Ország-Világ, 1901 (22. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

1901 Kendi Imre házassága. Regény, irta Werner Gyula. Valóságos korképet fest a szerző, mely­ből ijesztően mered felénk az az úr, mely a leglármásabb törekvések a látszólag életre-halálra szóló harczok leple­­alatt tátong. A csinos, piros vászonkötésű két kötet ára 2 korona. Mátyás király Emlékkönyv. Ezt az egy­szerű czímet viseli az a hatalmas kötet, mely a nagy király szobrának leleplezése alkalmára, Kolozsvár szabad királyi város hozzájárulásával éppen most jelent meg. Szerkesztője : dr. Márki Sándor, a kolozsvári egyetem­­nagynevű historikusa. Hazai és külföldi írók és művészek minden tudásukat és tehetségüket egyesítve buzgólkodnak ■benne, hogy Hollós Mátyás dicső alakja minél élethűbben, minél fényesebben domborodjék ki a késő utódok előtt. Megszólal e czél érdekében a magyar irodalom atya­mestere Jókai Mór, Fraknói Vilmos, Hegedűs István és mindazok, kik spec­iális tanulmányaiknál fogva hivatottak­­arra, hogy a nagy királyról és koráról rajzolt kép kiszí­­nezésében közreműködjenek. Hegedűs Sándor Mátyás király emlékét dicsőíti, Benedek Elek Mátyás és a nép czímű tanulmánynyal gazdagította a munkát, Marczali Henrik Mátyásról és az alkotmány fejlődéséről ir, Vámbéry ■czikke Mátyás perzsiai követeiről szól, Berzeviczy Albert Beatrix királynőről, Zsilinszky Mihály Bonfiniusról érte­kezik, míg Eugene Müntz, a kiváló franczia műtörténet­­író, Mátyás és a renaissance czímű gyönyörű essayben ragyogtatja tehetségét. A külföldiek közül Walter Crane működik közre. A könyvet két térkép, 12 önálló kép és 35 szövegrajz díszíti. Ára 24 korona. Latin-magyar zsebszótár. Szerkesztette Schmidt József áll. főgimnáziumi tanár. E kötetecske használata mellett a fordításnál a tanulókra nézve nincse­nek többé nehéz helyek, vagyis olyanok, melyekről szó­tár és nyelvtan nem ad felvilágosítást. A díszes vászon­kötésű szótár ára mindössze 2 korona. Fülei-Szántó Lajos »Otthon« czímmel 8— 10 ívnyi vallásos és hazafias olvasmány­kötetet ad ki­­a serdülő ifjak számára. Az ajándékozásra, jutalmazásra igen alkalmas mű Széchy Gyula festőművészünk gyö­nyörű czímképével ez év deczember elején jelenik meg. Ára fűzve 1 korona, díszkötésben 2 korona (vidéki meg­rendeléseknél 20 fillér postai költséggel több). A könyv csinos kiállításáról Krammer Lipót könyvnyomdája gon­doskodik. Nyolcz előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgál. Az előfizetések legkésőbb november 30-ig czí­­mére (Budapest, VI. kerület, Csengery­ utcza 51. szám 3. emelet 10. ajtó) küldendők. —­ Fülei-Szántó könyve bizonyára a legkedvesebb emléktárgyul fog szolgálni a­­karácsonyi és újévi ajándékok között. Szeged és népe (Szeged etnográfiája) czím alatt nagy nyolczadrét alakban, mintegy 35 ívre terjedő­­leg, gazdagon illusztrálva, díszes kiállításban folyó évi deczember hó első felében kerül ki a sajtó alól Kovács János pályamunkája, melyet a szegedi Dugonics-Társaság 1200 koronával jutalmazott s melyet ugyane társaság ad ki. Felhívjuk a műre a néprajz barátainak, művelőinek ■és azoknak figyelmét, kik a tiszaparti nagy magyar város és ősi népe ezeréves küzdelmes történetének, de különö­sen változatos sajátságokban gazdag néprajzának meg­ismerése iránt érdeklődéssel viseltetnek. A könyvet vál­takozva a fekete mellett rozsda­barna, olajzöld