Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-04 / 14. szám

168 mellől. Majd újra dr. Molnár Imre mű­vészi éneke következett és utána Kovács Böske adta elő Fülöp Sándor tanár költői lendülettel megírt »Végrendelet« című versét. Hubay Jenő és Kacsoh Pongrác műdalait kitűnő iskolázott hangon adta elő Teimer Olimpia budapesti énekmű­vésznő, oly sikerrel, hogy néhány ráadást kellett énekelnie. A színházi estély egyik fénypontja volt a halasi főgimnáziumi ifjúság által előadott dráma . »Az utolsó történetóra a sepsiszentgyörgyi kollégium­ban®, melyet Fülöp Sándor tanár írt. Az oláhok által elűzött tanár szerepét Kiss János tartalékos főhadnagy adta elő nagy hatással. Az előadást a kiürített színházi nézőtéren táncmulatság követte, hol Halas város szépei csaknem teljes számban megjelentek. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor tar­tották a helybeli Liga szervező nagygyű­lését a városház előtti téren. Itt Kőrössy Endre és Dózsa Zsigmond tanár beszél­tek nagy hatással a halasi földmívelők megjelent ezreihez, majd a gyűlés átvo­nult a főgimnázium udvarára, hol Pataki Zsigmond főgimnáziumi igazgató üdvö­zölte a budapesti Liga kiküldöttjeit. Dr. Pethő Sándor lelkes szavakban hívta fel azután az ünneplő közönséget a hely­beli Liga megszervezésére, melyet dr. Nagy János menekült székely ügyvéd, valamint dr. Bakó Mihály volt ország­­gyűlési képviselő, mint a helybeli Move. alelnöke, gyújtó beszédekkel támogattak. Ezután közfelkiáltással Fülöp Sándort a főgimnázium agilis tanárát a Liga elnö­kévé és dr. Katona Mihályt jegyzővé vá­lasztották meg. A halasi Ligába belépé­süket a főgimnázium tanári kara, a járás­bíróság, a helybeli tanítóság, a Műve, az úri és polgári kaszinók, a halasi gazda­kör és a tanuló ifjúság testületileg jelen­tették be. A gyűlés a Szózat eléneklése után véget ért. Este a Liga kiküldöttjei a Gazdakörben és az Úri Kaszinóban látogatást tettek. Másnap, hétfőn a Liga kiküldöttei dr. Thuróczy Dezső helyettes polgármester­nek, valamint a református főgimnázium lelkes tanári karának a meleg fogadtatásért köszönetet mondva, visszautaztak Buda­pestre. A Liga kiküldöttjeit különben kelleme­sen lepte meg a város fejlettsége, köz­épületeinek egész modern nagy sora, kü­lönösen az elemi és tanyai iskola, a szín­ház, a vendégfogadó, a városháza és az Úri Kaszinó palotaszerű épületei. * * * Folyó hó 28-án tartotta a Területvédő Liga alakuló nagygyűlését Szolnokon. Dr. Bodor Aladár választmányi tag veze­tésével szombaton utazott le a­ Terület­védő Liga küldöttsége Szolnokra. A kül­döttséget az állomáson dr. Spett Ferenc polgármester fogadta, kinek üdvözlő sza­vaira dr. Pongrácz Aladár felelt. Vasár­nap délelőtt volt az alakuló nagygyűlés, melyen az esős idő dacára impozáns tö­meg vett részt. A gyűlésen felszólalt Libner püspöki megbízott Szolnok város nevében, és a sokat szenvedett város őszinte ragaszkodását a területvédelem gondolatához lángoló erejű szónoklattal tolmácsolta. A Liga nevében dr. Pong­rácz Aladár és Hamvas József szólaltak fel. Madarász László a Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetsége nevében szólalt fel. Délután szervezőbizottsági ülést tartott a Liga szolnoki köre, me­lyen a tisztikart választották meg. Este nagysikerű hazafias hangversenyt rendez­tek, melyen résztvettek : Hellenburg Hella, Lányi Lulu, Rubner Györgyné, Hamvas Évi, Balogh Pál, dr. Lampérth Géza és dr. Tóth Tamás. M. M. 88 MŰVÉSZET 88 A NEMZETI SZALON CSOPORTKIÁLLÍTÁSA. G­áspár Miklós, Holló Alajos, Rózsaffy Dezső és R.