Ország-Világ, 1905 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1905-11-26 / 48. szám

1905 újabb kötete. Anatómia, biológia, pathologia, ethnográfia, psychofizika, psychologia, psy­­chopathologia, azután vegytan, földtan, őslénytan, bakteriológia és kulturhistória mind kiváló hazai tudósok (Lenhosséh Mihály, Ranschburg Pál, Pekár Mihály, Lemayer Willibald, Alexander Bernát, Dal­­mady Zoltán, Gorka Sándor magyarázó tolla révén talál vonzó ismertetésre, akik nem mellőzik a tudomány egyetlen újabb vívmányát sem, tekintettel vannak Weiss­­mann­ és His korszakalkotó fölfedezéseire épp úgy, mint Wundt és Mosso fontos ész­leleteire az idegélet terén. Ritka alkalom, hogy a mai nyilvános oktatási rendszerből folyólag a természet­­tudományi képzés fogyatékosságait oly sokszor pótolni kénytelen nagy, művelt közönség annyi sokoldalú bepillantást nyerjen egyetlen irodalmi mű révén a természet misztériumába, mint a »Művelt­ség Könyvtárának« jelen kötete által, mely valóságos enciklopédiája a modern tudás­nak. Emberi lényünk természetének és mivoltának eme mélyebb tanulmányozása nélkül lehetetlen volna énünk és a világ kritikai felfogásához közelebb jutnunk. Még a szociálpolitika törvényeinek kuta­tója sem nélkülözheti következtetéseiben azokat a biztos alapokat, melyeket az ember mint a társadalmi együttlét elemé­nek pozitív ismerete nyújt a morál-statisz­­tikus elé. Sok avult fogalmat oszlat el, sok új világosságot gyűjt, meg több héza­got pótol e nevezetes mű gondolkozásunk­ban s ha vannak könyvek, melyek nem­csak szórakoztatnak, de oktatnak s nem­csak oktatnak, de termékenyítnek, úgy ez a kötet bizonyára azok közé sorozható. Szkladányi Kornél, a temes­vári Millennium-templom karnagya »Bala­ton hullámain« cím alatt egy zeneszerze­ményt adott ki. A­mi egy németországi sokszorosító intézetből került ki, ami igen szomorúan jellemzi a mi viszonyainkat. Két zeneműnyomda is van az országban és a mi embereink küldik a külföldre jó ma­gyar pénzünket. Pedig a németek semmi­képen sem szorulnak arra, hogy a magyar ipar mellőzésével a németek zsebét töm­jék magyar honfitársaink. HÍREK. Kitüntetett postaigazgatók. A magyar posta egyike ama jelentős intézményeinknek, melynek jó híre a külföldön is mindenütt annyira elismert, hogy a magyar posta mintájára ren­dezkednek és szervezkednek újabban a külföld nagyon sok államában. Akár­hányszor olvashatjuk az utóbbi idők­ben, hogy külföldi államok szakértő képviselői jöttek kizárólag ebből a cél­ból Budapestre, hogy tanulmányozzák a magyar postát. Ez mindannyiszor, amikor csak megtörtént, bennünket jól­eső érzéssel töltött el. Akiknek a posta ilyen nagyarányú fejlődésében első­rangú szerep jutott, akik a magyar postát ily mintaszerű intézménynyé emelték, azokat a jeles vezérférfiakat most királyi kitüntetés érte. Néhány nappal ezelőtt jelent meg ugyanis a hivatalos lapban a királyi kézirat, mely közli, hogy a király Vezerle Gyula középponti szol­gálatra beosztott és Demény Károly, a budapesti posta- és táviróigazgató­­ság vezetésével megbízott posta- és táviró-igazgatóknak, sok évi kiváló szol­gálataik elismeréséül, a harmadik osz­tályú vaskorona-rendet, továbbá Józsa Lajos posta- és táviró-főfelügyelőnek buzgó szolgálata elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Ebből az alkalomból mutatjuk be arc­képüket olvasóinknak, egyben részt kérvén azok sorában, kik őszinte öröm­mel és szeretettel üdvözlik e kiváló férfiakat akkor, amikor irántuk a királyi kegy­­ is ilyen kitüntető formában meg­nyilvánul. Nyugalomba vonult állam­vasúti főfelügyelő. Maurer Vilmos oki. gépészmérnök, magyar királyi udvari tanácsos, királyi tanácsos, magyar királyi államvasuti főfelügyelő nyugalomba ment. Közszolgálatát 1869-ben mint mérnökgyakornok kezdte a volt tisza­­vidéki vasútnál, szolgált mint segéd­mérnök a volt alföld-fiumei vasútnál és mint mérnök s a vontatási és mű­helyi osztály főnökhelyettese a volt magyar nyugati vasútnál. Állami szol­gálatba 1872-ben lépett mint szám­­tanácsos, később a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőséghez, majd 1881-ben az akkori közlekedés­­ügyi minisztérium vasúti szakosztályába osztották be, hol ügykörét a vasúti pénzügyi közigazgatás fontos teendői képezték. Ebbéli érdemei elismeréséül 1887. végén a kir. tanácsosi címmel lett kitüntetve. Az 1889. évben a minisz­teri központi számvevőséghez került, ahol egyszersmind a főnökhelyettesi teendőket is ellátta. A magyar királyi államvasutakhoz 1894-ben nevezték ki főfelügyelővé s egyúttal a kereskedelem­ügyi minisztérium vasúti szakosztályába rendelték be szolgálattételre. 