Ország-Világ, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

1902 OHSZRG~VlLiflG 831 •minden változásai azonnal észlelhetők. Egyébként az egész fűtési rendszer a magas nyomású részt és annak redukálását kivéve ugyanazon elveken alapszik, mint a kir. várpalotának ugyancsak a Zellerin M.-féle gyári részvénytársaság által be­rendezett összes központi fűtései. A tűzveszély elleni védekezésre az országház épületében czélszerű és könnyen hozzáférhető helyeken bőséges mennyi­ségben tűzcsapok alkalmaztattak, melyek állandóan tíz leg­­kömyi feszültség alatt tartatnak. Ezen tűzbiztonsági beren­dezés legérdekesebb részét a gép- és szivattyútelep képezi, mely egy kettős, négyszeresen működő és közvetlen a 82 ló­erejű elektromotorhoz kapcsolt plunger-szivattyúból áll. Egyet­len egy tűzcsap kinyitásával már is nagy nyomással biró bőséges vízmennyiség folyik ki és egyszersmind az akkumu­látorokban és a csővezetékben a feszültség csökkenik, minek folytán az elektromotor önműködőleg belekapcsolódik és a szivattyúkat azonnal működésbe hozza mindaddig, mig csak viz szükségeltetik. Egy ugyancsak elektromotorral hajtott lég­­kompresszor szolgál a levegőnek az akkumulátorokba való nyomására. Magában a parlamentépületben számos ellenőrző- és jelzőállomás van berendezve és a gépházzal összekötve, úgy, hogy tűzvész esetén az összes tűzvédő-készülékek azon­nal működésbe hozhatók. Hogy a parlament tűzbiztonsági berendezései mily kitűnő módon készültek, kitűnik a következőkből is. A czég e hó 7-én Budapest székes főváros tűzoltóparancsnokságától átiratot kapott, mely szerint a Bázel kantoni « Polizei-Departement *-nek hozzáintézett kérdésére a tűzoltó-főparancsnokság azt a választ küldte, hogy a budapesti színházak színpadi záporberende­zései, melyeket a Zellerin-gyár készített, kitünően megfelelnek czéljuknak. Az új országházán a Zellerin-gyár még a következő dom­­boritási munkákat végezte: A déli orom két nagy alakja •(rézben domborított zászlótartók). A dunai oldalon lévő nagy Az új országház főlépcsőháza a kupolacsarnok felőli oldalon. tornyoknál, oromvégződések a malitoknál, támpillér-végző­­déseknél, ormainál, a tornyok és fiale között. Az ülésterem négy tornyának végződése, a kupola végződése, végződések a tetőkarzatnál sipkával, nyaktag gombzászlórúd és levél­­díszszel. 17. Az állandó új országház összes tetőinek, tornyainak és nagy kupolának tetőlemezzel történt ideiglenes befödését Biehn János általánosan ismert helybeli czég eszközölte, mely czég •egyúttal C. Rabitz berlini építész találmányénak, a Rabitz-féle építési rendszernek képviseletét birjaés ennek gyakorlására külön osztályt létesített, melynek műszaki vezetését Ilgner Ferencz, a ki ezt a Rabitz-rendszert Magyarországon bevezette és meg­honosította, vette át. A Rabitz-rendszer legelső és eddig leg­terjedelmesebb kivitelei közé tartoznak az állandó új ország­­házban létesített összes nagy boltozatok, úgymint a díszlépcső ■és nagy kupolaterem fölött, a lobbikban, az alsó- és felsőház üléstermeinek boltozatai, továbbá karzatainak födéméi, az -összes főlépcsők sík és emelkedő boltozatai és födéméi, úgy­szintén a padláshelyiségek alatti összes tűzmentes födémszer­kezetek és padlók, keresztboltozatok és sík födémek a folyo­sókban, világitó- és felhúzó-aknák, fűtő- és szellőzőcsatornák, 'válaszfalak és ajtók. A Rabitz-rendszer alkalmazása jelentéke­­.nyen hozzájárult a díszlépcső és kupolaterem gyors elkészíté­séhez a millenáris ünnepségek részére. 18. A vizvezető és csatornázó munkákat csak a kezdetben ■végezte a Hunnia részvénytársaság. 