Ország-Világ, 1898 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-01 / 18. szám

XIX. évfolyam. 18-ik szám. Budapest, 1898. május 1. ORSZAG-VIL­AG (Ú. SZ­ÉPIRODAIlJ­II ÉS ISM­­ERETTERJESZTŐ KÉPES HETIvila­g) Hirdetések helyben fölvétetnek a kiadóhivatalban (Hold-utcza 7) és bármelyik hirdetési irodában. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VIII. kerület, Kerepesi-út 1. szám hová a lapnak szánt közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL, Budapest, V. kerület, Hold­ utcza 7. szám. Felelős szerkesztő: DIVÁRADI ANTAL ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre................... 8 frt | Negyedévre................... 2 frt Félévre ... __ ............. 4 frt . Egy hóra................... 70 kr. Egyes szám ára 20 kr. ,l# Franczia­, Angolország , Belgium­ és Hollandiából hirdetéseke John F. Jones & Cie­­Párisi irodájából fogadunk el. Az előfizetési pénzek csakis az ORSZÁGOS IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGHOZ az ORSZÁG-VILÁG kiadóhivatalának Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám küldendők. Spanyolok és amerikaiak. királyné maga mellé ülteti kis fiát s mesél neki a hősökről, a büszke nemes spanyolokról, a kik harczba, háborúba men­nek, szembeszállnak a hatal­mas Amerikával, hogy megbüntessék, meg­bélyegezzék azokat, a­kik szép Kuba szi­getétől meg akarják fosztani a legkisebb s legfiatalabb király országát. A mesének itt vége szakad. Egyelőre nincs folytatása, tán csak a kis király álmo­dozik tovább a spanyol hősökről, a­kik az igazság szent jelszavával mennek a hábo­rúba. Az anya pedig siet fiától az Íróasztal mellé, hogy ott komoly politiku­sokkal, aranygalléros had­vezérekkel a térkép fölé hajolva megbeszélje, hol, merre fogják a spanyol ha­jók az amerikaiakkal az első döntő háborút meg­vívni. A szép Kuba szigete­­ mellett a háború a spa­nyolok és amerikaiak kö­zött hivatalosan is meg­kezdődött. Háború kimene­tele még nem volt kétsé­gesebb, mint ezé a had­járaté, a­melyben Európa legnagyobb része Spanyol­­ország pártjára állt. Vajjon ez a rokonszenv maradandó lesz-e, vagy pedig eloszlik, mihelyt Amerika első győ­zelmét aratja, szintén na­gyon kétséges. Tény az, hogy a spanyolok igazsá­gát mindenütt elismerik, az Uniót kivéve, s ez az el­ismerés önthet bátorságot a királynéba, a­ki asszony létére kénytelen harczba vinni nemzetét. A nyugati beteg ember utolsó fellob­­banása ez a háború, a­mely­­lyel a királyné nemcsak nemzete jövőjét, boldogsá­gát, hanem saját dinasz­tiája fenmaradását is koc­­­kára teszi. Még szerencse, hogy a háborút az amerikaiak ma­gatartása a spanyolokra nemzeti ügygyé tette s igy remélhető, hogy a spanyolok lelkesedéssel fogják a háborút megvívni. Eddig más nem történt, minthogy mindkét fél megkezdte a kalózkodást s pár spanyol meg amerikai hajó áldozatul esett. Az bizonyos, hogy ebben az irányban a spanyolok nagyobb és több eredményt tudnak majd felmutatni, mert az amerikai ke­reskedelmi hajók száma legalább is ötször akkora, mint a spanyoloké. Kuba szigetén sem történt eddig emlí­­tésreméltó dolog. A felkelők, a­kiknek ve­zéreit külön képen mutatják be, bátorsá­­got merítettek ugyan az amerikaiak had­üzenetéből, nem támadták újra a spanyolok csapatait. A felkelő vezérek között a leg­érdekesebb alak az öreg Maximo Gomez tábornok, a­ki bár most hetvenesztendős, mégis ifjúi tűzzel vezeti a háborút. Gomez a Haiti köztársaság fővárosában, San-Domingon született és közel hetvenéves. Családja azonban korán kivándorolt San- Domingoból és Kuba szigetén, közel San­ Jagohoz letelepedett. Gomez a spanyol had­seregben nyerte katonai kiképzését, a­hol 1868-ban az első felkelés alkalmából tanú­sított vitézségéért kapitányi rangot nyert. Később azon­ban a spanyolok mellőzték az előléptetésnél, a­mi rend­kívül sértette a nagy kato­nai ambícziókkal bíró tisz­tet, úgy, hogy lemondott tiszti rangjáról és vissza­vonult. 1872-ben azonban, a­mikor Haiti megkísérlette a spanyol iga lerázását, Gomez a fölkelőkhöz csat­lakozott és a sokat emle­getett Garcia tábornok alatt elfoglalta Halguint. Agramonte tábornok és föl­kelővezér alatt ezredes lett, később vezérőrnagy és mint ilyen Puerto­ Principe­­ben, a fölkelők székhelyén állomásozott. Ekkor már híre oly nagy volt, hogy a spanyolok is mint a rette­netes Gomezt félték. Leg­nagyobb hadi tettei közé tartozik Nuevitas, Santa­ Cruz és Guaimaro elfog­lalása és a palosicoi csata. Két évvel később Gomez egy spanyol erőd ostromá­nál tűnt ki, a­hol meg is sebesült. Agramonte halála után ő lett a felkelők ve­zére és az is maradt egész addig, a­míg a lázadás megszűnt. Azután Gomez Jamaica szigetére mene­kült, a­hol egészen 1895 évig mint csendes, magába­­vonult ember gazdálkodott. Természete kitűnően bírja a háború fáradalmait. A kis spanyol király és a régens királyné

Next