1898-ban a magyar királyi pénzügyminisztérium vasműosztályába lett beosztva, hogy az oda átment állami gyárak pénzügyi adminisztrációját ellássa és a vas­műveknél a gyári műszaki könyvelési rendszert bevezesse. Ebbéli megbízatá­sának teljesítése után 1899-ben újból a kereskedelemügyi minisztérium vasúti osztályában teljesített szolgálatot, ahol széleskörű ismeretei, rendkívüli munka­bírása elsőrendű szakerővé tették és ahol távozásával, amely alkalomból a magyar királyi udvari tanácsosi cím­mel lett kitüntetve, bizonyára nagy űrt hagyott hátra. Maurer a szakirodalom terén is fényes sikerrel működik, a »Vasúti és Közlekedési Közlöny«-nek 1872. óta állandó munkatársa, de azon­kívül több hazai és külföldi szaklap­ban is sűrűn jelennek meg dolgozatai. Azok közé a férfiak közé tartozik, akik nemcsak tudásukkal általános elismerést, de szeretetreméltóságukkal ragaszkodó barátokat tudnak maguknak szerezni. Teljes szellemi frisseséggel és egészség­gel lépvén nyugalomba, azt hiszszük, hogy tehetségeit a közgazdasági és a vasúti szakirodalom ezentúl sem fogja nélkülözni. Nyugalomba vonulása alkal­mából mutatjuk be Maurer arcképét. Magyar ékszerészek jubi­leuma. A magyar ötvösművészetnek min­dig nagy híre volt; nagy királyainknak megvoltak a saját udvari ötvösművészeik és majdnem minden régi eredetű magyar család őriz ékszerkincseket, melyek élén­ken beszélnek a magyar ékszerműipar dicsőséges múltjáról. Mint a régmúltban, úgy manapság is vannak kiváló képvi­selői, igazi mesterei az ötvösművészetnek hazánkban, köztük joggal említhetjük az elsők sorában a Latzkó testvérek fővá­rosi udvari ékszerész-céget, mely most ünnepli fennállásának félszázados jubi­leumát. Ötven éve immár annak, hogy a két Latzkó testvér, Latzkó Mór L. és Adolf megalapították arany-, ezüst- és ékszer-üzletüket Budapesten. Ötven év előtt nehéz vállalkozás volt ez és a két testvérre az áttörés munkája várt, a leg­nehezebb, legháládatlanabb munka, melybe belevész az, kit nem támogat alapos tudás és szolid alapokra fektetett kitartás. A két testvér megküzdött ezzel a feladattal, s egy félszázadig tartó munka után immár diadalmasan tekinthet vissza a múltjára. E félszázad alatt ékszerüzletük az első­­rendűek sorába emelkedett, s míg itthon ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a világ­várossá fejlődő Budapest egyik nevezetes­sége legyen, a külföld elismerését és tisz­teletét is megszerezte a magyar ékszer­­műiparnak. Immár ott tartanak, hogy a külföldi hasonló üzletek elsőrendű szak­­tekintélynek ismerik el Latzkó testvéreket, kik mai napig, támogatva szakavatott fiaik által, üzletük élén állanak s azt nagy tudással és szilárd alapokon vezetik, és ilyképpen gyarapítják tekintélyüket s a magyar ékszeripar dicsőségét. De külföld­ről is folyton jön a komoly megbecsülés, hozzájárulván idegen udvarok kitüntetései. E félszázad meghozta Latzkó testvérek­nek azt a kitüntetést is, hogy a román és szerb kir. udvari szállítói rangon kívül magy. kir. udv. ékszerészek is lettek s e kitüntetést 1896-ban kapták a királytól, mikor is a Vaskapu megnyitó ünnepére a kereskedelmi miniszter által rendelt s e cég által készített három arany király­serleg legfelsőbb elismerésben részesült. Oly félszázados sikerteljes múltra tekint vissza tehát e cégünk, mely a legszebb biztosítéka a továbbfejlődésnek és virágzó haladásnak. Fontos aranypénzt leltek Kalat-Sirgatban, Asszíriában, az ásatások alkalmával. Az ásatást Andrea tanár, a jeles régiségbúvár vezeti és ő lelt egy sírboltban tizenöt aranypénzt, mely Antó­niusz Piusz és Szeveriusz császárok ide­jéből való. A pénz nemcsak azért érté­kes és érdekes, mert kitűnő állapotban lelték, hanem az akkori temetkezés és épít­kezés módjáról is kitűnő képet ad a