Ország-Világ, 1894 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1894-09-23 / 39. szám

18­4 ízlést is teljesen kielégítő formában kerül ki a nyomdá­ból. Fűzött példány ára 1 frt 50 kr., pompás díszkötésű példányé 2 frt lesz. Gyűjtőknek 10 példány után egy példányt ingyen adok. Előfizetők bérmentve, megrende­lők pedig utánvéttel kapják meg könyvemet, a­kik e végből egyedül nálam jelentkezzenek. A költészet barátainak szives figyelmét kérve, hazafias üdvözlettel vagyok Ujszászon (Pest m.) 1894. szeptember 5. Lévay Mihály.« A készülő kötetet, melyből mutatóul mai számunkban is közlünk egy szép költeményt, a legszívesebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az orosz trónörökös keleti utazása, me­lyet a czárevics jóváhagyásával és megbízásából Uc­­­tomskij herczeg ír meg, csakugyan az a pompás díszmű lesz, a­minőnek az első mutatványszámokból láttuk. Pon­tos, hű, de azért sohasem untató leírása eddig nem is­mertetett, ritkán bejárt földeknek: maga a szöveg tudo­mányos értékkel biró, belletrisztikailag is becses munka. Illusztráczióit a legelőkelőbb művészek készítették s a róluk készült képek becsületére válnak a sokszorosító iparnak. Az érdekes díszmű, melyből mai számunkban mutatóul adtunk egy szép képet, a lipcsei F. A. Brock- Jiaus nagy könyvkiadó c­égnél jelenik meg s igen ked­vező fizetési módozatok mellett kapható. Az akadémia pályázatai. A magyar tud.­akadémiánál ez évi szeptember hó 30-án a következő pályázatok határideje jár le: 1. Farkas-Raskó alapít­ványból 100 forint (hazafias költemény). 2. Teleki József gróf díja 100 arany (szomorújáték). 3. Bánffy Dezső báró díja 1200 korona (történeti vígjáték). 4. Bulyovszky-díj 200 forint (hazafias óda). 5. Beck Miksa­­díja 400 forint (budapesti bankok története). 6. Első magyar általános biztosító­társaság díja 500 frt (tőzsde­adó czélszerűsége). 7. Dóra Szilárd alapból 50 arany (fémpénz arbitrage szerepe). 8. Lukács Krisztina alapból 1000 forint (a magyar önkormányzat történeti fejlődése). 9. Sztrokay alapból 100 arany (fejtessék ki a bírói és közigazgatási hatóságok közt támadt hatásköri össze­ütközések tana). 10. Gorove alapítványából 100 arany (magyar férfiviselet története). 11. Lévay alapítványból 500 forint (Hunyady János élet és jellemrajza.) 12. Péczely alapítványából 1000 arany forint (magyar és erdélyi pénzrendszer története). 13. Lukács Krisztina alapítványából 1000 forint (Magyarország emlős faunájá­nak megírása). Részletesebb felvilágosítást az Akadémiai Értesítő 53-ik füzete nyújt. Az Akadémia a szünet után. A tudom. akadémia három hónapos szünete a jövő hó 8-án ér véget. Az osztályok ebben a sorban kezdik meg ülései­ket: Október 8-án összes ülés és I. osztály, okt. 15-én II. oszt., 22-én III. oszt., 29-én összes ülés. November 5-én I. oszt., 12-én II. oszt., 19-én III. oszt., 26-án­­összes ülés. Dec­ember 3-án I. oszt., 10-én II. oszt., 17-én összes ülés és III. oszt. Magyar tudósok szereplése. A genfi tizedik orientalista kongresszuson két magyar tudós vesz részt: Vámbéry Ármin és Goldzieher Ignácz. Vámbéryt a kongresszus a keleti föld- és néprajz osztályának elnö­kévé választotta. Goldzieher a múltkor felolvasást tartott a kongresszuson az arab költészet keletkezéséről. Az Erdélyi-emlék leleplezése. Nagy-Kapo­son, ebben a kis ungvármegyei községben vasárnap leplezték le Erdélyi Jánosnak, az 1869-ben meghalt költő, kritikus, irodalom-történetíró és bölcselőnek emlék­tábláját, melyet szülőházán állított a kegyelet. Az ünne­pen nagyszámú és díszes közönség vett részt, mely kilencz szomszédvármegyéből sereglett össze, mert vasár­nap kezdődött Nagy-Kaposon a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület közgyűlése is. A leleplezési ünnepet a sárospataki főiskola énekkara nyitotta meg. Szinyey Gerzson sárospataki tanár felolvasta emlékezését Erdélyi Jánosra, Lévay