Ország-Világ, 1923 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-14 / 3. szám

28 küzdelmes életben ünneplésekre nem sok kedve van az embereknek. Midőn Petőfi kortársai közül meggy­újtjuk az emlékezet fáklyáját, a költő méltó kortársának, Mókai Mórnak kissé drasztikus mondására hivatkozunk, melyet bizalmas körben, írók és hírlapírók közt, több­ször ismételt: — Fiúk, szeressétek egymást, mert benne­teket a kutya se szeret. Petőfi kortársai, a nevét viselő irodalmi kör és a később, 1848. év elején megalakult tizek tanácsa az azóta lebontott Pilvax-kávéházban tartotta üléseit. Ezt a barátságos helyet külö­nös szeretettel keresték fel jóbarátai. A tizek tanácsának tagja volt: Jókai Mór, Tompa Mihály, Herényi Frigyes, Lisznyai Kálmán, Irányi Dániel, Dobsa Lajos, Pákh Albert, Obernyik Károly, Bérczy Károly és Degré Alajos. De odajárt Vas Gereben, Vac­otf Imre, Litkey Károly, Irinyi József, Vajda János, Bulyovszky Gyula, Vasváry Pál és Vidács János is, az utóbbiak az úgynevezett márciusi ifjak vezérkarát képezték, akikhez a Nemzeti Színház részéről még Egressy Gábor, Füredy Mihály és Szentpétery Zsigmond művészek is csatlakoztak. Petőfi nagynevű kortársai és jó barátai közül ötnek lesz az 1923. évben a szü­letésük 100-ik évfordulója. A sorsnak véletlen játéka, hogy a költő leg­jobb barátai, sőt anyagi támogatói, három evangélikus püspöki ház sarjadékai, és pedig az iglói Pákh Mihály, az illencfalvi Sárkány Sámuel és a békésgyulai Szeberényi Gusztáv családjától származtak. Pákh Albert író a jó emlékű „Vasárnapi Újság" képeslap megalapítója és első szer­kesztője volt s Gömörrozsnyón született 1823. év március hó 11-én. Édesatyja, Pákh Mihály a későbbi dobsinai és iglói evangélikus püs­pök előbb Rozsnyón lelkészkedett. Pákh Albert 1846-ban Debrecenben, mint joghallgató talál­kozott Petőfivel, kit nagyon megszeretett és anyagilag is támogatott. Születésének 100-ik évfordulóját a Gömör­­megyei Kör szándékozik megünnepelni. Illencfalvi Sárkány Sámuel, a későbbi ev. bányakerületi püspök, Petőfinek Aszódon lakó- és osztálytársa volt. A pilisi evangélikus egyház 1923. évi január hó 19-én fogja emlékét ünne­pelni. Petőfi, mint a selmeci evangélikus líceum hallgatója, szoros barátságban élt a nála három évvel idősebb Szeberényi Lajossal, az ismert íróval, a későbbi pozsonyi evangélikus lelkésszel. Meleg barátság fűzte a tizek tanácsának egyik költő tagjához is, az eperjesi születésű Herényi Frigyeshez, aki a szabadságharc le­­veretése után kivándorolt Délamerikába és ott halt el, mint farmer. Nógrád vármegye közönsége ugyancsak ez idén, október hó 13-án ünnepli meg Petőfi másik kiváló kortársának, Lisznyay Kálmán­nak, a palóc dalok szerzőjének 100-ik szüle­tési napját. Mivel szülőföldje, Herencsénynógrád elszakí­tott részen van, Balassagyarmat város készül domborművű emléket állítani neki és életraj­zát kiadni, a hősi halált halt dr. Bányai Elemér írótársunk hagyatékából, ki ezen életrajzzal annak idején a kolozsvári egyetemen dicséretet nyert. A márciusi ifjak egyike Bulyovszky Gyula költő, aki 1823. év szeptember hó 10-én Rákos­keresztúron született, ahol emlékét nagyobb alapítványok őrzik. Bulyovszky Gyula élénk irodalmi működése ismeretes. Felesége, Szi­lágyi Lilla volt, az egykor ünnepelt művésznő, a fővárosi társaság kedvelt tagja. Bulyovszky 