Ország-Világ, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-25 / 9. szám
1900 Évek óta működik egyetemünkön rendkívüli tanári minőségben dr. Fayer László, a kiváló tudós, kit ime most a királyi kegy jól megérdemelt kitüntetésképen a büntetőjog katedrájára rendes tanárnak nevezett ki Széles körökben osztatlan örömmel fogadták Fayer László kinevezését. Kevés professzora van az egyetemnek, ki tudományos működésével olyan általános becsülésre és tanítványaihoz való szíves, barátságos viszonyával olyan szimpátiára tett szert, mint Fayer László. Egyike ő egyetemünk ama kevés tanárainak, kik nem látják hivatásukat betöltöttnek azzal, hogy kitűzött órájukban katedrájuk hozzáférhetlen magaslatáról hirdetik tudományuk igéjét. Fayer László megvalósította az egyetemi előadás amaz ideális állapotát, hogy tanár és tanítvány egymás mellett együttműködve, közösen dolgozik tudása gyarapodásáért. Ez a magyarázata, hogy a budapesti egyetemnek Fayer László egyik legnépszerűbb professzora s hogy az a generáczió, mely már az ő vezetése alatt hatolt be a büntetőjog tudományába, egytől-egyig nagyrabecsülő híve neki. Ahogy Fayer László a katedrájáról előad, az nem az a hivatalos egyetemi előadás, hanem az öregebb, a tudósabb ember beszélgetése tudásra vágyó, ifjabb barátjával. Az óra végét rég elcsöngette már a pedellus, de a professzor még ott ül székében s körötte Fayer László. | q)—----------------------------------------------------6 O1SZÁG-VILÁG Tudós professzor Hatvani. Makai Emil régi, kedves költője a magyar közönségnek, pedig még fiatal ember. Örömmel és élvezettel olvasta mindenki legelső kötetét, melyben nemcsak a verselés mesteri kezelését, hanem a gondolatok mélységét és azt a zseniális művészetet bámulták, amelylyel Makai Emil mindenkor megtalálja az utat a szívhez és az észhez egyaránt. Első verskötetének megjelenése óta sokat olvastunk Makaitól. Szinte meg nem értettük, hogy honnan veszi az időt számtalan teendői elvégzéséhez. Makai itt legalább egy kötetre valót minden évben, munkatársa volt több heti és napilapnak és e mellett ő a fővárosi színházaknak legszorgalmasabb és legkedveltebb fordítója. Ily körülmények között általános élénk érdeklődés előzte meg a Tudós professzor Hatvani első előadását. Féltettük Makai Emilt attól, hogy ritka szép tehetségét elaprózza és mire meggondolja magát, már nem fog tudni nagyot és maradandót alkotni. Hál’ Istennek, tévedtünk. A Tudós profeszszor Hatvani oly jól sikerült, hogy Makai Emil nevét a darab megírásával kitörülhetlen és soha el nem halványuló betűkkel írta be a magyar irodalom történetébe. A Vígszínház igazgatósága a darab fényes kiállításával, a kosztümök korszerű elkészítésével pedig bebizonyította, hogy felülmúlja öszszes fővárosi színházainkat. A színjáték középpontjában Hatvani István áll, a régi debreczeni kollégium hírneves professzora, aki a XVIII. század közepe táján nem annyira fizikai tudománya, mint inkább a személye körül fűződő legenda révén lett népszerűvé. Az ismert legenda szerint ugyanis Hatvani professzor vérszerződésre lépett a sátánnal és hogy ettől csodatevő hatalmat nyerjen. Hatvani, aki épp az ördögjárások ellen küzdött tollal és tettel a babonás debreczeni nép között, halála utáni időre a pokolnak ígérte oda írásban a lelkét. Makai Emil költői lelkének egész erejét öntötte ebbe a darabjába és annyi érdekes és lebilincselő gondolatot sziporkáztál, hogy alig győzzük hallgatni a sok szebbnél szebb verset. A szerelmet, annak varázserejű hatalmát, azt