és aczélkék színben a szöveg közé nyomott mintegy 170 kép és szá­mos színes műmelléklet illusztrálja, magyarázza. A munka előfizetési ára 10 korona. Az egész vászonba kötött pél­dányé 2 koronával több s ezen kívül a vidéki megren­deléseknél az ajánlott szétküldésért még 55 fillér. A munka megrendelhető a Dugonics­ Társaság Elnökségénél Sze­geden. Az Ókori Lexikonnak, a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő s Pecz Vilmos által szerkesztett műnek megjelent a 14-dik füzete is, mely a munka I. köte­tének 53—56. íveit foglalja magában. A czikkek Hadru­­metumtól Herennii-ig terjednek. A füzetet 38 ábra díszíti, melyek közül kettő hungarikum. A füzet ára 1 korona; a folytatólagos füzetek, július és szeptember kivételével, a hó 15-ike táján jelennek meg. Az Állatok Világa. Brehm hatalmas mun­kájából, az Állatok Világából most jelent meg a 42-ik füzet, a­melyben a foghíjasokkal foglalkozó igen érdekes rész veszi kezdetét, így például megismerkedünk a lajhár­­félékkel és pedig a két és háromujjú lajhárral, továbbá a hangyászokkal és a pánczélosokkal. Ehhez a füzethez a kiadó c­ég színes nyomatú műmellékletet csatolt, a­mely a repülő mókusokat mutatja be. Igen természetes, hogy szövegképek nagy számmal fordulnak elő a füzet­ben, a­melynek ára 80 fillér. Az Állatok Világa meg­rendelhető minden könyvkereskedésben. Pomona úti levelei. Irta Stockton R., francziából fordította Zigány Árpád. Pomona úr volta­­képen egy amerikai parvenü, ki feleségével a Rudder Grande egy amerikai családnál cselédként szolgál s köz­ben maguk is megtollasodnak s úrrá vedlenek. A tömött pénztárczájuk azután azt a bizarr gondolatot sugalja, hogy a vén Európát kellene megnézni s Pomonáné ő nagysága útjáról megírja amerikai úrnőjének európai benyomásait. Az iskolázatlan, egészséges és humoros amerikai lélek aztán sajátosan ítéli meg európai viszo­nyainkat s mi naivságán felette jól mulatunk. Ez az érdekes könyv sok vidám perczeknek lesz okozója. Mes­teri illusztrácziók is élénkítik a szöveget. A Franklin- Társulat adta ki; ára 2 korona 50 fillér. Kapható min­den könyvkereskedésben. Semsey Mariska mint Katalin czárnő, a Népszínház Katalin czímű operettjében. ORSZÁGO VIIIÁG SZÍNHÁZ és művészet. Katalin, a Népszínház idei kasszadarabja immár az első jubileumhoz érkezett. November hó 25-én, egy hétfői napon zsúfolt ház előtt került színre huszonötödször ez a gyönyörű hazai ope­rette, melynek érdekfeszítő szövege, fülbemászó zenéje és pazar kiállítása méltán megnyerte a nagy­­közönség általános tetszését. A jubileumos előadá­son Katalin czárnőt Semsey Mariska, a m. kir. Opera széphangú énekesnője adta, a­ki Küry Klárá­val együtt bőven kapott tapsot és virágot. De ünne­pelték lelkesen Béldi Izor és Fehér Jenő szerzőket is, a­kik még sok jubileumot fognak megélni sike­rült szerzeményükkel. E heti számunkban bemu­tatjuk Semsey Mariskát mint Katalin czárnőt. Leontin férjei, Capus Alfréd franczia víg­játéka megnyerte a közönség tetszését. A Vígszínház ugyan ezzel a darabbal sem találta meg az idei szezon kassza­darabját, de azért ez a darab nem egyhamar fog leszo­­rulni a műsorról és a­kik megnézik, jól fognak mulatni. Capus Alfréd abból a gondolatból indul ki, ha lehet egy férfinak több felesége, miért ne lehessen egy nőnek több férje. És ezt a sikamlós témát oly ügyesen, oly finom, cseppet sem