Ország-Világ, 1918 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-01 / 1. szám

2 Olvasóink figyelmébe! Értesítjük olvasóközönsé­­günket, hogy az Ország a Világ újévi Almanachja elkészült s annak postai szétküldését ki­­adóhivatalunk már megkezdte. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az Almanachra csak azok tarthatnak igényt, akik Buda­­pest, V., Hojd­ utca 1. szám alatti kiadóhivatalunkban fizet* nek elő az Ország*Világra. Tehát aki könyvkereskedésben, más közvetítőnél vagy könyv* ügynöknél rendeli meg lapun­ kat, nem kaphat Almanachot. Az Ország*Világ előfizetési ára : Egész évre — _ 24 kor. Fél évre — _ _ 12 » Negyedévre___ 6 » Az előfizetési pénz Beküldésé­­nek­ megkönnyítése céljából mai számunkhoz postautalvány van me­gléke­zve. A színház m DINORA. A magyar királyi Opera régebben — ami* ■** kor még Turella és Perotti tündököl­tek tagjai sorában — hűséges pártfogója volt Mayerbeer gyönyörű operáinak. A Hugenották, Éjszak csillaga — a páratlan pacsirtahangú Bianchi Bianca parádés szerepe. — A próféta, Az afrikai nő és Ördög Róbert hatalmas oszlopai voltak operánk műsorának, amelyről bizonyára énekeshiány miatt kellett leszorulniok. Az említett operákon kívül a Dinora is sűrűn szerepelt és csak akkor merült a feledés szomorú mélységébe, amikor nem akadt vállalkozó a nehéz címszerepre. Igen helyes volt tehát Bánffy Miklós gróftól, hogy most ezt e dallamos operát újra műsorra tűzte. Operánk a jelenkor egyik legelső és legkiválóbb énekesnőjét szá­mítja jelenleg tagjai sorába Sándor Erzsi, Bosnyák Zoltánné személyében. Ez a kiváló művésznő ambicionálta a Dinora rendkívül nehéz címszerepének eléneklését és amint az eredmény mutatja nemcsak nem maradt mögötte nagynevű elődeinek, hanem bravúros játéka és cso­dás éneke odaállítható a legkiválóbb Dinora, a Patti Adelina művészi produk­ciója mellé. De tartsunk sorrendet. Dinora szövege túlzott romantikájával sok helyen homályba burkolja a cselekményt, de azért ma a kritika nem támadhatja az operát, amely évtizedeken át diadalmasan vonult végig a világ összes operai szín­padán. Barbier és Carré a társszerzők a már világhírnek örvendő Mayerbeernek egész rendkívüli dolgot akartak nyújtani és bizony ez nem sikerült nekik teljesen. De amit ők elfelejtettek megírni, azt bőven pótolta Mayerbeer a zenében. A mese előzményeit már a megnyitó­ban halljuk. Dinora háza egy búcsú al­kalmával leégett. A koldusbotra jutott leányt elhagyja kedvese. Hoel kecske­pásztor és kincskeresésre adja magát. Dinora szeretője hűtlensége miatt eszét veszti. Hoel ráakad a kincsre, melynek nyomára Dinora kecskéje vezeti. A nép­hit azt tartja, hogy aki először nyúl hozzá, halálfia. A ravasz kecskepásztor ezért rá akarja venni Corentint, a bárgyú dudást, nyúljon hozzá ő elsőnek a kincs­hez A dudás azonban átlát a szitán és vonakodik. Ezalatt kitör a vihar, hirtelen fölhangzik a kecske csengetyűje s az állat a patak fölé vert hídon keresztül a ma­gasba siet, a kincs rejtekhelyéhez. Nyo­mában Dinora. Mikor a leány a hídhoz ér, a villám belesújt a rozoga pallóba és Dinora lezuhan az örvénylő vízbe. A nagy lelki rázkódásban visszanyeri eszét és így Hoel