Ország-Világ, 1894 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1894-05-27 / 22. szám
1894 szakok kézirati hasonmása. Végül Kármán és Fanny költött arczképei, az Uránia czímlapja. — A díszesen kiállított vállalat körülbelül 30 füzetben jelenik meg s füzetenkint 40 krért kapható. Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története illusztrált vállalatból most jelent meg a 12-ik füzet, amelyben Gracza György az erdélyi oláh lázadás szervezését mondja el tömör, világos nyelven s élénk tollal. Éppen most, midőn a kolozsvári Memorandumper folyik, igen aktuális a könyv ezen része, mert az 1848-iki és a mostani oláh mozgalom közt sok rokonvonás van. E füzethez rendkívül díszes műmelléklet is van csatolva, amely színes kivitelben Rózsa Sándor csikós guerilláinak támadását a vasas németek ellen ábrázolja. Ilyen sikerültek a többi egykorú képek is, u. m.: Csernovics Péter. (Barabás rajza.) — Jellasich torzképe. (Megjelent a bécsi 1848. októberi forradalom idején.) — Damjanich János honvédtábornok. (1848-iki arczkép után.) — 1848—49 iki rézpénz. — 1848-iki ezüst pénz. — Hurbán M. József. (A pánszláv agitátor fiatalkori arczképe.) — Tót küldöttség Ferencz József főherczegnél. (Prágában készült egykorú kép.) — Gróf Batthányi Kázmér. — Osztrák sebesültek szállítása. (Eredetije a bécsi csász. udv. múzeumban.) — Báró Hrabovszky János. (Az 1848—49-iki ereklye-múzeumban őrzött eredeti olajfestmény után.) — I. Ferencz József. (1848-iki arczkép.) — Honvédtoborzás. (Egykorú kép.) Előfizetési felhívás. Harkai Aladár hírlapíró Kossuth Lajos szerelme czímű regényre hirdet előfizetést. Egy példány ára írt lesz. Ha megfér-e a kegyelettel, a nagy halott emlékét már most ilyesmivel profanálm ? SZÍNHÁZ, művészet. Zichy Géza búcsúja. Az Opera és a Nemzeti Színház tagjai a volt intendáshoz családi gyásza alkalmából meleghangú részvétiratot intéztek. Erre válaszolt Zichy Géza gróf levélben, melyet az Operánál Alszeghy főrendező, a Nemzeti Színháznál Reviczky intendánsi tanácsos olvasott föl. A levél egyúttal búcsú a két intézet tagjaitól, kiknek a volt intendáns forró hangon köszöni meg azt az önzetlen buzgóságot, melyet három év alatt a művészi ügyekben tapasztalt. Távozását azzal okolja meg, hogy a súlyos csapás megfosztotta munkaerejétől. Eddig — írja a levélben — nem kellett a boldogsággal küzdenie, mert azt megtalálta neje oldalán, de most küzdenie kell gyermekei boldogságáért, kik közül a legfiatalabb oly kicsiny, hogy félméternyi szövetből kikerült a gyászruhája. Ezer hibát vethetnek szemére, de azt senki sem állíthatja, hogy nem szerette szívvel, lélekkel a művészeket. Ideálja most és mindig a nemzeti művészet, mert tudja, hogy művészet nem fejlődhetik nemzeti talaj nélkül, művész senki sem lehet lelkesedés nélkül, lelkesedés nem lehet áldozatkészség nélkül s áldozatkészség nincs jellem nélkül. A Mátyás-szobor pályázat eredménye. Kolozsvárról írják : A Mátyás-szoborra beérkezett hét pályamű fölött ma döntött a bíráló bizottság. A bizottság Sigmond Dezső elnöklete alatt ült össze a kereskedelmi akadémia dísztermében, hol a minták fel vannak állítva. A bíráló bizottság tagjai: a város részéről Albach Géza polgármester és Groisz Gusztáv egyet. tanár; a szoborbizottság részéről: Pákey Lajos építész és Nagy Lajos tanár; a kolozsvári egyetem részéről: Finály Henrik dr. és Széchy Károly dr.; az Országos Képzőművészeti Társulat részéről: Margitay Tihamér festőművész; az erdélyi irodalmi társaság részéről: Ferenczy Zoltán dr. titkár és a bizottság által felkért két szobrász : Strobl Alajos és Zala György voltak. A jury ítélete a következő : Az első 4000 koronás díjat Fadrusz János tervének ítélte a bizottság egyhangúlag, mint olyan alkotásnak, mely eszméjében eredeti és az eszme