Ország-Világ, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

XXIII. évfolyam.______ Budapest, 1902. október 19.__________________42. szám. A temesvári új hadapród­iskola felavatása, erényes katonai ünnepségnek volt színhelye október 4-én, ő fel­sége nevenapján a temesvári új hadapródiskola. Ekkor történt az inté­zet díszes új épületének ünnepélyes felszentelése, a­minek egyik legkiemel­kedőbb pontja pedig az volt, hogy ugyanez alkalommal leplezték le az intézeti park közepén a királynak azt a szobrát, melyet itt bemutatunk. Az ünnepélyt megelőző este a vá­rost fényesen kivilágították és 9 óra­kor katonazene járta be a város fő­­utczáit s igy a legnagyobb élénkség uralkodott mindenfelé. Az ünnepély napján reggel 9 óra­kor a király névnapja alkalmából ünnepi mise volt, melyen Németh József temesvári püspök pontifikált fényes segédlettel s részt vett benne a városnak csaknem egész előkelő­sége. A felszentelési ünnepélyt dr. Belo­­potoczky Kálmán tábori püspök vé­gezte fényes segédlettel. Az ünnepé­lyen megjelent a közös hadügyminisz­ter képviseletében Elmayer ezredes, a klérus tagjai és bayersheimi lovag Schwitzer Lajos táborszernagy, had­testparancsnok vezetése alatt az ösz­­szes törzstisztek. A polgári hatóságot dr. Molnár Viktor főispán vezette, a­kiken kívül még számos előkelő pol­gár vett részt. Az ünnepélyen hölgyek is szép számmal jelentek meg, a­kik még ragyogóbb színt adtak díszes toalettjükkel annak a megragadó kép­nek, a­melyet a fényes egyenruhák és díszmagyar ruhák egyvelege föltárt. Az ünnepélyt Amon Ede alezre­des, az iskola parancsnoka vezette, a­ki a tábori mise után a király szobra előtt igen hatásos beszédet intézett az iskola növendékeihez. Ezután Schwi­tzer táborszernagy feladására megtör­tént a király szobrának leleplezése a jelenvoltak b éljenzése és 24 ágyúlövés mellett. A szobor maga harmadfél méter, a királyt magyar tábornoki egyen­ruhában ábrázolja negyedfél méter magas szürke márványtalapzaton. A szobor élethű alakja és realisztikus kivitele a legjobb hatást teszi a szem­lélőre. Aspernbergi Hoffmann Ödön budapesti születésű szobrász műve, a ki Teles Ede kitűnő szobrászunk tanítványa. A hadapródiskola barokk és re­­nezánsz­ stilben épült. Építői voltak Kutschera nagykikindai és Heszlényi szegedi műépítészek Werner Alfréd katonai hadmérnök-segéd felügyelete alatt s a temesvári katonai építési osztálynak tervei alapján. A főépületet 16.000 négyszögméter kiterjedésű park övezi s a bejárathoz díszes szökőkútat készítettek. A folyo­sókon az uralkodóház tagjainak, a hadsereg nevesebb vezéreinek, a ma­gyar és osztrák jeles tudósoknak, poétáknak és zeneszerzőknek mell­szobrai vannak elhelyezve s több csatakép. Az étteremben ő felsége arczképe, melyet a hadügyminisz­térium ajándékozott az iskolának és az olvasó­teremben a hadsereg összes ezredtulajdonosainak arczképei lát­hatók. Az iskola történetéből felemlítjük, hogy 1867. évtől 1869-ig jelentékeny újítások vették kezdeteket a katonai nevelőintézetben. Az előbbi iskolaszá­zadokat, hadapród- és ezredelőkészítő iskolákat lassankint felhagyták és helyökbe a tisztikar nevelésére és kiképeztetésére kizárólag hadapród­iskolákat létesítettek. Abban az időben báró Scudier A KIRÁLY SZOBRA A TEMESVÁRI HADAPRÓDISKOLA PARKJÁBAN. Kossak fényképe.

Next