19. A palafedő-munkákat Umbach Rezső utóda, Tomschay Károly és Sandroschitz utóda, Dohai János végezték. Mindkét ■ czég eléggé ismeretes kifogástalan munkáiról, melyeket az új ■királyi palota és más nagyobb építkezéseknél végeztek. 20. Az asztalos munkákat Michl Alajos (czégtulajdonos Pizinger Lajos), Csepreghy János, Gregersen G. és fiai és Thék Endre végezték. Az ajtók és ablakok legnagyobb részét, 'valamint a két ülésterem mennyezetének díszítését az előkelő­nek elismert Thék Endre műiparos készítette. Műalkotások •ezek, melyeket látni kell, hogy megítélhessük, mennyire előre­haladt a magyar ipar ezen a téren. A hol Thék Endre nevével találkozunk, ott eleve meg lehetünk győződve, hogy a leg­szebbet és legjobbat fogja nyújtani és eme jó hírének a czég itt is teljes mértékben megfelelt. Az asztalos munkák elvégzése körül, melyek az új ország­házban fontos szerepet játszanak, különösen feltűnnek a Gregersen G. és fiai czég által előállított ajtók és ablakok, fali burkolatok és a mennyezetek. A legjobb anyag, a leg­pompásabb munka és a legkiválóbb Ízlés egyesülnek munkáik­ban pompás harmóniává, mely becsületére válik a törekvő czégnek. Annál a meglepő benyomásnál, melyet a szemlélőnek a parlament belseje nyújt, kétségtelenül fontos szerepet játsza­nak a jóhirű Michl Alajos czég munkái (czégtulajdonos Pizinger Lajos, VII., Nagytemplom-u. 17 ). Pompás művészi munkák, melyeket e czég által készített ablakok, valamint a fenyőfából készült oldalfalazatok és mennyezetek a szemnek nyújtanak. Nem tudjuk, mi kelt nagyobb effektust, az anyag kitűnősége, a munka gondossága vagy eme gazdag szobrászati munka ízlése és művészi tökéletessége. A ki látta az étterem mennye­zetét, berendezését és falburkolatát, a delegácziós termek mennyezetét vagy a nagy könyvtár mesteri berendezését, kivált­képen azonban a két ülésteremnek e czég által készített töké­letes berendezéseit, kell, hogy elismeréssel adózzék, a miért a magyar ipar ezen a téren oly kiváló magas fokot ért el. Említésre méltó munkái e czégnek még az elnöki emelvényen és karzati berendezéseken kívül a képviselők részére fenyőfából készült fiókok, a felcsapódó székek, a konyha-berendezés és még egész csomó egyéb kiváló munka, melyeknél különösen kiemelendő, hogy az illető tárgy nagyságára való tekintet nélkül stílszerűen gótikus modorban készült és ez által bele­illeszkedik az egésznek harmóniájába. 21. A mázolómunkákat Ehrlich Miklós végezte. 22. A díszfestés- és aranyozómunkákat Scholtz Róbert vé­gezte, kire az óriás palota összes interiőrjeinek polikrom jellegénél fogva nagy feladat hárult. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy Scholz Róbert óriási munkásságáról részletesen megemlékezzünk. Elegendő, ha felemlítjük, hogy az egész ház­ban minden festészeti munka, úgy a falak, mint szobrok, oszlopok és fejezetek, Zsolnai munkáinak kivételével, Scholz ecsetje által nyerték a polikromirozást. A szinhatások körül is szerzett Scholtz Róbert nagy érdemeket. Az aranyozási munkálatokat is mind ő végezte, művészi tökéletességgel. Min­den, a mit Scholtz szállított — arany és festék — kiváló és tartós és igy munkája teljes megelégedésre szolgál. 23. Az üvegfestésű ablakok szállítását, valamint az összes üvegfestészeti munkákat Róth Miksa cs. és kir. udvari üveg­festő (VIII., Kender-u. 24.) és a Forgó és Társa czég (V., Váczi-kórút 6.) együttesen végezték. A kupolacsarnok, a dísz­lépcső, az étterem, a delegácziós terem, a társalgók, lépcső­házak és folyosók mind-mind a Róth műtermének és a Forgó és Társa czégnek köszönhetik díszes ablakaikat. Ez ablakok festései határozott művészi értékkel birnak és méltán sorol­hatók a parlament látványosságai közé. 24. Az ideiglenes üvegezést és azt a részét a tetemes üveg­munkáknak, melyeknek a millenniumig el kellett készülniük, a jóhirű Schwartz A. és fiai czég (VI., Szerecsen-u. 25—27.) szállította. 