Ország-Világ, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-25 / 9. szám

1900 Évek óta működik egyetemünkön rend­kívüli tanári minőségben dr. Fayer László, a kiváló tudós, kit ime most a királyi kegy jól megérdemelt kitüntetésképen a büntető­jog katedrájára rendes tanárnak nevezett ki Széles körökben osztatlan örömmel fogad­ták Fayer László kinevezését. Kevés pro­fesszora van az egyetemnek, ki tudomá­nyos működésével olyan általános becsü­lésre és tanítványaihoz való szíves, barát­ságos viszonyával olyan szimpátiára tett szert, mint Fayer László. Egyike ő egyete­münk ama kevés tanárainak, kik nem lát­ják hivatásukat betöltöttnek azzal, hogy kitűzött órájukban katedrájuk hozzáférhet­­len magaslatáról hirdetik tudományuk igé­jét. Fayer László megvalósította az egyetemi előadás amaz ideális állapotát, hogy tanár és tanítvány egymás mellett együtt­működve, közösen dolgozik tudása gyarapodásáért. Ez a magyarázata, hogy a budapesti egyetemnek Fayer László egyik legnépsze­rűbb professzora s hogy az a generáczió, mely már az ő vezetése alatt hatolt be a büntető­jog tudományába, egytől-egyig nagyrabecsülő híve neki. A­hogy Fayer László a katedrájáról előad, az nem az a hivatalos egyetemi előadás, hanem az öre­gebb, a tudósabb ember beszélgetése tudásra vágyó, ifjabb barátjával. Az óra végét rég elcsöngette már a pedellus, de a professzor még ott ül székében s körötte Fayer László. | q)—----------------------------------------------------6­ O1­­SZÁG-VIL­ÁG Tudós professzor Hatvani. Makai Emil régi, kedves költője a magyar kö­zönségnek, pedig még fiatal ember. Örömmel és élvezettel olvasta mindenki legelső kötetét, melyben nemcsak a verselés mesteri kezelését, hanem a gon­dolatok mélységét és azt a zseniális művészetet bámulták, a­melylyel Makai Emil mindenkor meg­találja az utat a szívhez és az észhez egyaránt. Első verskötetének megjelenése óta sokat olvas­tunk Makaitól. Szinte meg nem értettük, hogy hon­nan veszi az időt számtalan teendői elvégzéséhez. Makai itt legalább egy kötetre valót minden évben, munkatársa volt több heti és napilapnak és e mel­lett ő a fővárosi színházaknak legszorgalmasabb és legkedveltebb fordítója. Ily körülmények között általános élénk érdeklő­dés előzte meg a Tudós professzor Hatvani első előadását. Féltettük Makai Emilt attól, hogy ritka szép tehetségét elaprózza és mire meggondolja ma­gát, már nem fog tudni nagyot és maradandót alkotni. Hál’ Istennek, tévedtünk. A Tudós profesz­­szor Hatvani oly jól sikerült, hogy Makai Emil nevét a darab megírásával kitörülhetlen és soha el nem halványuló betűkkel írta be a magyar irodalom történetébe. A Vígszínház igazgatósága a darab fényes kiállításával, a kosztümök korszerű elkészí­tésével pedig bebizonyította, hogy felülmúlja ösz­­szes fővárosi színházainkat. A színjáték középpontjában Hatvani István áll, a régi debreczeni kollégium hírneves professzora, a­ki a XVIII. század közepe táján nem annyira fizikai tudománya, mint inkább a személye körül fűződő legenda révén lett népszerűvé. Az ismert legenda szerint ugyanis Hatvani professzor vér­szerződésre lépett a sátánnal és hogy ettől csoda­tevő hatalmat nyerjen. Hatvani, a­ki épp az ördög­járások ellen küzdött tollal és tettel a babonás debreczeni nép között, halála utáni időre a pokol­nak ígérte oda írásban a lelkét. Makai Emil költői lelkének egész erejét öntötte ebbe a darabjába és annyi érdekes és lebilincselő gondolatot sziporkáz­tál, hogy alig győzzük hallgatni a sok szebbnél szebb verset. A szerelmet, annak varázserejű ha­talmát, azt