visszataszító pikantériával és annyi franczia szellemességgel oldja meg, hogy örömmel hallgatjuk és pompás ötletein jót nevetünk. A darabot a Vígszínház derék gárdája pompásan játszotta, különösen kitűntek: Csillag Teréz, Hunyady Margit, Fenyvessy, Tapolczay, Szerémy és Balassa. Tristan és Izolde, Wagner Richárd három­felvonásos zenedrámáját 1901. nov. 28-án adták először a budapesti Operában. Nagy és díszes közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat és áhítattal hallgatta a nagy szellem megnyilatkozását. Wagner Richárd mintha át­beszélne hozzánk a múlt századból ebben a művében és mintha csak védeni akarná saját álláspontját, a­mely a zenének és a szövegnek egyenlő rangot követel az operánál. Sokszor egy órán át zenei szavalatokat mondat el minden cselekmény és minden ária nélkül. A Tristan és Izolde elragadni csak a szakzenészt tudja, a­ki benne felismeri a mestert a maga óriási nagyságában. Mészáros Imre, a leköszönt igazgató, nagyon bölcsen cselekedett, a­mikor ezt a legnehezebb operát felvette a műsorba, mert a kitűnő előadás bizonyságát adta annak, hogy a m. kir. Opera nemcsak névleg, de tényleg is legelső rangú műintézet, a­mely nem áll mögötte semmiféle külföldi operának. A szereplők közül csodás énekével és helyes drámai játékával első helyen kell említenünk Burrián Károlyt és Vasquez grófnét. Nélkülök egyszerűen lehetetlen a Tristan és Izolde előadása. Jók voltak a kisebb szerepekben különösen Berts Mimi és Takács, azután Ney Dávid, Déry és Gábor. A díszletek gyö­nyörűek, a rendezés kifogástalan. A zenekart Kerner István dirigálta nagy hévvel, sok­ tudással és dicséretes igyekezettel. Az első felvonás után őt is függöny elé hívták. Teréz kapitány, Planquette operettje a Nép­színházban a múlt héten került előadásra. A siker nem volt oly nagy, mint a­hogyan megszoktuk Planquette eddigi operettéjénél, a­minek fő okát a szöveg gyengesé­gében kell keresnünk. E heti számunkban bemutatjuk Kápolnait és Bartoneket épp abban a pillanatban, a­mikor tánczra perdülnek a Teréz kapitány operettében. Nagy művészestély. Egy arisztokratikus bizottság védnöksége alatt fényes hangverseny készül deczember 13-ára a Vigadó nagytermében. Közreműkö­dők a következők lesznek: Ambrus Zoltánná operaéne­kesnő, ki az utóbbi Grünfeld-négyes hangversenyben nagy feltűnést keltett, Alberti Werner, a m. kir. Opera köz­­kedveltségű tenoristája és Bendtner Nándor zongora­­művész, ki most érkezett vissza külföldi körútról. Mint értesülünk, a művészeknek szándéka az estély jövedelmét ínséges maturáltak támogatására fordítani, a­mely körül­mény a nagyközönség érdeklődését a nevezett művész­estély iránt csakis növelheti. Az érdekes hangverseny rendezése Méry Béla zeneműkereskedésére van bízva (Andrássy­ út 12.), a­hol jegyek már kaphatók. Karácsonyi hangverseny: Burmester Willy hegedűművész karácsony második napján, csütörtökön este a Vigadó nagytermében második hangversenyt ren­dez rendkívül érdekes műsorral. Ez alkalommal a világ­hírű művész egy magyar kitűnő kamarazenei újdonságot, majd pedig egy új hegedűversenyt és több számot orgona­­kísérettel fog előadni. Közreműködők : zongorán Mayer Mahr tanár, orgonán ifj. Ábrányi Emil. Jegyek 10—3 koronáig már kaphatók Méry Béla zeneműkereskedé­sében. (Andrássy­ út 12.) Kápolnai Irén és Bartonek Irma a Teréz kapitány­ban. 973

Next