Ország-Világ, 1901 (22. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
1901 Kendi Imre házassága. Regény, irta Werner Gyula. Valóságos korképet fest a szerző, melyből ijesztően mered felénk az az úr, mely a leglármásabb törekvések a látszólag életre-halálra szóló harczok leplealatt tátong. A csinos, piros vászonkötésű két kötet ára 2 korona. Mátyás király Emlékkönyv. Ezt az egyszerű czímet viseli az a hatalmas kötet, mely a nagy király szobrának leleplezése alkalmára, Kolozsvár szabad királyi város hozzájárulásával éppen most jelent meg. Szerkesztője : dr. Márki Sándor, a kolozsvári egyetemnagynevű historikusa. Hazai és külföldi írók és művészek minden tudásukat és tehetségüket egyesítve buzgólkodnak ■benne, hogy Hollós Mátyás dicső alakja minél élethűbben, minél fényesebben domborodjék ki a késő utódok előtt. Megszólal e czél érdekében a magyar irodalom atyamestere Jókai Mór, Fraknói Vilmos, Hegedűs István és mindazok, kik speciális tanulmányaiknál fogva hivatottakarra, hogy a nagy királyról és koráról rajzolt kép kiszínezésében közreműködjenek. Hegedűs Sándor Mátyás király emlékét dicsőíti, Benedek Elek Mátyás és a nép czímű tanulmánynyal gazdagította a munkát, Marczali Henrik Mátyásról és az alkotmány fejlődéséről ir, Vámbéry ■czikke Mátyás perzsiai követeiről szól, Berzeviczy Albert Beatrix királynőről, Zsilinszky Mihály Bonfiniusról értekezik, míg Eugene Müntz, a kiváló franczia műtörténetíró, Mátyás és a renaissance czímű gyönyörű essayben ragyogtatja tehetségét. A külföldiek közül Walter Crane működik közre. A könyvet két térkép, 12 önálló kép és 35 szövegrajz díszíti. Ára 24 korona. Latin-magyar zsebszótár. Szerkesztette Schmidt József áll. főgimnáziumi tanár. E kötetecske használata mellett a fordításnál a tanulókra nézve nincsenek többé nehéz helyek, vagyis olyanok, melyekről szótár és nyelvtan nem ad felvilágosítást. A díszes vászonkötésű szótár ára mindössze 2 korona. Fülei-Szántó Lajos »Otthon« czímmel 8— 10 ívnyi vallásos és hazafias olvasmánykötetet ad kia serdülő ifjak számára. Az ajándékozásra, jutalmazásra igen alkalmas mű Széchy Gyula festőművészünk gyönyörű czímképével ez év deczember elején jelenik meg. Ára fűzve 1 korona, díszkötésben 2 korona (vidéki megrendeléseknél 20 fillér postai költséggel több). A könyv csinos kiállításáról Krammer Lipót könyvnyomdája gondoskodik. Nyolcz előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgál. Az előfizetések legkésőbb november 30-ig czímére (Budapest, VI. kerület, Csengery utcza 51. szám 3. emelet 10. ajtó) küldendők. — Fülei-Szántó könyve bizonyára a legkedvesebb emléktárgyul fog szolgálni akarácsonyi és újévi ajándékok között. Szeged és népe (Szeged etnográfiája) czím alatt nagy nyolczadrét alakban, mintegy 35 ívre terjedőleg, gazdagon illusztrálva, díszes kiállításban folyó évi deczember hó első felében kerül ki a sajtó alól Kovács János pályamunkája, melyet a szegedi Dugonics-Társaság 1200 koronával jutalmazott s melyet ugyane társaság ad ki. Felhívjuk a műre a néprajz barátainak, művelőinek ■és azoknak figyelmét, kik a tiszaparti nagy magyar város és ősi népe ezeréves küzdelmes történetének, de különösen változatos sajátságokban gazdag néprajzának megismerése iránt érdeklődéssel viseltetnek. A könyvet váltakozva a fekete mellett rozsdabarna, olajzöld és