Ország-Világ, 1898 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-01 / 18. szám
XIX. évfolyam. 18-ik szám. Budapest, 1898. május 1. ORSZAG-VILAG (Ú. SZÉPIRODAIlJII ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETIvilag) Hirdetések helyben fölvétetnek a kiadóhivatalban (Hold-utcza 7) és bármelyik hirdetési irodában. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VIII. kerület, Kerepesi-út 1. szám hová a lapnak szánt közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL, Budapest, V. kerület, Hold utcza 7. szám. Felelős szerkesztő: DIVÁRADI ANTAL ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre................... 8 frt | Negyedévre................... 2 frt Félévre ... __ ............. 4 frt . Egy hóra................... 70 kr. Egyes szám ára 20 kr. ,l# Franczia, Angolország , Belgium és Hollandiából hirdetéseke John F. Jones & CiePárisi irodájából fogadunk el. Az előfizetési pénzek csakis az ORSZÁGOS IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGHOZ az ORSZÁG-VILÁG kiadóhivatalának Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám küldendők. Spanyolok és amerikaiak. királyné maga mellé ülteti kis fiát s mesél neki a hősökről, a büszke nemes spanyolokról, a kik harczba, háborúba mennek, szembeszállnak a hatalmas Amerikával, hogy megbüntessék, megbélyegezzék azokat, akik szép Kuba szigetétől meg akarják fosztani a legkisebb s legfiatalabb király országát. A mesének itt vége szakad. Egyelőre nincs folytatása, tán csak a kis király álmodozik tovább a spanyol hősökről, akik az igazság szent jelszavával mennek a háborúba. Az anya pedig siet fiától az Íróasztal mellé, hogy ott komoly politikusokkal, aranygalléros hadvezérekkel a térkép fölé hajolva megbeszélje, hol, merre fogják a spanyol hajók az amerikaiakkal az első döntő háborút megvívni. A szép Kuba szigete mellett a háború a spanyolok és amerikaiak között hivatalosan is megkezdődött. Háború kimenetele még nem volt kétségesebb, mint ezé a hadjáraté, amelyben Európa legnagyobb része Spanyolország pártjára állt. Vajjon ez a rokonszenv maradandó lesz-e, vagy pedig eloszlik, mihelyt Amerika első győzelmét aratja, szintén nagyon kétséges. Tény az, hogy a spanyolok igazságát mindenütt elismerik, az Uniót kivéve, s ez az elismerés önthet bátorságot a királynéba, aki asszony létére kénytelen harczba vinni nemzetét. A nyugati beteg ember utolsó fellobbanása ez a háború, amelylyel a királyné nemcsak nemzete jövőjét, boldogságát, hanem saját dinasztiája fenmaradását is kockára teszi. Még szerencse, hogy a háborút az amerikaiak magatartása a spanyolokra nemzeti ügygyé tette s igy remélhető, hogy a spanyolok lelkesedéssel fogják a háborút megvívni. Eddig más nem történt, minthogy mindkét fél megkezdte a kalózkodást s pár spanyol meg amerikai hajó áldozatul esett. Az bizonyos, hogy ebben az irányban a spanyolok nagyobb és több eredményt tudnak majd felmutatni, mert az amerikai kereskedelmi hajók száma legalább is ötször akkora, mint a spanyoloké. Kuba szigetén sem történt eddig említésreméltó dolog. A felkelők, akiknek vezéreit külön képen mutatják be, bátorságot merítettek ugyan az amerikaiak hadüzenetéből, nem támadták újra a spanyolok csapatait. A felkelő vezérek között a legérdekesebb alak az öreg Maximo Gomez tábornok, aki bár most hetvenesztendős, mégis ifjúi tűzzel vezeti a háborút. Gomez a Haiti köztársaság fővárosában, San-Domingon született és közel hetvenéves. Családja azonban korán kivándorolt San- Domingoból és Kuba szigetén, közel San Jagohoz letelepedett. Gomez a spanyol hadseregben nyerte katonai kiképzését, ahol 1868-ban az első felkelés alkalmából tanúsított vitézségéért kapitányi rangot nyert. Később azonban a spanyolok mellőzték az előléptetésnél, ami rendkívül sértette a nagy katonai ambícziókkal bíró tisztet, úgy, hogy lemondott tiszti rangjáról és visszavonult. 1872-ben azonban, amikor Haiti megkísérlette a spanyol iga lerázását, Gomez a fölkelőkhöz csatlakozott és a sokat emlegetett Garcia tábornok alatt elfoglalta Halguint. Agramonte tábornok és fölkelővezér alatt ezredes lett, később vezérőrnagy és mint ilyen Puerto Principeben, a fölkelők székhelyén állomásozott. Ekkor már híre oly nagy volt, hogy a spanyolok is mint a rettenetes Gomezt félték. Legnagyobb hadi tettei közé tartozik Nuevitas, Santa Cruz és Guaimaro elfoglalása és a palosicoi csata. Két évvel később Gomez egy spanyol erőd ostrománál tűnt ki, ahol meg is sebesült. Agramonte halála után ő lett a felkelők vezére és az is maradt egész addig, amíg a lázadás megszűnt. Azután Gomez Jamaica szigetére menekült, ahol egészen 1895 évig mint csendes, magábavonult ember gazdálkodott. Természete kitűnően bírja a háború fáradalmait. A kis spanyol király és a régens királyné