mégis kincsre talál, vissza­nyeri kedvesét. Ehhez a kissé döcögő szöveghez írta meg Mayerbeer örökéletű zenéjét. Dinora határozottan Mayerbeer legfejlettebb műve, amely annyi zenét nyújt, hogy a modern zeneszerzők három operára valónak hasz­nálták volna Mindössze azt az egyetlen kifogást lehetne tenni, hogy a víg opera könnyed levegője, e vidám faj idilli ked­ves hangja nem tud kellőkép érvényre jutni a zenetudós raffinált technikája mel­lett. De ez vajmi keveset von le Dinora mélységes zenei értékéből és abból a le­nyűgöző hatásból, amit ma is a hallgatóra gyakorol. Operaházunk külön dicséretére válik, hogy a Dinora rendkívül nehéz betanítását fényes sikerrel oldotta meg. A zeneileg felette komplikált művet Tangó Erisztó tanította be avval a szívós el­mélyedéssel és bámulatos szorgalommal, amely ennek a jeles karmesternek minden működését jellemzi. A karok precizitásá­val külön hatásokat tudott kiváltani és a zenekar figyelmes játéka kidomborította a kompozíció megszámlálhatlan szépségét. A szólisták sorából a három főszereplőt kell különösebben megemlítenünk, bár a kisebb szerepekben is mindenki pompásan megállta helyét. Rózsa Lajos Hoelt éne­kelte és óriási hangjával megküzdött igen nehéz szerepének összes nehézségein. Corentin szerepében Gábor József újabb bizonyságát adta hogy Operánknak egyik leghasználhatóbb tagja. A címszerepben mint Dinora pedig Sándor Erzsi ragyogó énektudása és stílusos játéka tündöklő gazdagságával nemcsak a nagyközönséget, de a szak­köröket is meglepte. Nagy igényekkel lép fel vele szemben a szakszerű kritika, mert igen nagy művészetéből mindenkor rend­kívülit követel. És ezúttal Sándor Erzsi lefegyverezte a legszigorúbb szakkritiku­sokat is. Felülmúlta önmagát és evvel feléje kerekedett mindazoknak, akiktől eddig Dinorát hallottuk. A második fel­vonásban a világhírű árnyékkeringővel olyan frenetikus tapsokra ragadta a kö­zönséget, hogy az előadás percekig szü­netelt. De a vihartercettben is annak a ritka adományú, elsőrangú művésznőnek bizonyult, akit Mayerbeer elgondolhatott, amikor Dinora zenéjét megkomponálta. A közönség fogja leginkább igazolni operavezetőségünk helyes érzékét. A fel­újításon nyílt színen és felvonások végén annyi és olyan hosszú taps volt, amilyet rég nem hallottak ebben a műintézetünk­ben. Remélhetőleg ezt a felújítást ha­marosan nyomon követi Mayerbeer többi operájának műsorra tűzése. Dr. Tath Zsigmond: ÉJFÉL! BOLDOG ÚJÉVET ORSZÁG* VILÁG Hajszálakat a hölgyek arcáról, j­ó karjáról végleg kiirtja felelősséggel a­­ »MIRACLE« törv. védett módszerével 2 POLLAK SAROLTA | hajeltávolító specialista kozmetikai intézete 2 Budapest VI. Andrássy­ út 38. I. em.­­ (Párisi áruházzal szemben). Ártalmatlan,­­ fájdalom nélküli kezelés. Rögtöni hatás.