25. A tűzmentes födémeket Rabitz C., majd Horcher test­vérek és Ilgner, utóbb pedig Biehn János szállították. 26. A villámhárító-berendezést a Helios részvénytársulat eszközölte. 27. A mozaik- és terrazzo-munkák szállítását Melocco Péter végezte. 28. Az aszfalt-burkolatokat a Magyar aszfalt-részvénytár­­sulat vállalta. 29. Az ornamentális szobrász- és műmárványmunkákat Marhenke Vilmos végezte. Marhenke volt az, a ki az épület­hez szükséges összes modelleket kivétel nélkül készítette. Valóban óriási munka. Csak az tudja Marhenka óriási mun­kásságát méltányolni, a ki tudja, mily nagyszámú modellt kellett Marhenkenek e monstruózus építkezéshez szállítania. Akár a külső falak legnagyobb oszlopáról, akár a menyezet legkisebb díszéről, akár az alakzati, akár ornamentális díszí­tésről, avagy a falak párkányai, vagy az oszlopok reliefjeiről van szó, a hozzávaló modellek mind Marhenke műtermeiből kerültek ki úgy egészben, mint részleteiben is. Az általa ké­szített modellek száma megközelíti a 20.000-et. Tekintsük csak az oszlopfejezetek különbözőségét, a melyek alig stili­zálva, naturalisztikus irányban vannak tartva, úgyszintén min­den díszítési segédmunkát, melyek leginkább hazánk növény­világából vannak merítve. Azonfelül Marhenke végezte az összes falak stukkó-munkáit és a műmárványmunkákban való­sággal csodálatosat alkotott. Tudvalevő, hogy nemrég olyan hírek keringtek, mintha a falak márványburkolata már most használhatatlan lenne. Azonban csakhamar kitűnt, hogy a Marhenke által szállított műmárvány kitünően megfelel és a nagy garral felfújt hírek szenzáczióhajhászásnál egyébnek nem bizonyultak. Mert csak természetes, hogy a műmárványnál egynéhány hajszálvékonyságú repedés el nem kerülhető. Ezek a falburkolatok, valamint Marhenkenek a parlament épületén végzett többi összes munkái e czég dicsőségére és becsületére válnak. 30. Az udvarok keramitburkolatát és a kupolacsarnok már­ványpadozatát Walla József (V., Rottenbiller-u. 13.) fektette le. Már a kupolacsarnok leírásánál felemlítettük azokat a márvány­fajokat, melyekkel e kitűnő iparos a padlózás munkáját vé­gezte. Itt csak azt teszszük hozzá, hogy ez a márvány­padozat a kupolacsarnok ünnepélyes, fejedelmi jellegéhez nagyban hozzájárúl. Walla e munkájával méltán csatlakozik azoknak az előkelő czégeknek a sorába, kik e remek munka díszítését végezték. 31. A kemény- és puhafapadlókat és parkettákat Neuschloss Ödön és Marczell szállították. 32. Az aszfaltba rakott parkettákat Klenk Gyula készítette. 33. Az oldalfalburkolatokat és menyezeteket Thék Endre, Michl Alajos (czégtulajdonos Pizinger Lajos), Gregersen G. és fiai czégek szállították. 34. A bútorokat Thtk Endre, Michl Alajos (czégtulajdonos Pizinger Lajos), Kántor Tamás, Melczer Sándor, Szabó József, Bodon Károly és fia, Padi Gergely és Valnicsek Béla szállí­tották. A két elsőről más helyen már megemlékeztünk. Kántor Tamás, az előkelő műasztalos, az új parlament berendezésének egy részét készítette. Oriás-utcza 39. sz. alatti . bútorterme dús választékú a szebbnél-szebb modern bútorok­ból. A parlamentben végzett munkája által az építésvezető­ség teljes megelégedését érdemelte ki. Nem hagyhatjuk szó nélkül Melczer Nándor műasztalos­nak az országház részére készített irattárát sem, a kinek a Páva-utcza 