Ország-Világ, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-24 / 21. szám

XXIX. évfolyam. Budapest, 1908. május 24 21. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁR : BUDAPEST, V. KÉR., HOLD-UTCA 7. SZ. Kiadja az Országos Irodalmi Részvénytársaság. Dr.VÁRADI ANTAL Dr. FALK ZSIGMOND Egész évre .. .. 16 kor. Negyedévre .. .. Fél évre ......... 8 kor. Egyes szám .. .. Díszpéldány egész évre 50 korona. 4 kor. 40 fill. zonyságot szolgáltat arra, hogy Vörösmarty Mihály és Rákosi Jenő olyan két név, amelyért a magyar nemzet gyorsan és lelkesen ada­kozni képes. Önmagunkat tiszteltük meg amikor Rákosi Jenő hívó szózatára bámulatos gyorsasággal nyélbe ütöttük Vörösmarty Mihály szoboremlékét. A május 24-iki leleplezés oda állítja ország­világ elé Kallós, Teles és Márkus Géza re­mekművét. A három talentumos művészember tudása legjavával megteremtette Budapest egyik legszebb szobrát. A Szózat halhatatlan költőjének szobor­leleplezéséhez a király is elküldi képviselőjét József királyi herceg személyében. Ő felsége képviselője nem is hiányozhat annak a köl­tőnek megdicsőülésénél, aki őt örökbecsű »Fóthi dal«-ában »a legelső magyar emberi­nek nevezte. De ha már a legelső magyar ember képviselője ott lesz, legyen ott ezen a szép májusi va­sárnapon legalább lélekben minden ma­gyar ember a Vörös­­marty-szobor talap­zatánál, mert ő való­ban a mienk volt s örökké él emléke hal­hatatlan műveiben. Ha a Szózaton kivül mást nem irt volna, akkor is megérde­melné, hogy emlékét örök időkön át meg­őrizzük a magyar Pantheonban. Aki pe­dig teheti, vigyen személyesen egy szál virágot a szoborra, bizonyságot téve ar­ról, hogy elérkezett az a »jobb kor«, me­lyet látnoki szemével megjósolt a költő. Hogy e helyett nem a »nagyszerű halál« jött el, abban nagy érdeme van Vörös­marty költészetének. Vörösmarty Mihály szobra. R magyar irodalom messze kimagasló, kor­szakos lángelméjének, a magyar nemzeti költészet megteremtőjének, a magyar klasz­­szikus irály ihletett példaképének, a rajongó, áldozatkész hazafinak és a bámulatosan tevé­keny és örvendetesen termékeny Írónak szob­rot emelt a magyar nemzet. Vörösmarty Mihály 1800. évi december 1-én született Puszta-Nyéken, Fejérmegyében és 1855. november 19-én halt meg Pesten. Rövid harminc évi irodalmi működése alatt annyi örökbecsűt, annyi rendkívülit alkotott, hogy amíg magyar él e földön, nevét mindig ke­gyelettel és hálás visszaemlékezéssel fogja kiejteni. És mégis! Ötven évnél több idő telt el, amíg ércnél maradandóbb emlékét, mely a szivekben él, láthatólag is kifejezésre hoztuk. Ötven évnél hosszabb idő telt el, amíg urbi et orbi meg mutattuk, hogy az áldozatkészség meg­van a magyar nem­zetben, csak akad­jon, aki azt felkelti Vörösmarty szent emlékét egy másik kiváló nagy írónk, Rákosi Jenő hozta közelebb hozzánk. Rákosi Jenő ügybuz­­góságának köszön­hetjük, hogy a réges­­rég tartogatott ^szi­ves adományok elő­kerültek zsebeinkből és szinte szédítő gyorsasággal együtt volt a nagy tőke a nagy alkotásnak a megteremtéséhez. A Vörösmarty - szobor felállításának rend­kívül tanulságos és igazán érdekes hisz­­torikuma fényes bi­Uörösmarty (Tlihály. Uörösmarty (Tlihály szobra. Kallós Ede, Teles Ede és Márkus Géza műve.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék