Ország-Világ, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1904-05-01 / 18. szám
1904 Dr. Schermann Adolf halála. A szerdáról csütörtökre virradó éjjel meghalt Budapest székesfőváros nagytudású, kiváló képzettségű tiszti főorvosa, dr. Schermann Adolf. Gyorsan, váratlanul érte utól a halál a székesfővárosnak ezt a kiváló buzgóságú főtisztviselőjét, aki évtizedeken keresztül az egész igyekezetét oda irányította, hogy a székesfőváros egészségügyi viszonyait mindinkább kedvezőbbé tegye ; élete derekán törte ezt a halál, melylyel — amig élt — embertársai érdekében folytonos ádáz harczban állott. Dr. Schermann Adolf 1842. évben Téténybenszületett és tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte ; megszerezte az orvostudori, szülészmesteriés a test- és egészségtani tanári oklevelet. Az 1872—1873-ik évben fellépett kolera alkalmával már a főváros megbízásából mint koleraorvos működött és 1879. január 1-én a főváros állandó szolgálatába lépett, a midőn is az akkori tiszti főorvos szaksegédévé nevezték ki. Három évvel rá főorvos-helyettessé és 1897. deczember 29-én ,dr. Gebhardt Lajos nyugalomba vonulása után tiszti főorvossá választották. Dr. Schermann Adolf, aki a koleraorvosi működése elismeréséül a Ferencz József-rendet kapta, a közegészségügyi tanács rendes tagja és a magyarországi szimbolikus nagypáholy helyettes nagymestere volt. A főváros szolgálatában fáradhatlan és buzgó tevékenységet fejtett ki és a közegészségügy érdekében fennálló szigorú szabályokat és rendeleteket mindig össze tudta egyeztetni a humanizmus követelményeivel. Mint tisztviselője a fővárosnak, számos alkotás és üdvös javaslat fűződik az ő nevéhez. Dr. Schermann Adolf halálát özvegyén kívül három leánya gyászolja, akik dr. Keményfy Gyulánál, illetve Gerő Károlynál és Vágó Gyulánál vannak férjnél. Dr. Schermann Adolf halála a társadalom legszélesebb köreiben élénk részvétet keltett. Fenkölt gondolkodású, alapos tudású, rendkívül megnyerő Dr. Schermann Adolf. ORSZÁG-VILIÁG Lehanyatlott az őszi nap a látóhatár mögé, homály borult a kis berekre. És olyan könnyű volt ebben a homályban az erényre, becsületességre is homályt borítani, elrabolni egy leány édes álmait és ábrándjait . . . * * * Két hónapja lehetett. Mindenki tudta a gyárban: a szőke mérnök eljegyezte a gyárigazgató leányát. Egy hónap múlva lesz a lakodalom. — Még mindig szerelmes vagy, Tóni ? Kiábrándultál-e végre ? — gúnyolódtak vele a leányok. Tóni csak olyan szótlan volt, mint azelőtt. Két hónap óta ezerszer annyit szenvedett, mint előbb. Azóta az este óta a mérnök meg se nézte. Megbánhatta heveskedését. Mikor végigfutott a termen, úgy várta, hogy neki is megcsipteti az arczát és szólni fog neki valamit. Nem tette. Hallotta ő is, hogy a mérnök jegyben jár az igazgató leányával. Ez kitépett belőle minden reményt. Eddig ki-ki csillogott még lelkéből egy-egy reményszál, de most! Azt sem tudta, mit cselekszik. A posztot megfordítva csavargatta. Este meg — tudj’ az Isten, hiszen némely szó önkéntelenül siklik ki az ember ajkán — felkaczagva odakiáltotta a leányoknak: — Ma én is veletek tartok, nehogy azt higyjétek, hogy bánom ezt a mérnököt! És belemerült abba a szomorú hínárba, amelyből nincs visszatérés. Hogy felejtsen, eldobta a becsületét, amit csak akkor kezdett sajnálni, amidőn már nem lehetett többé