31. szám alatt van az üzlete és a ki úgy a fő­város, mint a vidék legelőkelőbb közönségének rendelésére dolgozik. A budapesti jóhirű műbútor-asztalos czég Bodon Károly és fia (Szondy-u. 54.) szállította a gyorsíró-szoba és a főrendi­ház levéltára részére szükséges összes bútorokat. Az író­asztalok, könyvszekrények, iróállványok és étazsérek, melyeket e czég a levéltár részére szállított, a legnagyobb elegáncziát és czélszerűséget egyesitik magukban Minden a legjobb anyagból készült, szép magyar stílusban. Bodon már régi elismert szaktekintély, ki a budapesti ezredévi és a legutóbbi párisi világkiállításon is a legnagyobb díjakat nyerte. Mióta Bodon Károly fia a czégbe belépett, azóta e czég a műipar magas fokára emelkedett és minthogy magyar stílusú tervek után dolgozik, elsőrangú speczialistává lett, úgy, hogy a czég minden esztendőben az iparművészeti muzeum részéről kitün­tetésben részesül. Szabó József asztalos-mester (Százház-utcza 3.) az ország­ház részére a következő munkákat végezte : két könyvtár­berendezést, kábeltakaró-táblákat és a villamkapcsoló-táblákra szekrényeket. Lakberendezésben ez a czég hires egyébként is. Lovag Lederer Sándor, Kohner Alfréd, Vörös László, Hege­dűs Sándor, Csipkay Károly teljes lakásberendezéseiket általa végeztették. A czég dús raktárt tart műbútorokban stilszerű kivitelben. Padi Gergely műbutor-asztalos (Dalnok-utcza 18.) az új országházban az egész félemelet részére az irodai berendezé-Az új országház főlépcsőháza a főbejáró felőli oldalon. seket szállította. Ez a czég is első (raktárt [tart a modern bútorokban. A műasztalosok közül még Valnicsek Bélát (Mátyás-tér, Erdélyi-u. 4.) említjük meg parlamenti munkái révén. É jóhirű műiparosunk neve eléggé ismert az utóbbi időben általa mű­­izléssel berendezett gyógyszertárak útján. A parlament részére következő mintaszerű munkákat szállította: a hírlapírók író­asztalait, a pénztár berendezését, a szolgaszobák bútorzatát, a korrektorok, számtisztek és másolók irodáinak berendezéseit. 35. A párnázott bútorokat és függönyöket Gelb M. és fiai (Gyömrői Manó czégtulajdonos) és Ágai Sándor szállították. Gelb M, és fiai cs. kir. udvari kárpitos és díszítő (VI. Teréz­­körút 46.) a berendezés nagy részével bízatott meg. Az ország­ház folyosóinak pamlagai, a miniszteri szobák, a főrendi- és képviselőházi társalgók részére remek kivitelű miliőket és függö­nyöket szállított, melyek mind oly kiváló munkák, hogy úgy anyagra, mint kivitelre nézve e szakmában párjukat ritkítják. Ez a czég ismét bebizonyította, hogy szakmájában a legelsők közé tartozik. Ugyancsak kiváló érdemeket szerzett a parlamenti palota belső díszítése körül Ágai Sándor jónevű kárpitosunk és díszítőnk (Próféta-u 9 ). E czég az új parlament részére 60 divánt, ket­tős támlát, bőrpadokat és 200 karosszéket szállított a leg­különbözőbb formában és színben; úgyszintén e műteremből kerültek ki a főrendiház és képviselőház, valamint a folyosók és buffet finom szövetből készült kézi hímzésű függönyei. A karzatok valamennyi posztófüggönyei, valamint a függönyök kézi munkái is e jónevű czég készítményei. Különösen fölemlí­tendő, hogy az e munkához használt összes anyag kizárólag és kivétel nélkül magyar ipari termék. 36. fA tömören hajlitottfa-bútorokat a beszterczebányai hajli­­tottfa-bútorgyár szállította. 37. A végleges üvegezést Forgó és társa czég végezte. 38. A gázvilágitási berendezést az osztrák-magyar légszesz­­társulat rendezte be. 39. Az elektromos világítási vezeték berendezése a Ganz és

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék