Ország-Világ, 1894 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1894-05-27 / 22. szám

1894 szakok kézirati hasonmása. Végül Kármán és Fanny költött arczképei, az Uránia czímlapja. — A díszesen kiállított vállalat körülbelül 30 füzetben jelenik meg s füzetenkint 40 krért kapható. Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története illusztrált vállalatból most jelent meg a 12-ik füzet, a­melyben Gracza György az erdélyi oláh lázadás szervezését mondja el tömör, világos nyelven s élénk tollal. Éppen most, midőn a kolozsvári Memorandum­per folyik, igen aktuális a könyv ezen része, mert az 1848-iki és a mostani oláh mozgalom közt sok rokon­vonás van. E füzethez rendkívül díszes műmelléklet is van csatolva, a­mely színes kivitelben Rózsa Sándor csikós­ guerilláinak támadását a vasas németek ellen ábrázolja. Ilyen sikerültek a többi egykorú képek is, u. m.: Csernovics Péter. (Barabás rajza.) — Jellasich torzképe. (Megjelent a bécsi 1848. októberi forradalom idején.) — Damjanich János honvédtábornok. (1848-iki arczkép után.) — 1848—49 iki rézpénz. — 1848-iki ezüst pénz. — Hurbán M. József. (A pánszláv agitátor fiatalkori arczképe.) — Tót küldöttség Ferencz József főherczegnél. (Prágában készült egykorú kép.) — Gróf Batthányi Kázmér. — Osztrák sebesültek szállítása. (Eredetije a bécsi csász. udv. múzeumban.) — Báró Hrabovszky János. (Az 1848—49-iki ereklye-múzeum­ban őrzött eredeti olajfestmény után.) — I. Ferencz József. (1848-iki arczkép.) — Honvédtoborzás. (Egy­korú kép.) Előfizetési felhívás. Harkai Aladár hírlap­író Kossuth Lajos szerelme czímű regényre hirdet elő­fizetést. Egy példány ára­­ írt lesz. Ha megfér-e a ke­gyelettel, a nagy halott emlékét már most ilyesmivel profanálm ? SZÍNHÁZ, művészet. Zichy Géza búcsúja. Az Opera és a Nemzeti Színház tagjai a volt intendáshoz családi gyásza alkalmából meleg­hangú részvétiratot intéztek. Erre válaszolt Zichy Géza gróf levélben, melyet az Operánál Alszeghy főrendező, a Nemzeti Színháznál Reviczky intendánsi tanácsos olvasott föl. A levél egyúttal búcsú a két intézet tagjaitól, kiknek a volt intendáns forró hangon köszöni meg azt az önzetlen buzgóságot, melyet három év alatt a művészi ügyekben tapasztalt. Távozását azzal okolja meg, hogy a súlyos csapás megfosztotta munka­erejétől. Eddig — írja a levélben — nem kellett a boldog­sággal küzdenie, mert azt megtalálta neje oldalán, de most küzdenie kell gyermekei boldogságáért, kik közül a legfiatalabb oly kicsiny, hogy félméternyi szövetből kikerült a gyászruhája. Ezer hibát vethetnek szemére, de azt senki sem állíthatja, hogy nem szerette szívvel, lélekkel a művészeket. Ideálja most és mindig a nemzeti művészet, mert tudja, hogy művészet nem fejlődhetik nemzeti talaj nélkül, művész senki sem lehet lelkesedés nélkül, lelkesedés nem lehet áldozatkészség nélkül s áldozatkészség nincs jellem nélkül. A Mátyás-szobor pályázat eredménye. Kolozsvár­ról írják : A Mátyás-szoborra beérkezett hét pályamű fölött ma döntött a bíráló bizottság. A bizottság Sigmond Dezső elnöklete alatt ült össze a kereskedelmi akadémia dísztermé­ben, hol a minták fel vannak állítva. A bíráló bizottság tag­jai: a város részéről Albach Géza polgármester és Groisz Gusztáv egyet. tanár; a szoborbizottság részéről: Pákey Lajos építész és Nagy Lajos tanár; a kolozsvári egyetem részéről: Finály Henrik dr. és Széchy Károly dr.; az Országos Képző­­művészeti Társulat részéről: Margitay Tihamér festőművész; az erdélyi irodalmi társaság részéről: Ferenczy Zoltán dr. tit­kár és a bizottság által felkért két szobrász : Strobl Alajos és Zala György voltak. A jury ítélete a következő : Az első 4000 koronás díjat Fadru­sz János tervének ítélte a bizottság egy­hangúlag, mint olyan alkotásnak, mely eszméjében eredeti és az eszme kivitelében összhangzatos és következetes s nem­csak Kolozsvárnak lesz büszkesége, de a magyar műtörténet fejlődésében is eseményt képez. A második díjat: 3000 koro­nát Bezerédy, a harmadik díjat: 2000 koronát költő nyerte. A bíráló bizottság ezenkívül Róna, ifj. Vastagh György és Tóth András pályaterveit is megvételre ajánlja. Fadrusz János, ki az első díjat nyerte, pozsonyi szobrász. Tudvalevőleg ő csi­nálja a pozsonyi Mária Terézia-szobrot is. □ Jászai Mari dicsősége: Stesser József miniszteri taná­csos,­indentáns­ helyettes az Ember tragédiájának 100-ik elő­adása alkalmából Jászai Marinak egy babérkoszorút küldött, a következő levél kíséretében : Mélyen tisztelt Művésznő! Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy az Ember tragédiájának­ 100-ik előadásának napján Önt, mélyen tisztelt Művésznő, Éva szerepének zseni­ális megteremtőjét üdvözöljem s művészete iránti hódolatom­nak adjak kifejezést. — Hogy Madách remekműve oly párat­lan színpadi sikert ért el, abban az Ön kiváló művészetének oly nagy része van, a­mely tiszteletet parancsol, meghódo­lást követel és büszkeséggel tölti el az igaz művészetért lel­kesedni tudók szívét. Fogadja Nagysiged a Nemzeti Színház igazgatósága nevében a köszönetnek és hódolatnak ez őszinte kifejezése mellett — a mai nap emlékéül — e koszorút és ama hő óhajtásom nyilvánítását, hogy áraszsza páratlan mű­vészeti fényét — még számtalan éven át — műintézetünkre és az egész magyar színművészetre. Fogadja stb. Rákosi Szidi színésziskolája pünkösd vasárnapján a népszínházban A vasgodrost, Ohner színművét adta elő, Mihályfi­­nak, a Nemzeti Színház művészének közreműködésével, a­ki Derblayt játszotta. A közönség zsúfolásig megtöltötte a szín­házat s nagyon meg volt elégedve a növendékek játékával. Claire személyesítője Cselényi Juliska, másodéves növendék RAIMANN­ REZSŐ. Nem rég emlékeztünk meg arról a szép sikerről, melyet egy magyar születésű zeneszerzőnek, Raimann Rezsőnek operája, az Arden Enok ért el első bemuta­tója alkalmával a magyar királyi Operaházban. Most, hogy a nagy tehetségű komponista arczképét bemutat­juk, tán nem lesz érdektelen néhány vonásban Raimann eddigi működését is ismertetni. Veszprémben született 1861-ben s már hét éves korában, 1868-ban zongora­hangversenyt adott a vigadóban. Hat esztendőn át a bécsi zeneakadémiának volt tagja, később tanulmányai folytatására magasabb összegű ösztöndíjat nyert. A zene­szerzéssel korán kezdett foglalkozni s már 1880-ban a gyapjú-utczai színházban egy három felvonásos operettje került színre D’Artagnan vagy a három muskétás czímen. Ez a darab annak idején nagy tetszést aratott s megfordult más ötvenkét színház deszkáin is. München­ben is előadták egy három felvonásos operettjét s Szinán basa czímen egy víg operája a mi dalszínházunkban is színre került. Több helyütt megfordult, mint karmester, így hosszabb időt töltött Sopronban, Gráczban, Bécsben a Theater an der Wien s a Carltheater színházakban. Jelenleg, mintegy öt év óta gróf Eszterházy tatai szín­házának karmestere. Munkásságát nagyobb opusain kívül néhány igen csinos apróbb szerszemény hirdeti s ez kezes­ség arra is, hogy zenevilágunk Raimann működésétől sokat várhat. A nemzeti zenede május 20-án, vasár­nap, i. e. 10 és fél órakor a kamarazene-osztály növen­dékeivel Hubay Jenő vezetése alatt évzáró vizsgálatot tart. A matinéé a Vigadó kistermében volt. Műsorán Beethoven, Mendelssohn, Goldmark, Schumann, Major, Brahms, Boccherini, Schubert és Kirchner Elek (győri zeneszerző) összesen tizenhárom művéből álltak rész­letek. Kirchner quartettje, melyből két tételt játszottak, újdonság számba megy. A Liszt Ferencz­ Társaság választmánya Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt tartott ülésén elhatá­rozta, hogy május végén a társaság kirándulást rendez a Zugligetbe, a­hol hangversenyt tartanak. Szentirmay Elemér alelnök előterjesztésére a társaság belügyeit érdeklő több fontos intézkedést tettek az ülésen s végül új tagokat vettek fel, köztük Angyal Armand győri főkapitányt, a jeles nótaszerzőt, továbbá Pártos Gyulát s nejét, Bartolucci Viktória asszonyt. Kamarazene-est. Az országos zeneaka­démiában megtartották a kamarazene-osztályok nyil­vános hangversenyét. A növendékek pontos, művészies összjátéka, előkelő és egyöntetű előadása Hubay Jenő tanárnak, az osztály vezetőjének kitűnő s lelkiismeretes oktatását bizonyítja. Közreműködtek : Weiss Judit, Totis Elza, Kéry Fanny, Hesshaimer Gizella, Adler Adél, Kozma Ida, Greiner Janka, Popper Emma, Fu­chsl Eugénia, Békés Józsa, Grünwald Ilona, Gross Gizella, Rupnik Rezső, Pécskai Alajos, Loki Lajos, Holstein Károly, Friedmann Sándor, Berkovits Lajos és Guttman Gyula. ORSZÁGA Vili AG volt, a­ki igen szépen megjátszotta a szerepét s bebizonyí­totta, hogy a színészet benne intelligens, szép tehetségű tagot fog nyerni. A közönség gyakran szívből tapsolt neki. Athe­­nais személyesítője, Alakó Aida másodéves szintén jól meg­állta helyét. Kedvesen csevegett Borsos Kamilla Sophie szere­pében s Makó Rózsa mint Susanne igen bájos és eleven volt. Forrai Rózsa is hasznosan töltötte be helyét mint Beaulieu márkiné. Miklóssy Gyula (Bligny), Patak Izsó (Moulinet), Miklóssy Gyula (Prefont), Pintér Dezső (Oktáv) tőlük telhető­­leg igyekeztek azon, hogy az előadás elfogadható legyen. A közönség sokat tapsolt s zajos ovácziókban részesítette Rá­kosi Szidit, az iskola vezetőjét. Munkácsy kitüntetése. Munkácsy Mihályt Luitpold bajor régensherczeg a müncheni negyedik nemzetközi mű­kiállítás alkalmából a másodosztályú Szent-Mihály-érdemrend­­del tüntette ki. Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia I., Il-ed éves növendékeinek évzáró vizsgálatai május 28-ától június 1-éig bezárólag fognak megtartatni. Az elméleti vizsgálatok zártkörűek lesznek, míg a június 1-én tartandó gyakorlati vizsgálaton a sajtó képviselői és szülők szívesen láttatnak.­­ A vizsgálatok 9 órakor kezdődnek. Képeinkhez. A művészet diadala. Mert úgy van az el­végezve, hogy halandó itt a földön minden, csak az hal­hatatlanba mit a művész teremt ihletett órájában. Túl­éli a hálátlan kort, túléli a törpe nemzedéket. Dicső­ségének fogyta nincs, csak növekedése, szárnya nem lankad, erősbödik, aczélosul inkább. Porba hull és össze­omlik minden, a­mit a véges ember kicsinyes küzdelmei közt verejtékezve, fáradsággal alkotott. Világhódító czézá­rok nevét elfeledjük, a művészet nagy remekeit féltett kincsekként őrizzük hosszú során át a megújuló nem­zedékeknek. S a­míg mi kifáradva a mindennapi haj­szában, egy keskeny sírhelyet kapunk csak fáradságunk jutalmául, a művészet szárnyas lován diadalmasan repül az örök dicsőség felé. Az országos színész-egyesület megvalósí­totta agg tagjai részére Menházát, hol kiérdemesült tag­jai — a­kik különben kevés nyugdíjat élveznek, —■ az anyagi gondoktól menten hajthatják nyugalomra ősz fejeiket. Megvették gróf Pallavicini Alfonz őrgróf nagy­­surányi kastélyát 13 holdas parkjával és kertjével. Ez a menház — a mely egyetlen a maga nemében és a leg­humánusabb intézmények közzé tartozik — Bényei Ist­ván irodaigazgató érdeme. Június 2-án lesz ünnepélyes­ megnyitása, a­mely alkalommal a menházi tagok több fővárosi művész közreműködésével előadást is rendeznek a Turcsányi Ödön főszolgabíró n.-surányi színházában. Az ünnepélyes megnyitásra a miniszterelnök is meg­ígérte megjelenését, akadályoztatása esetére képviselte­­tését; a Prologot Jókai Mór írja. Első lakói lesznek a menháznak: Vinczéné Alojzia, Hetényi Antónia, Polgár Klára, Győrffyné P. Erzsébet, Klárné A. Ilka, Takács Ádám, Vasvári Kovács József, Nyíri György és Szathmáry Károly. 379

Next