1883-ban halt el. Petőfi kortársa volt a pár évvel idősebb Irányi Dániel is, ki Toporcon született 1822. év február hó 22-én és múlt évben mindenki meg­feledkezett születésének századik évforduló­járól. A tizek társaságához tartozott Degré Alajos, a kiváló író, aki 1820-ban született Lippán. Obernyik Károly drámaíró 1815-ben Kömlő­­dön született. Számos darabját előadták a Nemzeti Színházban. Bérczy Károly író, műfordító, az Akadémia tagja, 1821. év március hó 2-án Balassagyar­maton született. Meghalt 1867-ben. A költő személyes hívei közé tartozott az 1820. évi február hó 12-én Gyöngyösön szüle­tett Vachotf Imre író és megénekelt testvére, Sándor az 1818-ban született lírai költő. Petőfi lelkesítőjének 45 évig korhadt fakereszt jelezte sírját. E sorok írója sok hírlapi cikk leadása után csontjait a főváros tanácsa engedelmé­­vel a Deák-mauzóleumhoz közel temettette el. Ugyanakkor Lisznyai Kálmán és Sárosy Gyula hamvait is áthelyeztette. Egy jólelkű pesti sírkőgyárossal sikerült ingyenes sírkövet állí­tani a jó Vac­otf Sándornak, aki egyébként Bajza József költő szomorú sorsára jutott, el­méje elborult s mindenki által elhagyatva halt el 1861-ben. Hasonló sors jutott öccsének, Vachoff Imré­nek, a költőnek, aki az 1848/49-ben az oroszok által földig lerombolt Losonc városának újjá­építése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett s „Losonci Phönix" című művével százezreket gyűjtött a városnak s mégis elhagyatva, elfe­lejtve halt el 1879-ben. Egyszerű sírköve a Kerepesi-temető 4-ik sírtáblájában vádolja a losonciak hűtlenségét. Tragikus véget ért a márciusi ifjak közül Vidacs János országgyűlési képviselő is, aki a 70-es évek elején egy bank bukása folytán öngyilkossá lett. A nagy kortársak közül a költőnek még egy lelkes híve lett öngyilkossá, akit egyik versé­ben meg is énekelt. Czakó Zsigmond dráma­író volt ez, a Nemzeti Színház tagja, aki az 1820. évben Deésen született és az 1847. év­ben Csengery Antal lakásán agyonlőtte magát. Petőfi meghitt költő barátja volt, akit első­sorban kellett volna említeni, a Virágregék megénekelt költője, Tompa Mihály, aki az 1817. évi szeptember hó 28-án Rimaszombaton szü­letett. Századik születése napját elfeledte meg­ünnepelni úgy az Akadémia, mint a Kisfaludy- Társaság és Rimaszombat. Százegyéves ko­rában a premontrai szerzetesek ünnepélyesen felbontották Jászóvárott­a végrendeletét, az úgynevezett „fekete könyvet", melyben 30-40 adomaszerű megemlékezést hagyott hátra Tompa az Akadémiának. De ez még mai na­pig sincs kinyomatva. Petőfinek néhány évvel idősebb kortársai közé tartozott Sárosy Gyula író és költő az „Arany Trombita" híres szerkesztője, aki az 1816. év február hó 12-én született Borossebesen és a Kerepesi-temetőben alussza örök álmát. Irinyi József író, aki az 1822. évben szüle­tett Albisén, Bozzay Pál lírai költő született Kővágóörsön, Dobsa Lajos író született 1824- ben Makón és Litkey Károly író, hűséges közkatonái voltak Petőfi írói gárdájának. Fiatalabb kortársai közé tartozott a nagy költőnek Jókai Mór, akinek az 1925. év feb­ruár hó 19-én lesz századik születési évfor­dulója. Remélhetőleg addig tisztelői és kiadói emléket állítanak a jeltelen sírban nyugvó nagy elbeszélőnek, akit Petőfi Sándor is meg­énekelt. Vasváry Pál a márciusi ifjak füzes szónoka az 1826. évben