az emésztő, de egyúttal felmagasztosító erőt, mely benne rejlik, még senki sem énekelte meg szebben, mint Makai Emil a Tudós professzor Hatvaniban. Másrészt rendkívül éles megfigyelő tehetségről tesz tanúságot az a felette sok elme­éllel megirt jelenet, melyben egy debreczeni fiatal­ember egyedül az evésben találja az üdvösséget és azt magasztalja egekig, míg leendő menyasz­­szonya meg az alvásért lelkesül és az élet minden boldogságát abban leli, hogy minél többet alhasson. És ez a két fiatal teremtés egymásnak van szánva . Így szoktak udvarolni és egymáshoz közeledni Debreczenben a fiatalok — valószínűleg csak a múlt században. Számtalan más érdekes és fényes epizód-jelene­tet sorolhatnék fel, a­melyek mindvégig lekötik figyelmünket. És erre nagy szükség van. Mert Makai csakis ezekben jeleskedik, mivel magából a darabból teljesen hiányzik a drámai erő. A cselek­mény lassan és vontatottan halad előre, a­mit csak a sok közbeszúrt érdekes epizód folytán nem ve­szünk észre. De emeli a hatást a közbeszúrt táncz és ének is, melyet a Vígszínház helyes érzékkel nagyon jól tanított be. Egészben véve konstatálnunk kell, hogy Makai Emil első nagy színpadi alkotása — mert hisz egy­­felvonásos darabokkal már eddig sok szép sikert aratott — nélkülözi ugyan a drámai erőt, de a verselés bájos gördülékenységével és a szebbnél szebb gondolatok nagy tömegével teljesen meg­­hódította a közönséget, a­mely az első és az az­utáni minden előadáson osztatlan elismerésben és véget nem érő tapsokban részesült. A közreműködők derék igyekezettel iparkodtak hozzájárulni a siker emeléséhez. Első­sorban emlí­tendő meg Hegedűs, a­ki tudós professzor Hat­vanit adta és egészen belevitte a közönséget a múlt századbeli tudós gondolkozásába. Mellette Varsányi Irén, Hunyadi Margit, Fenyvessy és Balassa tűn­tek ki. Kun László bájos magyar zenét írt a darabhoz és felhasználta a Jókai Mór által rendelkezésére bocsátott multszázadbeli diák­nótákat is. A rendezés minden tekintetben mintaszerű volt és a díszleteket pazar fényűzéssel állították ki. Magyar darab sikerét — az eddigi tapasztalatok után — igazán a Vígszínház van hivatva biztosí­tani. A legjobb belső tartalom is megköveteli a gondos külső kiállítást és az összevágó, folyékony betanulást. Dr. Fálk Zsigmond 171 sűrű csoportban szoronganak hallgatói, ki erről, ki arról kérve felvilágosítást. De gon­doskodott Fayer professzor hallgatóival való még közvetlenebb érintkezésről is. Büntetőjogi szemináriumán diákjainak tö­­rekvőbbjeivel valóságos kis asztaltársasá­got alkot s a társalgó eszmecsere révén oltja ott elméjükbe a büntető jog praktikus tudását. Ilyen Fayer László , az előadó professzor. De tanítványai szeretetén kívül része van ezenfelül a tudós jogász-világ becsü­lésében is: munkásságával, önálló s ideális irányával vívta ki ezt. Hiányos volna bün­tető jogtudományunk Fayer László művei nélkül. Részletesen felsorolni munkáit e helyütt, túlmegy e rövid ismertetés kere­tén ; álljon itt csak annyi, hogy hozzá­szólott ő a kriminológia minden nevezetes kérdéséhez , hogy a modern magyar bün­tető jogtudomány terén vezető egyéniség ő , önálló, eredeti és áthatva korunk minden humánus érzésétől. Ez Fayer László, a tudós. Rendes tanárrá való kinevezésében most megnyilatkozott a legfelső elismerés is igaz érdemeiért s bizonyára még kedvesebbé teszi neki katedráját, melyhez amúgy is erős kötelékkel fűzte tanítványainak sze­­retete s a tudós világ becsülése s melyhez évek során áz igaz lelkesedéssel úgyszólván hozzáforrott. Csergő Hugó. I

Next