József ünnepi ódát szavalt, végül Kusnyiry Gyula főszolgabíró átadta az emléktáblát a község bírájának. Az ünnepet este jótékony srélű hang­verseny fejezte be. Az ünnepen Erdélyi családját két fia, az akadémiát Ballagi Géza, a Kisfaludy-Társaságot pedig Lévay József képviselte. Irodalmi mozgalom Aradon, Aradról írják : Az itteni Kölcsey-egyesület elhatározta, hogy Kazinczy Ferencz érsemlényi, pusztuló szülőházának emléktáblá­val való megjelölésére mozgalmat indít; Iványi Ödön regényíró emlékére a jövő hónapban irodalmi ünnepet rendez, melyen az elhunyt legjobb barátja, Murai Károly fogja tartani az emlékbeszédet; s végre a megye hét községében könyvtárt alapít, melynek alapját a Szabó eleméri plébánostól kapott nagy könyvadomány teszi. Peticzió a Petőfi választása ellen. Sokszor volt már szó Petőfi Sándor 1848-iki képviselőválasztásá­ról. A költő, mint tudjuk, Szabadszálláson lépett föl, de hívei, az ellenpárt terrorizmusával szemben nem tudták diadalra vinni lobogóját. A nemzet bűvösszavú lantosát egy helyi nagyság : Nagy Károly megbuktatta. Petőfi pártja a választás ellen peticzióval élt. Ezt a kérvényt hiteles másolatban most közli Gracza György Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története czímű nagy munkájának legújabb füzete is. Petőfi választói a következő pontokban összegezték sérelmüket: a) Petőfi Sándor követjelöltünket az ellenfél rágalmazta, hogy t. i. Petőfi lazító orosz kém, kinek agyonütését vagy fölakasztását a minisztérium csak örömmel hallaná; b) a midőn Petőfi Szabadszálláson megjelent, a felizga­tott tömeg ellene rohant; c) midőn Petőfi választói a szavazáshoz megjelentek, az ellenfél választói által agyonütéssel fenyegettetvén, távozni kényszerűltek; d) a város tanácsa pártos állást foglalt el, mert azzal fenye­getőzött, hogy ha Petőfi választatik meg, lemond hiva­taláról , és a főbíró parancsára nem a kezes (igás), hanem a szilaj ménes hajtatván be, e miatt sokan a választás helyére nem mehettek. E panaszpontokhoz az elkeseredett választók hozzátették még, hogy azon esetre, ha sérelmük nem nyer orvoslást, kilépnek a nemzetőrségből. Nagy Károly választása azonban, noha a képviselőház vizsgálatot rendelt el, mégis igazoltatott s a költő nem juthatott be a képviselőházba. A szabad­ságharcz történetének ezen része is (Il-ik kötet, 2-ik füzet) sok új és érdekes anyagot használ fel. Az illuszt­­rácziók is igen sikerültek. A füzet képei egyébként ezek: Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten, 1848. július 5-én. A képviselőház ülésterme a Redoutban. A főrendiház ülésterme a Nemzeti Múzeum­ban. Schlick Ferencz osztrák tábornok (eredetije a bécsi udv. levéltárban). Sárossy Gyula, Az arany trombita szerzője. Lebstück Mária a nőhonvéd (1890-ben felvett fénykép után). Lebstück Mária, mint huszárhadnagy a tápió-bicskei ütközetben. Megjelent és szerkesztőségünkhöz bekül­dött könyvek és folyóiratok: Armenia, magyar-örmény havi szemle szeptemberi füzete. Az érdekesen össze­állított folyóiratot Szongott Kristóf szerkeszti. — Eny­hébb irányzat a büntető jogban. Sok tudással és éles megfigyeléssel írt tanulmány dr. Esterházy Sándor kassai jogtanár tollából. Ára 40 kr. — Balassa-Gyarmat. A nógrádi királynapok alkalmából kiadott vázlatos monográfia Nagy Ivántól. — Egyházi beszéd, a mohácsi vész évfordulója alkalmából. Irta és elmondta Kozáry Gyula, a pécsi joglyceum jeles hitszónoka. — Kalauz az állatkerben. Illusztrált útmutató a budapesti állatkert látogatói számára, be magyarázó szöveggel, jó térkép­pel. Ára 20 kr. — Erdély. Turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóirat dr. Gyalui Farkas szerkesztésében. Turisztikai képekkel, gondosan összeállított tartalommal. — Az Erdészeti Lapok augusztusi füzete, közlemények­kel Koller János, Péch Dezső, Kallina Károly, Imecs Béla, Molnár Gy. tollából, Mantegazza és az