az emésztő, de egyúttal felmagasztosító erőt, mely benne rejlik, még senki sem énekelte meg szebben, mint Makai Emil a Tudós professzor Hatvaniban. Másrészt rendkívül éles megfigyelő tehetségről tesz tanúságot az a felette sok elmeéllel megirt jelenet, melyben egy debreczeni fiatalember egyedül az evésben találja az üdvösséget és azt magasztalja egekig, míg leendő menyaszszonya meg az alvásért lelkesül és az élet minden boldogságát abban leli, hogy minél többet alhasson. És ez a két fiatal teremtés egymásnak van szánva . Így szoktak udvarolni és egymáshoz közeledni Debreczenben a fiatalok — valószínűleg csak a múlt században. Számtalan más érdekes és fényes epizód-jelenetet sorolhatnék fel, amelyek mindvégig lekötik figyelmünket. És erre nagy szükség van. Mert Makai csakis ezekben jeleskedik, mivel magából a darabból teljesen hiányzik a drámai erő. A cselekmény lassan és vontatottan halad előre, amit csak a sok közbeszúrt érdekes epizód folytán nem veszünk észre. De emeli a hatást a közbeszúrt táncz és ének is, melyet a Vígszínház helyes érzékkel nagyon jól tanított be. Egészben véve konstatálnunk kell, hogy Makai Emil első nagy színpadi alkotása — mert hisz egyfelvonásos darabokkal már eddig sok szép sikert aratott — nélkülözi ugyan a drámai erőt, de a verselés bájos gördülékenységével és a szebbnél szebb gondolatok nagy tömegével teljesen meghódította a közönséget, amely az első és az azutáni minden előadáson osztatlan elismerésben és véget nem érő tapsokban részesült. A közreműködők derék igyekezettel iparkodtak hozzájárulni a siker emeléséhez. Elsősorban említendő meg Hegedűs, aki tudós professzor Hatvanit adta és egészen belevitte a közönséget a múlt századbeli tudós gondolkozásába. Mellette Varsányi Irén, Hunyadi Margit, Fenyvessy és Balassa tűntek ki. Kun László bájos magyar zenét írt a darabhoz és felhasználta a Jókai Mór által rendelkezésére bocsátott multszázadbeli diáknótákat is. A rendezés minden tekintetben mintaszerű volt és a díszleteket pazar fényűzéssel állították ki. Magyar darab sikerét — az eddigi tapasztalatok után — igazán a Vígszínház van hivatva biztosítani. A legjobb belső tartalom is megköveteli a gondos külső kiállítást és az összevágó, folyékony betanulást. Dr. Fálk Zsigmond 171 sűrű csoportban szoronganak hallgatói, ki erről, ki arról kérve felvilágosítást. De gondoskodott Fayer professzor hallgatóival való még közvetlenebb érintkezésről is. Büntetőjogi szemináriumán diákjainak törekvőbbjeivel valóságos kis asztaltársaságot alkot s a társalgó eszmecsere révén oltja ott elméjükbe a büntető jog praktikus tudását. Ilyen Fayer László , az előadó professzor. De tanítványai szeretetén kívül része van ezenfelül a tudós jogász-világ becsülésében is: munkásságával, önálló s ideális irányával vívta ki ezt. Hiányos volna büntető jogtudományunk Fayer László művei nélkül. Részletesen felsorolni munkáit e helyütt, túlmegy e rövid ismertetés keretén ; álljon itt csak annyi, hogy hozzászólott ő a kriminológia minden nevezetes kérdéséhez , hogy a modern magyar büntető jogtudomány terén vezető egyéniség ő , önálló, eredeti és áthatva korunk minden humánus érzésétől. Ez Fayer László, a tudós. Rendes tanárrá való kinevezésében most megnyilatkozott a legfelső elismerés is igaz érdemeiért s bizonyára még kedvesebbé teszi neki katedráját, melyhez amúgy is erős kötelékkel fűzte tanítványainak szeretete s a tudós világ becsülése s melyhez évek során áz igaz lelkesedéssel úgyszólván hozzáforrott. Csergő Hugó. I