­­ Óvakodjunk veszélyes villanykezeléstől és ■ utánzatoktól. Vidékre e szert utasítással 2 diszkréten küldi. Párisi rendszerű arcápolás. • Fogad egész nap — Telefonszám 157—98. S ■ 1918 ÚJESZTENDŐ. EZERKILENCSZÁZTIZENNYOLC. Emlékeznek még Önök a közelmúlt 1-' esztendők Szilveszter-estéire és újév­reggeleire, igen ? ! Igen ,■ Önök bizonyára emlékeznek még. Fáradt, szürke és szo­morú napok voltak ezek s a régi nagy­ünnepek illata alig érzett rajtuk. Lemon­dás, bánat, csüggedés és lázas várakozás fűtötte át vérző szívünket, a közelmúlt minden újév reggelén, háromszor egy­másután. Egymás néma ajkára néztünk és lestük / melyik, melyik fog szóranyí­­lani ?... Nem nyílott egyik sem, egyik sem biztatott, egyik sem gyógyított, lel­künk sajgó sebét fehér fátyollal egyik sem kötözte be és mi csupán álmaink­ban ejthettük ki az áhitatos szót: béke! A negyedik új esztendő most látogatott el hozzánk !­s, derüljön föl az Önök arca, vi­­duljon ki az Önök szíve s gyúljon meg reménységük zöld lámpácskája, úgy, mint ahogy én kigyújtottam reményem lámpá­ját én meglóbálom magam előtt. •Em­berek, emberek, higyjétek el, nemsokára a legnagyobb öröm ér bennünket.* Kelet felől harangzúgás hallatszik ! Vékony tearózsaszínű fénysugár és csengő-bongó, áhitatfakasztó harangszó száll felénk Oroszországból. Fehér lobo­gókat lenget a szél és kezet fognak egy­mással az ellenséges uniformisok ..., mert az ember, az emberek soha sem voltak ellenségek, mikor a puskát elő­ször vették kezükbe, már mindent meg­bántak, csak bevallani restelkedtek. De ma, megtört a gonosz gőg és ostoba szótalanság. Odaát kimondták, ideát megértették a jószót ! Az emberek újra beszélni kezdettek egymással és újra belátták, hogy testvé­rek és nem ellenségek. Régebben, mennyi üde dolgot, kedves szavakat és derűs meséket arattak ebből a szóból: test­vériség, és mennyi szent, hasznos, jósá­gos cselekedet született e szó varázsa mögött. Én kezdetben is mindjárt hittem, hogy el nem veszhet az az okos jóság, amely ezt a szót kimondta, csak elrejtő­zött és hamarosan megkerül ... Egy kicsit má­r meg is került. Ne mondják Önök, hogy csekély do­log, vagy sovány reménység, vagy -amint leginkább mondani szeretik) megbízha­tatlan az orosz béke ! Tudom, hogy rengeteg minden van még elvégezetlenül, nehézségek, egyebek, de ezt, ezt már visszacsinálni nem lehet. Nem érzik Önök, hogy micsoda hatal­mas, démontikus ereje van, az emberek szívéből szájraszaladt és kikiáltott szó­nak : Béke 11 Nem érzik Önök, hogy a legdrágább újévi ajándékot küldte nekünk a Magas Mennyország , a visszaí­ró eszméletet ? ! Nem érzik Önök, hogy megfogantak az asszonyok sírásai, a férfiak mea culpái, és az Úristen újra megbocsátott ?! Én érzem. Higgjenek, ó, higgjenek nekem, hogy igazam van, száll, száll felénk a Béke és mi sietünk eléje. Ha most őszintén tár­juk ki szíveinket, ha most igazat és jót beszélünk, hamarosan találkozunk majd, a mi igazi boldogságos életünkkel. Én hiszek az emberek jóságában és őszinteségében, hiszek a szívek tisztasá­gában, a szeplőtlen lelkek bűnbánatában és a szeplős kezek vezeklésében. Hiszek a fölöttünk őrködő Gondviselésben és az olajágat repítő gyengéd, mennyei galamb hófehér szárnyában, és ezzel a forró, ra­jongó hivéssel kívánok Önöknek nagyon boldog, a legboldogabb újesztendőt. Sas. " Jol­i!" Gilette-rendszerű ké­­­­sek lefenéséhez a leg­jobb és legegyszerűbb készülék. Kapható Dreher Ignác és Fia BUDAPEST, Kossuth Lajos­ u. 14. Alapíttatott 1845-ben. Kérjen árjegyzéket! A* mSnyír&f díjáMl mai számunkhoz postautalvány van mellékelve

Next