-né Gonth­aroff Olga gyűjteményeit mutatja be most megnyílt csoportkiállításán a Nemzeti Szalon. Gáspár Mi­klós fejlődésben levő fiatal művész, kinek gyűjteménye szép remé­nyekre jogosít. Az iparművészeti iskolán Kriesch tanítványa volt és tanulmányai befejezése után éppen külföldre készült, midőn kitört a háború és ő harctérre ke­rült. Most kiállított művei nagyobbrészt háborús témák, a harctéren készült akva­­rellek. Jó és művészi munkák, azonban akvarell-mivoltuk dacára is nem annyira a szín és a folt, mint inkább a vonal és a rajz dominál rajtuk. Általában Gáspár stilizáló hajlamú művész, akinek — mint azt »Hunor és Magyar« c. freskó-tervé­ből látjuk — a dekoratív kompozíció lesz a fő terrénuma. Horkó Alajos művészetét bizonyos finom disztingváltság jellemzi. Szereti a szép té­mákat, a megkapó hangulatokat, művé­szete mindazáltal mentes minden keresett­ségtől és mesterkéltségtől. Őszintén, köz­vetlenül és bár egyszerű eszközökkel, de alapos mesterségbeli tudással és felkészült­séggel fejezi ki művészi érzéseit. Gyűjte­ménye főleg tájképekből áll, de néhány arcképével a figurális festészet terén való hivatottságát is kellően demonstrálja. Rózsaffy Dezső gyűjteménye a mű­vész egész eddigi működését bemutatja és végig vezet fejlődésének egyes fázisain. Csendéleteiből azt látjuk, hogy egyidőben főleg az élettelen tárgyak alapos meg­figyelésére, a rajz és a formai képzés fej­lesztésére törekedett. Később inkább az atmoszférikus jelenségek, a távolban je­lentkező szín- és valeárhatások kezdték érdekelni és ekkor főleg tájképeket festett. Majd az ember ábrázolásával is megpró­bálkozik és arcképeket fest, igazi terré­numa azonban a tájkép marad. Ebből a téma­körből valók a kollekció legsikerül­tebb darabjai is : a Szentendre környékén festett napsütéses plein-air képek. R.­né Gontsclaroff Olga egy teremre való rajzzal vesz részt a kiállításon, me­lyet Muzstai Kampis Margit szép festett porcellánjai egészítenek ki. Bende János, CZEGHEŐ JÁNOS, A FIATAL­­O zongoraművész és zeneszerző most adta ki a »Tarantella« című legújabb szerzeményét, amelyet április hó 5-én a Zeneakadémiában tartandó hangversenyén maga fog eljátszani. Szegheő János evvel a szerzeményével is bizonyságát adja in­­venciózus tudásának és széleskörű zenei műveltségének. A darabot azonban csak az játszhatja el, aki valóban ért a zongora-billentyűk kezeléséhez. Jegyek Méri Bélá­nál kaphatók. A REVÜ-SZÍNHÁZ MÁRCIUS HÓ * * 26-án mutatta be Szomory Emil és Stephanides Károly háromfelvonásos operettjét: »A kislány«-t. A darab szövege Szomory Emil francia ötletességét di­cséri, míg a zene Stephanides Károly, a Vígszínház és a Vá­csi Színház zseniá­lis karnagyának eddigi kitűnő alkotásai mellett is messze kimagaslik. Magáról az előadásról semmit sem mondhatunk, mert a Revü­ Színház igazgatósága az »Ország Világ«-ot sem a főpróbára, sem a bemutató előadásra nem hívta meg és így a szín­ház bizonyára alkalmatlannak véli a kri­tikát. »A kislány« egyik legjobb zeneszámát bemutatjuk e heti számunkban. AJAZZANTINI LAJOS, BALETT­­-L’s mester nagysikerű táncmatinét ren­dezett a most épült Budai Apollóban. Dörgey Erzsi és Nászai Lilly táncmű­vésznők fellépte magas nívóra emelte a matinét. Simán hajlékony és művészi mozdulatuk magával ragadta többször a nézők lelkesedését. Különös tetszést ara­tott a tizenhatéves Nászai Lilly, aki a mester iskolájának minden felkészültségé­vel lepett meg bennünket. Kiváló volt Tóth Magda, figyelmet keltett Deák Róza és Daruváry Kamilla. A műsoron sze­repelt csárdás jelenet, gavott, tarantella, angol metamorphose, japán tánc, cigány halál, mely utóbbiban