Ország-Világ, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-12-19 / 51. szám
808 agyarország orvosi közönsége nagy ünnepet ült. Vasárnap ülte meg közéletünk egy kitűnősége, a dermatológiának hazánkban megalapítója huszonötéves tanári működésének ünnepét. Schwimmer, ki a fiatal orvosok ezreit tanította a dermatológia nehéz tudományára, egész életét e tudománynak hazánkbani megalapítására és terjesztésére szentelte. Középiskoláit Pesten végezte, valamint az egyetem első két évét is. Tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta, hol doktorrá promoválták. A fiatalember magára vonta Hebrának, a dermatológia atyamesterének figyelmét, aki aszszisztensül hívta maga mellé. Négy évig dolgozott Schwimmer Hebra mellett, majd Párisban, később még Londonban egészítette ki ismereteit. Visszatérvén, rövid itthontartózkodása után Egyiptomba utazott, hogy ott a bélpoklosságot tanulmányozza. 1866-ban Pesten telepedett le, 1871-ben már magántanár, 1875-ben a barokkórház hevenykiütéses osztályának rendelő orvosa, 1879-ben pedig rendkívüli professzor lett. Kitartásának és erélyének köszönhető, hogy 1885-ben a főváros egy, a legmodernebbül berendezett korosztályt állított fel 130 ágygyal. 1892-ben Csáky minisztersége alatt egyetemi tanszéket kapott. Ugyanekkor ő Felsége a kir. tanácsosi czímmel tüntette ki. Mindig előkelő irodalmi munkásságot fejtett ki. Több mint száz munkát irt, melyek öt nyelven: magyar, német, franczia, angol és olasz nyelven láttak napvilágot. Egészen új koralakot irt le, melyet 3ín§. Sehuuimnaer Ernő. az egész világon: »Dermatose de Schwimmer« névvel jelölnek. Munkatársa az összes európai dermatológiai szaklapoknak. Schwimmerék szalonja a főváros előkelő köreinek találkozóhelye. A szeretetreméltó háziasszony, ki szellemességéről, sokoldalú műveltségéről, valamint kiterjedt nyelvismereteiről híres, valósággal elbájolja vendégeit. Érdekes, hogy Schwimmerné kiválóan érti férje szakmáját. * * * Schwimmer tanár jubileuma alkalmából a külföld legnagyobb dermatológusai hatalmas díszmunkát készítettek, melybe tudományos czikkeket írtak bele. Van abban angol, német, franczia és olasz czikk. A többek között Londonból : Prof. Malcolme Morris és Prof. Radcliffe Crocker írtak bele; Nápolyból: Prof. de Annois, Rómából: Prof. Campana; Párisból: Hallopeau, Barthelemy, Julien, Thibierge tanárok ; Boroszlóból: Nasser; Bécsből: Kaposi stb. A magyar dermatológiai társulat, melynek Schwimmer az elnöke, életnagyságú képét leplezte le. A társulat nevében Havas és Róna egyetemi magántanárok tartottak beszédet. Az orvostanhallgatók nevében Weiner Emil adta át Schwimmernek az emléktárgyakat, nevezetesen arany tollat és hatalmas feliratot, melyet az összes orvostanhallgatók aláírtak. Az orvostanhallgatók segélyegyesülete megbízásából ifj. Elischer Gyula adta át a dísztagságról szóló diplomát Schwimmernek. Dr. Schwimmer Ernő tanár. ORSZÁG-VILiAG I negyedik filharmóniai hangverseny, új székesfővárosi Vigadó bérlője úgy vélekedik, hogy mikor a hőmérő fagyponton áll, még nem érdemes fűteni, így azután a f. hó 15-én tartott negyedik filharmóniai hangverseny közönsége bezzeg jól átfázott és nem is volt képes a hangversenyt végighallgatni, hanem sietett haza, hogy megdermedt tagjait meleg szobájában valamiképen helyreigazítsa. Pedig ez a hangverseny bőséges műélvezetet