illatszergyáros. Egy milánói illatszergyárosnak az a­z ötlete támadt, hogy gyárt­mánya nagyobb dicsőségére irodalmi pályázatot hirdet. A feltételek szerint csak novellák pályázhattak, melyek a leleményes gyáros parfümjeit diszkrét, de ügyes módon magasztalják. Első díjul száz órát tűzött ki. A jutalmat nem kisebb ember, mint Mantegazza Pál nyerte el. A jutalmon kívül a világhírű tudós abban a megtiszteltetésben is fog részesülni, hogy neve ott fog ékeskedni az illatos víz minden reklámjában. Első díj — Mantegazza Pál, az olasz királyság szenátora. Hogy Mantegazza ilyen pályázatban részt vett, annak oka, mint Rómából jelentik, az, hogy míg Olaszország min­den valamire való művészét pénzzel és babérral elárasztja, addig íróit és költőit úgyszólván semmibe sem veszi. Jelenleg mindössze csak két író van Olaszországban, a­kik írói munkásságukból tisztességesen megélhetnek, nevezetesen Verga és De Amicis. Verga is csak annak köszönheti e szerencséjét, hogy Mascagni az ő bele­egyezése nélkül komponálta meg a Cavalleria rusticanat. Carducci, a­kit Tennyson halála után a világ legnagyobb lírikusának tartottak, tavaly az adókivető bizottság előtt megesküdött, hogy évenként 200 líránál többet nem keres múzsájával. A Szajna partján. Halász Gyula fiatal újságíró, a­ki nemrégiben jött haza Párisból, egy kötetre való verset hozott magával, a­melyeket most adott ki A Szajna partján czímmel. Egyszerű keresetlenséggel, kedves naivitással vannak ezek a versek megírva és mindegyikben szerzőjük szíve szólal meg. Halász, a­ki komoly filozófus létére sokkal okosabb versíró, semhogy jelen kötetével egy pillanatra is nagyobb igényekkel kívánna fellépni, költeményeiben elmondja párisi élmé­nyeit, versel hol szomorú, hol vidám napjairól, futólagos szerelmeiről, Paris elragadó szépségéről és végül a min­denütt jó, de legjobb otthon közmondásnak megdönthe­tetlen igazságáról. A csinosan kiállított kötet, amelynek egyik versét jelen számunkban közöljük, egy forintért minden könyvkereskedésben kapható. (—go—) Kalauz az újabb magyar irodalomban. Petrik Géza ily czímű bibliográfiai művének megjelent a harmadik füzete, mely az Énektanítástól a Hason­­szenvi gyógymódig terjedő csoportokat tárgyalja. Ára 40 kr. 3 $ ORSZÁG-Vil­­ÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. A királynénak hódoló császár. Berlinből írják, hogy Vilmos császár Margerita olasz királynénak egy saját szerze­ményű és általa megzenésített kantátét ajánlott fel. A költe­mény­­a középkori dalnokok stílusában dicsőíti a királyné személyes erényeit. A Népszínház főpróbái. A Népszínház főpróbáira, a rendőrség közbelépése folytán azontúl csak meghívókkal lehet bejutni és a szerkesztőségek tiszteletjegyei nem érvényesek. Azok a hírlapírók, a­kik a meghívott kritikusokon kívül is jelen óhajtanak lenni a főpróbán, 50 krajczáros, erre a czélra nyomatott blankettán, mely Czakó népszínházi irodatisztnél váltható, kérhetnek engedelmet a bejuthatásra. A blanketták­ból befolyó jövedelmét az igazgató a népszínház nyugdíjinté­zetének adja. A Nemzeti Szalon helyiségében, mely a József­­körút 45. sz. ház első emeletének a körútra néző két oldalát egészen elfoglalja, az átalakítási munkálatok nagyjában már elkészültek, úgy, hogy a helyiséget, illetőleg a benne állan­dóan rendezendő műkiállítást október közepe táján okvetet­­lenül megnyithatják. Eddig mintegy 200 műtárgy kiállítása van biztosítva. Az egyesület ama tagjait, a­kik a hozzájuk küldött felhívást tartózkodási helyük változtatása, téves czím­­zés miatt, vagy bármi más okból nem kapták meg, az elnök­ség ez úton értesíti, hogy az állandó kiállításra szánt műve­ket október 10-ig küldhetik be. Huszár Adolf sírjára a jövő héten állítják fel a már­ványemléket, mely a sok évig állott fakereszt helyét elfog­lalja. A síremléket most faragták ki sárgásfehér olasz már­ványból ; tervezője