sok élvezetet nyúj­tott Dörgey Erzsi klasszikus hajlékony­ságával és művészi tudásával. Mészáros Jenő sok szakértelemmel táncolt és ját­szott. A számok mind Mazzantininek, az Opera volt jeles balettmesterének gazdag táncinvencióját bizonyítják. Nászai Lilly képét a heti számunkban mutatjuk be. A—a. CLIGL JÓZSEF ZENEI ESTÉLYEI. Rövid idő alatt kiváló művészgárdát vonzott maga köré a nagy agilitásával Cligl József, kinek neve nemcsak mint virtuóz zongoraművészé és komponistáé ismeretes, de mint novellistáé is, jóhang­zású. Ferenc József­ rakparti lakásán min­den hétfő este olyan hangversenyek és zenei estélyek vannak, melyek a főváros bármely művészkörében is szinte párat­lanoknak mondhatók. A legutóbbi két est szereplői közül, hogy csak néhányat is említsünk Fligl Józsefen kívül : Dr. Molnár Imre, T. Ludányi Adél, Simon Sándor­­csodálatos, nagyterjedelmű, ki­tűnően iskolázott hangjával hamarosan valamelyik opera színpadán fogunk talál­kozni, mert több külföldi impresszárió előnyös szerződésekkel igyekszik lekötni hosszabb időre), Lux Margit szavaló mű­vésznő, Lux József, Annye von Hacker (Wien), Bárány Sziszy hegedűművésznő, a Garay nővérek, — Erzsi (prímhegedű), Margit (mélyhegedű), Jolán (celló) — stb., stb., Bach, Haydn, Schubert, Beethoven, Mozart, Leoncavallo, Verdi, Erkel, Liszt, Strausz, Lehár stb. kiválóbb műveinek precíz interpretálásával szerepeltek a mű­soron a legfokozottabb igényeket is teljes mértékben kielégítve. Rejőd Alpár saját­szerzeményű költeményét szavalta hatá­sosan. Az áhítatosan figyelő közönség a lakás minden zugát betöltötte és szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta az egyes szereplőket. Szent Kláray T. J. CRÉNyiNÉ ROSSI ROZINA SZÉP ■*—' hanganyaggal rendelkező, nagy tu­dású koloratúrénekesnő. Mélysége telt, magassága erőltetés nélküli, trillái kris­tálytiszták, lélekzetvétele tökéletes. Pom­pás előadásban hallottunk szebbnél-szebb áriákat régi olasz mesterek (Astorga, Buononcini, Lotti, Pergolese műveiből, Haydn nagy áriáját a »Teremtés«-ből, Tosca imáját és a nagy áriát a »Pillangó kisasszonyából, továbbá Brahms-dalokat. A magyar szerzők dalai között volt fér­jének, Erényi R. Antalnak egy, Tanay Frigyes szép versére írt invenciózus szer­zeménye is. Az est közreműködője Illés Margit fiatal zongoraművésznő volt, aki acélos tónussal és sima, egyenletes tech­nikával, de amellett sok bensőséggel ját­szott Brahms-, Chopin- és Liszt-dara­bokat. NÁSZAI LILLY, a fiatal táncművésznő. Nagy sikerrel lépett fel a Budai Apollóban. GALLAI NÁNDOR, a Revű-színház művésze, »A kislány® operettben. SZOMORY EMIL. STEPHANIDES KÁROLY. A Revű«színházban előadásra került »A kislány­ operett szerzői. STEPHANIDES KÁROLY dirigál. Porter Paula rajzai, A Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság nyomása és kiadása. ORSZÁG-VILÁG 1920 POLLÁK SAROLTA-FÉLE ■w ír­ó kozmetikus Mirsch­ p°uder szappan az előkelő hölgyvilág kedvence. EREDETI FRANCIA MINŐSÉGBEN ISMÉT MINDENÜTT KAPHATÓ. Szétküldés: Budapest, Andrássy­ út 38. Kohn Adolf BUDAPEST, GÉP- ÉS VAS-NAGYKERESKEDÉSE, CSAPÁGYFÉM-ÖNTÖDE. Szerszámgépek, fúrógépek, satuk, üllők, fúvók, tábori tüzek. Kovács- és lakatos-szerszámok. Mindennemű építési szükségleti cikkek: vas­gerendák, sínek, falkötővas és állványkapocs. Transmisszió-berendezések, gyűrűs kenési és Sellers-féle rendszer szerint és azok egyes alkatrészei. Ócska vas és ócska fémek vétele és eladása. Iroda: V., Váci­ út 12. szám. Telefon 26—15 Raktártelep: V., Markó­ u. 14. Telef. 93—15 Nyomatott Berger és Wirth budapesti festékgyár festékével.

Next