aczélkék színben a szöveg közé nyomott mintegy 170 kép és számos színes műmelléklet illusztrálja, magyarázza. A munka előfizetési ára 10 korona. Az egész vászonba kötött példányé 2 koronával több s ezen kívül a vidéki megrendeléseknél az ajánlott szétküldésért még 55 fillér. A munka megrendelhető a Dugonics Társaság Elnökségénél Szegeden. Az Ókori Lexikonnak, a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő s Pecz Vilmos által szerkesztett műnek megjelent a 14-dik füzete is, mely a munka I. kötetének 53—56. íveit foglalja magában. A czikkek Hadrumetumtól Herennii-ig terjednek. A füzetet 38 ábra díszíti, melyek közül kettő hungarikum. A füzet ára 1 korona; a folytatólagos füzetek, július és szeptember kivételével, a hó 15-ike táján jelennek meg. Az Állatok Világa. Brehm hatalmas munkájából, az Állatok Világából most jelent meg a 42-ik füzet, amelyben a foghíjasokkal foglalkozó igen érdekes rész veszi kezdetét, így például megismerkedünk a lajhárfélékkel és pedig a két és háromujjú lajhárral, továbbá a hangyászokkal és a pánczélosokkal. Ehhez a füzethez a kiadó cég színes nyomatú műmellékletet csatolt, amely a repülő mókusokat mutatja be. Igen természetes, hogy szövegképek nagy számmal fordulnak elő a füzetben, amelynek ára 80 fillér. Az Állatok Világa megrendelhető minden könyvkereskedésben. Pomona úti levelei. Irta Stockton R., francziából fordította Zigány Árpád. Pomona úr voltaképen egy amerikai parvenü, ki feleségével a Rudder Grande egy amerikai családnál cselédként szolgál s közben maguk is megtollasodnak s úrrá vedlenek. A tömött pénztárczájuk azután azt a bizarr gondolatot sugalja, hogy a vén Európát kellene megnézni s Pomonáné ő nagysága útjáról megírja amerikai úrnőjének európai benyomásait. Az iskolázatlan, egészséges és humoros amerikai lélek aztán sajátosan ítéli meg európai viszonyainkat s mi naivságán felette jól mulatunk. Ez az érdekes könyv sok vidám perczeknek lesz okozója. Mesteri illusztrácziók is élénkítik a szöveget. A Franklin- Társulat adta ki; ára 2 korona 50 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben. Semsey Mariska mint Katalin czárnő, a Népszínház Katalin czímű operettjében. ORSZÁGO VIIIÁG SZÍNHÁZ és művészet. Katalin, a Népszínház idei kasszadarabja immár az első jubileumhoz érkezett. November hó 25-én, egy hétfői napon zsúfolt ház előtt került színre huszonötödször ez a gyönyörű hazai operette, melynek érdekfeszítő szövege, fülbemászó zenéje és pazar kiállítása méltán megnyerte a nagyközönség általános tetszését. A jubileumos előadáson Katalin czárnőt Semsey Mariska, a m. kir. Opera széphangú énekesnője adta, aki Küry Klárával együtt bőven kapott tapsot és virágot. De ünnepelték lelkesen Béldi Izor és Fehér Jenő szerzőket is, akik még sok jubileumot fognak megélni sikerült szerzeményükkel. E heti számunkban bemutatjuk Semsey Mariskát mint Katalin czárnőt. Leontin férjei, Capus Alfréd franczia vígjátéka megnyerte a közönség tetszését. A Vígszínház ugyan ezzel a darabbal sem találta meg az idei szezon kasszadarabját, de azért ez a darab nem egyhamar fog leszorulni a műsorról és akik megnézik, jól fognak mulatni. Capus Alfréd abból a gondolatból indul ki, ha lehet egy férfinak több felesége, miért ne lehessen egy nőnek több férje. És ezt a sikamlós témát oly ügyesen, oly finom, cseppet