föld­alatti sírbolt, melyben a pénzeket lelték. Megtérés az orvosi tudo­mányban. Igen érdekes megtérést észle­lünk egy régi orvosi elmélethez egy fő­városi orvos gyógymódjában, amely fel­tűnő kedvező sikerei révén a társadalom legjobb és legműveltebb köreiben gyorsan polgárjogot nyert és rohamosan terjed. E gyógymód a vérgyógyítás (Hemopatia), amely kizárólagosan a vér gyógykezelé­sével gyógyítja a neurasztheniát és egyéb idegbajokat, az asztmát, gyomor, szív és vese betegségeit, a köszvényt, még­pedig sokkal tartósabban és biztosabban, mint bármily más újabb gyógymód vagy gyógy­fürdő. E gyógymód megalapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, aki az évezre­deken át uralkodó humoralpathológia elveihez visszatérve, csakis a test ned­veinek kóros elváltozásaiban keresi a betegségek keletkezését és ezeknek gyógy­kezelésében a beteg szervek gyógyulását. Elért bámulatos eredményei tudományos hitelvét legfényesebben igazolják, mert néha a legválságosabb betegeket hozott rövid idő alatt tartósan rendbe. Dr. Kovácsnak Budapesten, V., Váci­ körút 18. sz. I. em., egy a célnak szolgáló rendelő­­intézete van, ahol naponta fogad betegeket. A karácsony közeledtével felhívjuk olvasóink figyelmét a Kertész és Keller cég karácsonyi vásárjára, mely kedvező alkalmat nyújt vászon- és fehérneműeknek jutányos be­vásárlására. A cég Kígyó­ tér 1. szám alatti (a királyi bérpalotában) levő nagyszabású áru­házában a vászon- és fehérneműek, valamint menyasszonyi kelengyék dús választékát találjuk. A féláron való egyszeri uta­zásra szóló vasúti igazolványoknál felmerülő gyakori visszaélési esetek folytán, ez úton figyel­mezteti a m. kir. államvasutak igazgatósága az érdekelteket, hogy a szabályok szerint utazási kedvezményre a családtagoknak és a családhoz tartozó cselédeknek igényük nincs, csak a család­főt illeti meg, hogy a családtagjai és cselédei részére a kedvezményt igénybe vehesse. Ennek folytán bármiféle szabálytalanság, így nevezete­sen : ha az igazolvány nem a rajta megnevezett egyén birtokában találtatik, továbbá, ha ily iga­zolvány már keresetképes gyermekek részére vétetik igénybe, vagy ha a cseléd részére szóló igazolványnyal nem a cseléd, hanem más valaki utazik, végül ha az igazolvány szövege ön­hatalmúlag, vakarás által, vagy más módon megváltoztatik, ez visszaélést képez és ezért a családfő felelős, ki is ilyen esetért a vasúti üzlet­­szabályzat 21. §-a alapján kétszeres menetdíjat fizet s ezenkívül az utazási kedvezmény élvezeté­ből, esetleg mindenkorra is családtagjaival együtt kizáratik. Jó tanácsadó valamennyi szülőre nézve, akik gyermekeik számára egy oktató játék- és foglalkozási szert keresnek, a képes árjegyzék Horgony-Kőépítőszekrényekről és Horgony-Hídépítőszekrényekről, amely Richter F. Ad. és Társa, kir­.udvari és kamarai szállítók (Bécs I. Operngasse 16.) kívánatra bérmentve küldenek ; mert ezen könyvecske a különféle Horgony-Kőépítőszekrények és Horgony-Hídépítő - szekrények kimerítő leírásán kívül szép építési mintalapokat és számos felette érdekes elismerő nyilatkozatot tartalmaznak. Ezek a nemzetközi bírálatok egyhangúlag elismerik, hogy nem léte­zik jobb játék- és foglalkozási szer mindenkorú gyermekek számára, mint a Richter-féle Horgony- Kőépítőszekrények és Horgony-Hídépítőszekré­­nyek. Azért valamennyi szülőnek azt a jóakaratú tanácsot adjuk, hogy karácsonyi ajándékok beszerzése előtt olvassák el előbb ezt az érde­kes Richter-féle könyvecskét, amelyben bővebbet találunk jó zenélőművekről és beszélőgépekről is. Mindenkinek saját érdeke, hogy viszketségi excerna, viszkető sömör, ótvar, bőrrepedezés, bőrhámlás ellen a legbiztosabb és orvosilag is állandóan rendelt Erényi-Ichthyol- Salicyl-hoz forduljanak, mely dobozokban kap­ható mindenütt 3 koronáért. FőraktárErényi Béla Diana­ gyógyszertára, Budapest, VII. ker., Károly-körút 5. szám. Laurer Vilmos, nyugalomba vonult államvasúti főfelügyelő. NYILTTÉR. C * V , T.rmesz­tes palvator kitűnő hatású vég*,-, hólyag-, rheuma- ** köszvenybántalmainál. vizelet­­nehézségik­nél. Miskorbetegségeknél, a Ugró ■ * emész­tési sz­er­ek hivatalnál. Sal­vátor­/or­­us wizgoltósárja Eper is-n. 0R57R6-UILR5­971

Next