nyújtott. A megnyitószám Tschaikowszky VI. szimfóniája volt, melyet már egy ízben hallottunk, de amely ma isígy hatott, mintha újdonság volna. Richter mesteri dirigálása érvényre emelte minden szépségét. A második szám Koessler János hegedűversenye (A-moll) volt, melyet kéziratból játszott Hubay Jenő tanár. A hegedűverseny egy régi, szigorú formán, a pássá Kaglián épült fel, teljesen a modern igényeknek megfelelően. Sok érdekes részlet van benne, kidolgozása mesteri kézre vall és csak azt az egyet sajnáljuk, hogy szerfelett kevés benne a melódia. Hubay Jenő tanár igazi művészi ihlettel adta elő kollegája legújabb alkotását, de a közönség ismételt óhajának mégsem tett eleget: nem toldotta meg a műsort egy ráadással. Úgy a szerzőt, mint az előadót számtalanszor kitapsolták és babérkoszorúkkal elhalmozták. Igazán szeretnék, ha Koessler János többi alkotásait is volna alkalmunk minél többször hallani, mert őt komoly és hivatott zenésznek tartjuk. Koessler János a bajorországi Waldeckben született 1853. január 1-én. Már gyermekkorában zenével foglalkozott és a középiskola elvégzésével orgonistának nevezték ki Neumarktba. Ezt az állását rövid három év után otthagyta és 1874-ben a müncheni királyi zeneiskolát keresi fel, hogy Rheinberger és Wüllner vezetése mellett zenei tanulmányait folytassa. Három évvel ezután a drezdai királyi zenedénél tanári állást fogad el és egyúttal a drezdai dalárda karnagya lesz. A dalegyesület 1880-ban a kölni nemzetközi dalárünnepélynél az ő vezetése alatt a két első díjat nyeri meg. Eme fényes eredménynek köszönhette, hogy nemsokára a kölni városi színház karmestere lesz. 1882-ben pedig meghívják a m. kir. zeneakadémiához az orgona és karének tanári állására. Volkmann halála után a zeneszerzés tanszakát is reá bízzák. Koessler János élénk tevékenységet fejtett ki eredeti zeneszerzemények megírásában. Brahms már korán figyelmessé lett Koessler működésére és épp az ő bírálata folytán nyerte meg tizenhatszólamú 46-ik zsoltárával a bécsi zeneművészek egyletének első díját. Két vonós négyesét és egy vonós hatosát már előadta a Hubay-Popper-vonóstársaság. Ondricsek eljátszotta egyik hegedűszonátáját, Grützmacher pedig egy gordonkaszonátáját. Bécs, Berlin, Köln és Boston kiváló zenetársaságai bemutatták szerzeményeit. Szilveszteri harangok czímű hatalmas karát zenekarkísérettel a bécsi zenekedvelők adták elő. A kölni Gürzenich és a lipcsei Gewandhaushangversenyeken szintén nagy sikert értek el zenei alkotásai. Egyik nyolcszólamú férfikarát pedig bemutatta a bécsi férfidalegylet és a drezdai dalegylet ; mindegyik a közönség élénk érdeklődése és nagy tetszése mellett. A ma előadott hegedűversenye még kéziratban van, a budapesti közönség hallotta először és csak most fogja diadalmasan bejárni a többi európai nagyobb városokat. A műsor harmadik száma Wagner Nagypénteki varázsa, ezúttal is megtette hatását és csak ismételten ama sajnálatunknak kell kifejezést adnunk, hogy még jó ideig nem hallhatjuk az isteni szép Parsifal operát a mi színpadunkon. Brahms Ünnepi nyitánya volt a hangverseny befejező száma. Ezt azonban már felette kevesen hallották, pedig szép és fenséges alkotás. A hangversenyt Richter János hazánkfia dirigálta bámulatos energiával és páratlan művészi tudással. Milyen kár, hogy Richter nem lehet karmester a mi operánknál! Zs. 1897