Ország-Világ, 1900 (21. évfolyam, 26-53. szám)

1900-06-24 / 26. szám

XXL évfolyam. Budapest, 1900. jurnius 24. _____________26. szám.­ ­»* Dr. Herczegh Mihály -­ az Országos Nemzeti Szövetség igazgatósági elnöke. Kevés férfiút kisér élete munkái folyamán olyan országos érdeklődés és meleg szimpátia, mint Herczegh Mihály doktort, a magyar tudomány­­egyetem egyik büszkeségét s hazai jogtudományunk kitűnőségét. A­mit eddig tett és munkált, az mind a tudomány és a közjó hasznára, egy nagy nem­zeti eszme fölvirágoztatására volt és van szün­telenül irányozva. Nem csoda, hogy mikor tavaly a tudományegyetem rektora volt, ezen a téren olyan üdvös működést várt tőle és tapasztalt min­denki, a mely magában is elegendő lett volna nevét megörökíteni. Szekcsői dr. Herczegh Mihály Hódmező-Vásár­helyen született 1840. év márczius hó 24-ikén, ősi magyar nemes családból, a melynek egyik ágában Werbőczy Istvánnak, a Tripartitum Corpus Juris Hungaricum nagynevű szerző­jének neve is szerepel. Úgy látszik, a dicső­séges és nagy jogi tudásának viszhanga kelt az ő ivadékában a ki már kora ifjúságában elárulta a jogi tudományok iránt való hajlan­dóságát és talentumát. Iskoláit szülővárosának református kollé­giumában kezdette meg s Szegeden a kegyes­rendieknél folytatta. Innét a pesti egyetem jogi fakultására jött, hol tudományának alap­ját vetette meg, ritka szorgalommal és tudás­sal végezvén tanulmányait. Már 1862-ben bírói s 1863-ban államtudományi vizsgálatot tett, kitűnő sikerrel, 1864-ben pedig egymás­után nyert ügyvédi és jogtudori okleveleket. Mint joghallgató, Szilágyi Dezső joghallgató társával együtt buzgólkodott a Jogász Segélyző Egyesület megalapításán. Rigorázumai végez­tével a kir. ítélőtáblán lett joggyakornok, s egy évi szolgálata közben ügyvédi gyakorlattal is foglalkozott. Nevelője volt gróf Cziráky Bélának és gróf Cziráky Antalnak Fehérmegyében. Ugyanott megyei aljegyzővé is választották. De már 1865-ben a pécsi jogakadémián mint jog­tanárt találjuk, őt tehát azon a mezőn, melyen annyi díszt volt adandó tudományának. Pécsett az észjogot, a jogi encziklopédiát és a római jogot adta elő, felejthetetlen emléket hagyva számos tanítvány lelkében, a­kik rajongva szerették. Három évet töl­tött Pécsett, honnét a győri jogakadémiához, majd országos hírű jogtudóssá lévén, 1870-ben a buda­pesti tudományegyetem jogi karához neveztetett ki. Tudományegyetemünkön a polgári törvénykezést és a magyar magánjogot adja állandóan elő. Hogy mily szeretettel környezi őt a tanuló ifjú­ság, csak az tudja, a­ki maga is joghallgató volt, s mint e sorok írója, Pécsett s később a tudomány­­egyetemen tanúja volt nagy tudományról tanús­kodó, meggyőző, világos előadásainak s annak a szeretetnek, melylyel hallgatói iránt mindenkor viseltetett. Kevés jobb, lelkesebb barátja volt és van a tanuló ifjúságnak, mint Herczegh Mihály, a­ki nemcsak a jogtudomány minden titkát bírja, de azt a nagy titkot is, hogy lehet szigorral igaz szeretetet és méltányosságot egyesíteni. Nagyobb önálló jogtudományi munkái közül szá­mos több kiadást ért. Főbb művei közül felemlítjük a következőket: A magyar polgári törvénykezés, Telekkönyvi rend­tartás, A csődtörvény, A magyar magánjog (álta­lános rész), Magyar dologbeli és kötelmi jog, Magyar családi és örökösödési jog, Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás,­ Ma­gyar örökösödési új eljárás (1894 . XVI. t.-cz.), Az új magyar házassági törvény, A magyar Curiának határozatai. Ezenkívül sokat ir tudo­mányos folyóiratokba és politikai napilapokba. Egész becses könyvtár tehát, a mely tolla alól kikerült. Ezenkívül kitűnő szónok. Nem­csak egyetemi előadásait jellemzi szónoki hév és kiváló stílus, de a társadalmi életben tartott beszédei, valamint felejthetetlen rektorátusa korából maradt szónoklatai e nemben min­tául szolgálhatnak. Rektorságának kora még oly közel van, hogy annak emberbaráti esz­mékért lelkesülő tetteire és az ifjúság körében indított üdvös mozgalmaira még mindenki élén­ken emlékezhetik. Ő állította a Mensa akadé­­mikát amaz egészséges alapokra, melyen azután virágzásnak indult; ő alapította az álta­lános egyetemi segélyegyletet, ő kezdeményezte a szegénysorsú tanulók részére az egyetemi internátust. Örök érdemeket szerzett magának egy nagy nemzeti eszme, az Országos Nemzeti Szövet­ség munkásügyi és nemzetiségi mozgalmai körül, mely szövetség nagy eszmét valósít meg és e nagy eszmék megvalósítása benne találta meg vezérférfiát. Mint ilyet mutatjuk

Next