériumot Berzeviczy államtitkár vezeti, a­ki hetenkint kétszer, szerdán és szombaton, tizenkét és két óra közt fogadja a hivatalos látogatókat. A német császár, a­ki évek óta minden nyáron több hetet tölt Gasteinban, az idén is meglátogatta a híres osztrák fürdőt, ez­által is bizonyítékát adván annak a zavartalanul barátságos viszonynak, mely monarchiánk és a német birodalom között már hosszú idő óta változatlanul áll fenn. Az agg uralkodó husza­­dikán délelőtt érkezett Gasteinba, Münchenen és Salz­burgon át, a­hol mindenütt nagy ünnepélyességek közt fogadták. Münchenben a bajor régens, Salzburgban pedig gróf Thurn helytartó üdvözölte. A császár több ízben kifejezést adott annak, hogy egészségét kitűnőnek érzi, és tanúságot­ tett arról, hogy kedélyhangulata teljesen kielégítő. Az új országház építését a jövő év előtt nem kezdhetik meg. Még a föld­munkába se foghatnak az idén, az építés területén levő nyolc­ vízvezetéki szökő­kút miatt. E kutakat most áthelyezik a Margithíd közvetlen közelébe. A Margitszigeten, Budapest e paradicsomában, villamos fürdőt rendeztek be a szenvedő emberiség nem csekély örömére. Budapest összes ásványfürdői közt a Margitszigeten honosították meg legelőször a villamosságot. A Barda dr.-féle villamos készülék akként helyezhető el, hogy a fürdőkádban ülőnek bár­mely testrészéhez elvezethető a villamos áram. A gyó­gyítás e módja már­is kitűnőnek bizonyult hűléses és idegbajokban. A m. tud. egyetem statisztikája. A m. tud. egyetemen a lefolyt tanévben a hittudományi karban működött 9 nyilvános rendes tanár és 2 tanárhelyettes. A jog- és államtudományi karban 18 nyilvános rendes, 4 rendkívüli és 17 magántanár. Az orvostudományi karban 16 nyilvános rendes, 4 nyilvános rendkívüli, 11 czímzetes rendkívüli, 24 magántanár és 30 tanár­segéd. A bölcselet­tudományi karban 27 nyilvános ren­des, 11 nyilvános rendkívüli, 2 helyettes tanár, 28 magántanár, 2 tanító, 13 tanársegéd és 1 egyetemi vívómester. A lefolyt tanév második felében az egye­temre összesen 3255 hallgató járt, és pedig 2716 ren­des és 539 rendkívüli Ezek vallásukra nézve a követ­kezőleg oszlottak meg: róm. kath. 1403, gör. kath. 65, gör. kel. 87, ág. hitv. 309, helv. hitv. 369, unitárius 8, zsidó 1019. Születésökre nézve 3196 magyarországi, 13 horvát-szlavonországi, 32 a monarchia több tarto­mányaiból és 14 más államokból. Az országos mintarajziskolával kapcsolatos rajztanárképző intézet három éves tanfolyamát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a jövő iskola­évtől szá­mítva négy évre terjesztette ki. A Dunántúli közművelődési egyesület lelkes felhívást intéz a magyar közönséghez e fontos missi­­ójú egyesület támogatása érdekében. Az egyesület czélja az idegen nemzetiségek közé ékelt magyarok nemzetiségének megóvása s a hazafias eszmék és igaz magyar műveltség terjesztése. Az egyesület tagjai három osztályba tartoznak: örökös tagok 300 frttal, alapító tagok 50 frttal, rendes tagok, kik 6 évig 1­0­1 frtot fizetnek. Az egyesület székhelye Pécs. A pápa a halottak megégetése ellen dekrétu­mot, adott ki. Római lapok közlik a szent officium határozatát, mely szigorúan megtiltja minden katholi­­kusoknak, hogy belépjenek a halotthamvasztó egyesü­letekbe s egyszersmind felszólítja az összes híveket, hogy erejüktől telh­etőleg igyekezzenek kilépésre birni azokat, a­kik már beiratkoztak. Lesseps és egy magyar festő, Lippay Bertalan fiatal festő, jelenleg Lessepset festi műtermében. Az első ülés három órája alatt a nagy ember folyton Magyarországról beszélt, hévvel, lelkesedve. Emlegette kis leányát is, Gizellát, a­kit a kis magyar­nak neve­zett ; azt mondta róla, hogy már tud magyarul­­ mosolyogni. Az arczkép karosszékben ülve, életnagy­ságban ábrázolja Lessepset. 4-&4­0 palack mohai Agnes vizet osztott szét ingyen Kerapelen Imre, az Ágnes forrás tulajdonosa a kolera iránti tekintetből. Még pedig Fiume különböző polgárainak 4000-et, a magyarországi katonai intéze­teknek 240-et. E tett magában leli legszebb dicséretét. Járványok a fővárosban. Az egészségi viszonyok egy év óta igen kedvezőtlenek Budapesten. Négy-ötféle veszedelmes járvány is pusztított, a­melyek most, a nagy melegek beálltával nem hogy szűnnének, hanem terjedőben vannak. Különösen a himlő szed számos áldozatot; a barakkórházban ma is több, mint hatvan beteg fekszik. A hagymáz és vörheny sem csökkennek, csak a kanyaró meg a difteritisz hagytak alább , de teljesen ezek sem szűntek meg. Az állatkerti óriás, Germák úr, mielőtt itt hagyta volna a fővárost, nevezetes ígérettel tisztelte meg a «Korona» nevű szabadkőműves páholyt. Felajánlotta csontvázát, persze csak halála után. Szabadkőműveshez illő ajándék. De várjon mit csinálnak vele? KÖNYVPIAC 7. «A testgyakorlati oktatás rendszeren czím alatt Porzsolt Kálmán, lapunk kedvelt munkatársa, a «Her­kules» testgyakorlati közlöny szerkesztője, figyelemre méltó művet bocsátott közre, a «Herkules-könyvtár» 7-ik száma gyanánt. E mű Trefortnak van ajánlva, mint az életképes reformok tevékeny emberének. Ten­­dencziája : a testgyakorlatnak minél szélesebb körben, s főleg a fensőbb tanintézetekben való elterjesztése. Érdekes statisztikáját adja a hazai testgyakorlás okta­tásának, s a hazánkban fennálló egyesületeknek. E szerint 126 testgyakorlási egyesület volna Magyar­­országon, mely átlag véve nagyon kevés arra, hogy az elsatnyult ifjak testbeli épségét előmozdítsa, fejlesz­­sze. Porzsolt rendszeresített tornatanári állásokat sür­get az akadémiákon és egyetemeken is , a­mi épen semmijébe sem kerülne az államnak, s a kívánt czél elérésére nagyban befolyna. Végül a testgyakorlat főbb szabályait állítja össze, s az arra vonatkozó törvénye­ket és rendeleteket ismerteti. Oly művecske ez, mely­nek 86 oldaláról igen sok tanulságot és üdvöst olvas­hatni. A kiállítás csinos­ ára 80 kr. A «Művészi ipar» május és júniusi száma egy füzetben jelent meg. A Pasteiner Gyula által nagy gonddal szerkesztett ipari szaklap becses közleménye­ket s érdekes iparművészeti rajzokat tartalmaz: «Atro előtt». Békefi Antal, szegedi hírlapíró egy egész kötet törvényszéki történetet adott ki e czím alatt. A kötetben húsznál több apró történet van, vala­mennyi megkapó, eleven tollal írt, jobban mondva: 489

Next