sem visszataszító pikantériával és annyi franczia szellemességgel oldja meg, hogy örömmel hallgatjuk és pompás ötletein jót nevetünk. A darabot a Vígszínház derék gárdája pompásan játszotta, különösen kitűntek: Csillag Teréz, Hunyady Margit, Fenyvessy, Tapolczay, Szerémy és Balassa. Tristan és Izolde, Wagner Richárd háromfelvonásos zenedrámáját 1901. nov. 28-án adták először a budapesti Operában. Nagy és díszes közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat és áhítattal hallgatta a nagy szellem megnyilatkozását. Wagner Richárd mintha átbeszélne hozzánk a múlt századból ebben a művében és mintha csak védeni akarná saját álláspontját, amely a zenének és a szövegnek egyenlő rangot követel az operánál. Sokszor egy órán át zenei szavalatokat mondat el minden cselekmény és minden ária nélkül. A Tristan és Izolde elragadni csak a szakzenészt tudja, aki benne felismeri a mestert a maga óriási nagyságában. Mészáros Imre, a leköszönt igazgató, nagyon bölcsen cselekedett, amikor ezt a legnehezebb operát felvette a műsorba, mert a kitűnő előadás bizonyságát adta annak, hogy a m. kir. Opera nemcsak névleg, de tényleg is legelső rangú műintézet, amely nem áll mögötte semmiféle külföldi operának. A szereplők közül csodás énekével és helyes drámai játékával első helyen kell említenünk Burrián Károlyt és Vasquez grófnét. Nélkülök egyszerűen lehetetlen a Tristan és Izolde előadása. Jók voltak a kisebb szerepekben különösen Berts Mimi és Takács, azután Ney Dávid, Déry és Gábor. A díszletek gyönyörűek, a rendezés kifogástalan. A zenekart Kerner István dirigálta nagy hévvel, sok tudással és dicséretes igyekezettel. Az első felvonás után őt is függöny elé hívták. Teréz kapitány, Planquette operettje a Népszínházban a múlt héten került előadásra. A siker nem volt oly nagy, mint ahogyan megszoktuk Planquette eddigi operettéjénél, aminek fő okát a szöveg gyengeségében kell keresnünk. E heti számunkban bemutatjuk Kápolnait és Bartoneket épp abban a pillanatban, amikor tánczra perdülnek a Teréz kapitány operettében. Nagy művészestély. Egy arisztokratikus bizottság védnöksége alatt fényes hangverseny készül deczember 13-ára a Vigadó nagytermében. Közreműködők a következők lesznek: Ambrus Zoltánná operaénekesnő, ki az utóbbi Grünfeld-négyes hangversenyben nagy feltűnést keltett, Alberti Werner, a m. kir. Opera közkedveltségű tenoristája és Bendtner Nándor zongoraművész, ki most érkezett vissza külföldi körútról. Mint értesülünk, a művészeknek szándéka az estély jövedelmét ínséges maturáltak támogatására fordítani, amely körülmény a nagyközönség érdeklődését a nevezett művészestély iránt csakis növelheti. Az érdekes hangverseny rendezése Méry Béla zeneműkereskedésére van bízva (Andrássy út 12.), ahol jegyek már kaphatók. Karácsonyi hangverseny: Burmester Willy hegedűművész karácsony második napján, csütörtökön este a Vigadó nagytermében második hangversenyt rendez rendkívül érdekes műsorral. Ez alkalommal a világhírű művész egy magyar kitűnő kamarazenei újdonságot, majd pedig egy új hegedűversenyt és több számot orgonakísérettel fog előadni. Közreműködők : zongorán Mayer Mahr tanár, orgonán ifj. Ábrányi Emil. Jegyek 10—3 koronáig már kaphatók Méry Béla zeneműkereskedésében. (Andrássy út 12.) Kápolnai Irén és Bartonek Irma a Teréz kapitányban. 973