született. Elesett mint honvéd­őrnagy az erdélyi oláh havasok között a fon­­finelli hegyi ütközetben. Vajda János íróhoz Petőfit szintén meleg barátság fűzte. Az 1826. évben lesz századik születési évfordulója. Ugyanekkor ünnepelheti az Akadémia Gyulai Pál emlékét is, aki az 1826. évben született Kolozsvárott. Vas Gereben író, családi nevén Radakovits József, akit Jókai után legjobb elbeszélőnek tartottak, az 1823. év április hó 7-én született Tolna-Fürgeden, Bécsben halt el. Remélhető­leg a pesti irodalmi társaságok megünneplik születése 100-ik évfordulóját. Most, hogy a feledés homályából kiemeljük Petőfi kortársait, megemlékezünk még azok­ról a kimagasló férfiakról is, akiknek a Nem­zeti Színház fogja 100-ik születési évfordulóját megülni. Elsősorban „Az ember tragédiája" halhatat­lan szerzőjéről, Madách Imre költő születésé­nek századik évfordulójáról kell megemlékez­nünk. Madách az 1823. év január hó 21-én született. A Nemzeti Színház régi gárdája egyik tag­jának, a felejthetetlen emlékű Tóth József szín­művész és írónak is ez évben lesz születése 100-ik évfordulója. Az 1823. év június hó 1-én született Szentesen. A magyar politikai világnak Deák Ferenc szerint századok óta a legnagyobb államférfia id. Andrássy Gyula gróf volt. Az 1923. év már­cius hó 23-án lesz a századik születési évfor­dulója. Gömör Vármegye nagy szülöttjének em­lékét a márciusi közgyűlésen üli meg. Hasonló ünnepet rendez Zemplén vármegye első főis­pánjának és a zempléni honvédek lelkes őr­nagyának. Az akadémikusok, régészek, tudósok, poli­tikusok és más neves közéleti nagyságok kö­zül az idén még a következőknek lesz száz­éves születési évfordulója: Ipolyi Arnold, a kiváló archeológus, volt nagyváradi r. kat. püspök, született Ipolykeszin október hó 20-án. Zichy Antal akadémiai tag, Zichy Mihály festő bátyja, a Nemzeti Színház volt intendánsa, április hó 15-én született Marcalon. Pesti Frigyes történetíró, akadémiai tag, szü­letett március hó 3-án Temesvárott. Szende Béla a Tisza-kormány honvédelmi minisztere, Vitéz 48-as honvédezredes, született március hó 12-én Lugoson. Urházy György író, Jókai lapjának, „A hon“­­nak szerkesztője, született december hó 13-án Tokajban. Rajner Pál, az id. gróf Andrássy Gyula kabinetjének belügyminisztere, született Pesten február hó 28-án. Guyon tábornok had­segéde volt. Az 1879. évben agyonlőtte magát a ma elszakított területen lévő lontói Beöthy László-féle kastélyban. A híres cigányprímás, Hegyi Aranka a Nép­színház csillagának nevelőapja, Sárközy Fer­­kónak, a szabadságharc 47-es Inkey zászló­­alja tábori zenekara vezetőjének szintén szá­zadik születési évfordulója van. Sárközyt vitéz­ségéért Kossuth Lajos hadnagynak nevezte ki. Született február hó 10-én Gárdonyban. Az 1867. évben és a 70-es évek udvari báljain az ő zenekara muzsikált. A Petőfi-Társaság elnöke, Pekár Gyula általunk tudomást vett Petőfi kortársai születésének századik évfor­dulójáról és kijelentette, hogy a március hó 11 -iki budapesti nagy­gyűlésen a társaságnak egyes vállalkozó tagjai fognak emlékbeszédeket tar­tani Pákh Albert, Lisznyay Kálmán, Vas Ge­reben és Sárkány Sámuel életéről és műkö­déséről. Bulyovszky Gyuláról dr. Szathmáry István fog megemlékezni. PETŐFI SÁNDOR: Született 1823. január 1-én Kiskőrösön. ORSZAG-VILAG 1923. január 14.

Next