visszaszerezni. Így veszett el szegény Tóni, aki jónak, becsületesnek született, a bűn fertőjében. Tonkingi gyermek. Beszédes László eredeti rajza. ----------------------------------—— Afrikai típusok. Beszédes László eredeti rajza. modorú úriember volt, akinek emlékét kegyelettel fogja őrizni mindenki, akinek alkalma volt őt megismerni. IRODALOM és MŰVÉSZET. Bizáncz. Herczeg Ferencz ilyen czímű háromfelvonásos történelmi színművét elmúlt pénteken (22-én) hozta először színre a Nemzeti Színház s ezzel a premierrel a halódó színházi szezont szinte új életre keltették. Áhitatos nézőközönség töltötte meg az ünnepi estére a Nemzeti Színház nézőterét, feszült érdeklődéssel követve a mesterien felépített dráma izgalmas jeleneteit, és elmerülve Herczeg Ferencz magasan szárnyaló költészetének élvezetében. A bizánczi élet tükréből reánk tekintő társadalom képe, melyen át a metsző szatíra levegője vonul, a pompásan megalkotott jellemek, a jelenetezés virtuozitása mind közrehatottak arra, hogy a premier estéjét ünneppé varázsolják. A hajdan dicső Bizáncz bűnös népét, a vergődő Konstantin császárt, a haszonleső udvar intrikáit varázsolja elénk Herczeg Ferencz azzal a biztos drámirói kézzel, melynek színműirodalmunk már oly sok dicsőt és maradandót köszönhet. Az az igazi, fényes siker, mely a »Bizáncz« minden felvonása után a közönség lelkesült ujjongásában nyilatkozott meg, élénk bizonyítéka annak, hogy Herczeg Ferencz múzsája ezúttal még az eddigieknél ,is dicsőbbet, maradandóbbat alkotott. Már rég hangzott szebben költői nyelvünk az ország első színpadáról, mint Herczeg Ferencz e színművében. Minden dicséretnél szebben beszél különben a »Bizáncz«-nak az a gyönyörű részlete, melyet e heti számunkban vezető helyen közlünk, feldíszítvén azt az illusztris drámaíró legújabb felvételű arczképével. A nyitrai r. k. főgimnázium ifjúsága 1904. évi április 30-án a nyitraiNemzeti Színházban saját zeneköre javára jótékonyczélú hangversenyt rendezett. A műsor következő volt: I. rész: 1. Prolog. Irta Marszina András, VII. o. 1. növ. pap. Elmondta Szabó Béla I. o. t. 2. A kremónai hegedűs. Dalmű. Hubay Jenőtől, a) Megnyitó. Előadta a zenekar, b) Legények, mesterinasok kara. Ének- és zenekarral. Szandra, művezető : Gálik János, VIII. o. t. c) Ferrari mester dala a hegedűről. Énekelte Tenczer Péter VIII. o. t. d) Filippó mesterlegény hegedű-szólója. Játszotta Vajda Frigyes VIII. o. t. e) Tarantella. Ének- és zenekarral. 3. Gavotte. Weisz Henriktől. Vonósnégyes. Előadták Vaczulik József VIII. o. t. (I.); Jakubovich Lajos IV. o. t. (II.); Halmay Barna IV. o. t. (viola); Jakubovich Dezső IV. o. t. (cello.) 4. Tárogató hangok. Kurucz melodráma. Szövegét írta Fedor Géza, zenéjét Bihari Ernő. Szavalta Palásthy László VII. o. t. Kisérte a zenekar. 5. Szülőföldem. Erődi Ernőtől. Vegyes-énekkar. 6. Az ember tragédiája. Madách Imrétől. XII. szin. — II. rész: 1. Tétel és változatok. Diessltől. Nagybőgő-szóló vonós kísérettel. Játszotta Tenczer Péter VIII. o. t. Kisérték Girardi Tibor V. o. t. (I.): Schiller Frigyes, V. o. t. (II.): Nemzava Ferencz III. o. t. (viola). Jakubovich Dezső IV. o. t. (cello). 2. Magyar népdalok. Káldy Gy. átiratában. Vegyesénekkar. 3. Fuzsitus Muzsikus. Bohókás magánjelenet. Gabányitól. Előadta Gálik János VIII. o. t. 4. Automata gépek Új lapdajáték Németországban. 357