kivitelében összhangzatos és következetes s nemcsak Kolozsvárnak lesz büszkesége, de a magyar műtörténet fejlődésében is eseményt képez. A második díjat: 3000 koronát Bezerédy, a harmadik díjat: 2000 koronát költő nyerte. A bíráló bizottság ezenkívül Róna, ifj. Vastagh György és Tóth András pályaterveit is megvételre ajánlja. Fadrusz János, ki az első díjat nyerte, pozsonyi szobrász. Tudvalevőleg ő csinálja a pozsonyi Mária Terézia-szobrot is. □ Jászai Mari dicsősége: Stesser József miniszteri tanácsos,indentáns helyettes az Ember tragédiájának 100-ik előadása alkalmából Jászai Marinak egy babérkoszorút küldött, a következő levél kíséretében : Mélyen tisztelt Művésznő! Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy az Ember tragédiájának 100-ik előadásának napján Önt, mélyen tisztelt Művésznő, Éva szerepének zseniális megteremtőjét üdvözöljem s művészete iránti hódolatomnak adjak kifejezést. — Hogy Madách remekműve oly páratlan színpadi sikert ért el, abban az Ön kiváló művészetének oly nagy része van, amely tiszteletet parancsol, meghódolást követel és büszkeséggel tölti el az igaz művészetért lelkesedni tudók szívét. Fogadja Nagysiged a Nemzeti Színház igazgatósága nevében a köszönetnek és hódolatnak ez őszinte kifejezése mellett — a mai nap emlékéül — e koszorút és ama hő óhajtásom nyilvánítását, hogy áraszsza páratlan művészeti fényét — még számtalan éven át — műintézetünkre és az egész magyar színművészetre. Fogadja stb. Rákosi Szidi színésziskolája pünkösd vasárnapján a népszínházban A vasgodrost, Ohner színművét adta elő, Mihályfinak, a Nemzeti Színház művészének közreműködésével, aki Derblayt játszotta. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat s nagyon meg volt elégedve a növendékek játékával. Claire személyesítője Cselényi Juliska, másodéves növendék RAIMANN REZSŐ. Nem rég emlékeztünk meg arról a szép sikerről, melyet egy magyar születésű zeneszerzőnek, Raimann Rezsőnek operája, az Arden Enok ért el első bemutatója alkalmával a magyar királyi Operaházban. Most, hogy a nagy tehetségű komponista arczképét bemutatjuk, tán nem lesz érdektelen néhány vonásban Raimann eddigi működését is ismertetni. Veszprémben született 1861-ben s már hét éves korában, 1868-ban zongorahangversenyt adott a vigadóban. Hat esztendőn át a bécsi zeneakadémiának volt tagja, később tanulmányai folytatására magasabb összegű ösztöndíjat nyert. A zeneszerzéssel korán kezdett foglalkozni s már 1880-ban a gyapjú-utczai színházban egy három felvonásos operettje került színre D’Artagnan vagy a három muskétás czímen. Ez a darab annak idején nagy tetszést aratott s megfordult más ötvenkét színház deszkáin is. Münchenben is előadták egy három felvonásos operettjét s Szinán basa czímen egy víg operája a mi dalszínházunkban is színre került. Több helyütt megfordult, mint karmester, így hosszabb időt töltött Sopronban, Gráczban, Bécsben a Theater an der Wien s a Carltheater színházakban. Jelenleg, mintegy öt év óta gróf Eszterházy tatai színházának karmestere. Munkásságát nagyobb opusain kívül néhány igen csinos apróbb szerszemény hirdeti s ez kezesség arra is, hogy zenevilágunk Raimann működésétől sokat várhat. A nemzeti zenede május 20-án, vasárnap, i. e. 10 és fél órakor a kamarazene-osztály növendékeivel Hubay Jenő vezetése alatt évzáró vizsgálatot tart. A matinéé a Vigadó kistermében volt. Műsorán Beethoven, Mendelssohn, Goldmark, Schumann, Major, Brahms, Boccherini, Schubert és Kirchner Elek (győri zeneszerző) összesen tizenhárom művéből álltak részletek. Kirchner quartettje, melyből két tételt játszottak, újdonság számba megy. A Liszt Ferencz Társaság választmánya Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy május végén a társaság kirándulást rendez a Zugligetbe, ahol