tudvalevőleg Donáth Gyula egy keresztre hajló Párkát ábrázolt, a­mint az élet fonalát elvágja. Ünnep­séggel leplezik le az emléket, mely egygyel szaporítja a kere­­pesi temető művészi becsű emlékeinek kis számát. A Garay-szobor pályázata. E hónap végén jár le a szegzárdi Garay-szobor pályázat. Két szoborminta már érke­zett Szegzárdra, mint a kettőt Kiss György mintázta. A bekül­dött mintákat egyelőre a városháza nagytermében helyezik el s a határidő leteltével kiállítják. Színtársulatok állomáshelyei. Vidéki színtársulataink a téli szezonra így helyezkedtek el: Aranyosy Gy. Tata, Ba­logh Á. Sárospatak, Bátori Endre Zólyom, Beke Gy. H.­Bö­­szörmény, Báródi Károly Ó-Kanizsa, Bokody Antal Karczag, Csóka Sándor Maros-Vásárhely, Deák Péter Nagy-Enyed, Dit­ói Mór Kolozsvár, Dobó Sándor Nagykőrös, Egry Kálmán Borszék, Fekete Béla Tapolcza, Fekete Miksa Szászváros, Füredy Károly Hódmező-Vásárhely, Gáspár Jenő Erdőd, Hal­mai Imre Eger, Hevesi J. M.­Kovácsháza, Homokai László Püspök-Ladány, Jáni János Tápió-Szele, Károlyi Lajos Huszt, Kárpáthy György Petrozsény, Komlós Gyula Békés, Kom­játhy János Pápa, Krecsányi Ignácz Budapest, Leszkay András Nagy-Várad, Mezei Béla Kis-Pest, Monori S. Székely-Udvar­hely, Pesti Ihász Lajos Szarvas, ifj. Polgár Károly Orosháza, Rakodczay Pál Ó-Buda, Szálkai L. Csurgó, Somogyi Károly Kaposvár, Rajz Ödön L.-Szt.­Miklós, Simándi Zsigmond­­Nyir- Bátor, Tiszai Dezső Mármaros-Sziget, Veszprémi Jenő Érsek­újvár, Zoltán Gyula Czegléd. Magyar festő találmánya: Lukács Béla kereskedelmi miniszter nemrég fogadta Rippl Rónay József párisi magyar fes­tőt, a­ki megismertette vele legújabb műalkotását, a gobelin­pótló szőnyeg­mintát, mely a párisi mars-mezei szalon kiállí­tásán nagy sikert ért el s a melyről a párisi művészkörök, mint teljesen eredeti és sajátszerű műalkotásról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Rippl Rónay az országos kiállítás alkalmával óhajtaná bemutatni művészi találmányát a magyar közönségnek, hogy tehetségével a magyar kultúra és deko­­ráczióizlés fejlesztéséhez hozzájáruljon. Erre keresett módot és alkalmat. A miniszter megígérte a legmelegebb pártfogását, biztosan remélhetjük, hogy az országos kiállításon ebben az eredeti magyar találmányban gyönyörködni fogunk. Három pályázat. Hazánk ezer éves dicső fennállásának méltó megünneplése lesz az 1896-ban tartandó millenniumi kiállítás. A társadalom összes ténye­zői vállvetve azon fognak lenni, hogy az ünnepélyen nemcsak külsőségekben, hanem maradandó szellemi alkotásokban is méltó kifejezést nyerjen azon öröm, melyet minden lelkes hazafi érez nemzetének és a nem­zet által birt országnak egy ezredéven át gyakorolt bátor és kitartó eredményes küzdelme felett. Az ünnep­lők, a munkálkodók sorából a Pesti könyvnyomda­részvénytársaság sem kíván elmaradni, sőt nem kímélve költséget, nem sajnálva munkát és áldozatokat, oda törekszik, hogy lehetőleg az elsők sorában helyt foglal­hasson. Mindenekelőtt a zene terén kíván nagyobb moz­galmat indítani, azon téren, a­melyen egy Liszt, egy Erkel, egy Volkmann és egy Mosonyi működött és a­mely e korszakalkotó csillagok óta semmi magasztost, semmi lélekemelőt felmutatni nem képes, minek egyik fő oka, hogy a társadalom részéről hiányzik a kellő buzdítás, a serkentés azon mértéke, a­mely magával hozza a legbuzgóbb törekvést, a megfeszített munkál­kodást, a­mely megteremtse a lángészt. Mert nem ele­gendő a lángésznek megszületnie, ha munkálkodásának nem nyitunk tért. A Pesti könyvnyomda-részvénytár­saság tehát — indíttatva a fent elsoroltak által — ezennel pályázatot hirdet három oly műre, melyek kiváló belbecsük által méltóan fogják emelni az 1896-ki millen­niumi kiállítás díszes ünnepét. 1. Kiállítási ünnepi nyi­tány. Készítendő egy magyar stílusban írt nyitány zon­gorára, két kézre vagy négy kézre és teljes zenekarra. 651

Next