hangversenyt tartanak. Szentirmay Elemér alelnök előterjesztésére a társaság belügyeit érdeklő több fontos intézkedést tettek az ülésen s végül új tagokat vettek fel, köztük Angyal Armand győri főkapitányt, a jeles nótaszerzőt, továbbá Pártos Gyulát s nejét, Bartolucci Viktória asszonyt. Kamarazene-est. Az országos zeneakadémiában megtartották a kamarazene-osztályok nyilvános hangversenyét. A növendékek pontos, művészies összjátéka, előkelő és egyöntetű előadása Hubay Jenő tanárnak, az osztály vezetőjének kitűnő s lelkiismeretes oktatását bizonyítja. Közreműködtek : Weiss Judit, Totis Elza, Kéry Fanny, Hesshaimer Gizella, Adler Adél, Kozma Ida, Greiner Janka, Popper Emma, Fuchsl Eugénia, Békés Józsa, Grünwald Ilona, Gross Gizella, Rupnik Rezső, Pécskai Alajos, Loki Lajos, Holstein Károly, Friedmann Sándor, Berkovits Lajos és Guttman Gyula. ORSZÁGA Vili AG volt, aki igen szépen megjátszotta a szerepét s bebizonyította, hogy a színészet benne intelligens, szép tehetségű tagot fog nyerni. A közönség gyakran szívből tapsolt neki. Athenais személyesítője, Alakó Aida másodéves szintén jól megállta helyét. Kedvesen csevegett Borsos Kamilla Sophie szerepében s Makó Rózsa mint Susanne igen bájos és eleven volt. Forrai Rózsa is hasznosan töltötte be helyét mint Beaulieu márkiné. Miklóssy Gyula (Bligny), Patak Izsó (Moulinet), Miklóssy Gyula (Prefont), Pintér Dezső (Oktáv) tőlük telhetőleg igyekeztek azon, hogy az előadás elfogadható legyen. A közönség sokat tapsolt s zajos ovácziókban részesítette Rákosi Szidit, az iskola vezetőjét. Munkácsy kitüntetése. Munkácsy Mihályt Luitpold bajor régensherczeg a müncheni negyedik nemzetközi műkiállítás alkalmából a másodosztályú Szent-Mihály-érdemrenddel tüntette ki. Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia I., Il-ed éves növendékeinek évzáró vizsgálatai május 28-ától június 1-éig bezárólag fognak megtartatni. Az elméleti vizsgálatok zártkörűek lesznek, míg a június 1-én tartandó gyakorlati vizsgálaton a sajtó képviselői és szülők szívesen láttatnak. A vizsgálatok 9 órakor kezdődnek. Képeinkhez. A művészet diadala. Mert úgy van az elvégezve, hogy halandó itt a földön minden, csak az halhatatlanba mit a művész teremt ihletett órájában. Túléli a hálátlan kort, túléli a törpe nemzedéket. Dicsőségének fogyta nincs, csak növekedése, szárnya nem lankad, erősbödik, aczélosul inkább. Porba hull és összeomlik minden, amit a véges ember kicsinyes küzdelmei közt verejtékezve, fáradsággal alkotott. Világhódító czézárok nevét elfeledjük, a művészet nagy remekeit féltett kincsekként őrizzük hosszú során át a megújuló nemzedékeknek. S amíg mi kifáradva a mindennapi hajszában, egy keskeny sírhelyet kapunk csak fáradságunk jutalmául, a művészet szárnyas lován diadalmasan repül az örök dicsőség felé. Az országos színész-egyesület megvalósította agg tagjai részére Menházát, hol kiérdemesült tagjai — akik különben kevés nyugdíjat élveznek, —■ az anyagi gondoktól menten hajthatják nyugalomra ősz fejeiket. Megvették gróf Pallavicini Alfonz őrgróf nagysurányi kastélyát 13 holdas parkjával és kertjével. Ez a menház — a mely egyetlen a maga nemében és a leghumánusabb intézmények közzé tartozik — Bényei István irodaigazgató érdeme. Június 2-án lesz ünnepélyes megnyitása, amely alkalommal a menházi tagok több fővárosi művész közreműködésével előadást is rendeznek a Turcsányi Ödön főszolgabíró n.-surányi színházában. Az ünnepélyes megnyitásra a miniszterelnök is megígérte megjelenését, akadályoztatása esetére képviseltetését; a Prologot Jókai Mór írja. Első lakói lesznek a menháznak: Vinczéné Alojzia, Hetényi Antónia, Polgár Klára, Győrffyné P. Erzsébet, Klárné A. Ilka, Takács Ádám, Vasvári Kovács József, Nyíri György és Szathmáry Károly. 379