Ország-Világ, 1924 (45. évfolyam, 1-53. szám)
1924-10-05 / 41. szám
Szerkesztőség : Budapest, VI., Horn Ede utca 18., földszint 1. Kiadóhivatal címe: Budapest, V. kerület, Hold-utca 7. szám. Kiadótulajdonos : a „Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság”. Megjelenik minden héten egyszer, vasárnapon. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FALK ZSIGMOND 1928-8kT 3________Budapest, 1926. október 5. ifősávl/Mrp'-r *[ "ifi, szám kszXgYifg^s®teKÉPES HETILAP^fc-Előfizetési ár : Egy évre 120,000 korona, fél évre 60,000 korona, negyed évre 30,000 korona, egy hónapra 15,000 korona. Egyes szám ára tőzsdékben és a pályaudvarokon 3,000 korona. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. 3-is SZÍNHÁZI bemutatók. Irta Dr. FALK ZSIGMOND. Hűvösebbre fordult az idő. Jótékony, kiadós eső az elmúlt hét végén elmosta a port, amely már-már tűrhetetlenné tette létünket. A fővárosi ember főleg a por miatt szenved a melegtől, mert a vidéki a szabadban kevésbbé érzi, mint a fővárosi halandó a hatemeletes háztömbök közé szorított levegőtlen légűrben. Szeptember 26-án megnyílt a Kamara Színház, ez a hét egyik nevezetessége. A másik az a magasröptű, mondhatnám ideális előadás, amelyben Dosztojevszkij — fájdalom, nem befejezett — regényét, mint drámát mutatta be a Nemzeti Színház. Somogyi Gyula a magyar színrealkalmazásnál befejezettnek vette a regényt és magában véve kerek egészet hozott a színpadra. E kettős kultúrünnep alkalmából Hevesi Sándor igazgatóval elbeszélgettem a színművészet jövőjéről. A Nemzeti Színház jeles igazgatója bizakodva látja a fejleményeket. Elismeri az óriási anyagi nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdenie a színházaknak, de úgy látja, hogy ezen a bajon megfeszített munkával lehet segíteni. Tömérdek talentum van a magyar földön. Nem szabad ragaszkodni a Színművészeti Akadémia végzett növendékeihez, hanem ott kell felkarolni a tehetséget, ahol megtaláljuk. Nem az a fontos, elvégezte-e az iskolát, hanem az, hogy tud-e valamit. Örömmel látta, hogy Bajor Gizi és Kiss Ferenc távozását sikerült pótolni a Nemzeti Színháznál és úgy véli, hogy rövid hat héten belül meglesz ismét az a szereposztási rend és az a dolgozási nyugalom, amely a művészi helyes termelés első feltétele. Hevesi Sándor nem fél a munkától. Maga is beáll korrepetitornak, hogy az új tehetségeket minél hamarabb szárnyra bocsáthassa. Reggeltől késő éjfélig folyik a becsületes munka a színháznál és így bizton reméli, hogy az ő színházait szívesen fogja felkeresni a közönség, mert igyekezni fognak legjobb tudásuk szerint mindig a lehető legjobbat nyújtani. Ha így járnak majd el a magánszínházak is, — aminthogy eddig az összes jelek arra mutatnak — akkor talán nem lesz kártékony hatással a színházakra a közönség pénztelensége. Szórakozásra mindig kell gondolni, akár csak az evésre és ivásra. A komor kedély a legrosszabb tanácsadó és megakasztója az eredményes munkának. Most beszéljünk az elmúlt hét bemutatóiról. Nemzeti Színház. Karamazov testvérek. Dráma 4 felvonásban. Dosztojevszkij regénye alapján írta Somogyi Gyula. Rendező Horváth Jenő. Bemutatták szeptember 26-án. A regények népszerűsítésének legalkalmasabb formája a színpadra való alkalmazás. És bár a dráma a rövid és markáns egymásutánt parancsolja, a regény pedig a leírást és a terjengős jellemfestést, mégis meg tudom érteni íróink ambícióját, amellyel felkarolják a nagy írók nagy regényeinek színpadra alkalmazását. Mert ha nem is adhatja vissza a darab a regény összes szépségeit, mégis elérik azt, hogy ráfordítják a közönség figyelmét a kiváló alkotásokra. Pavlovics Karamazov Fjodor, az öreg Karamazov, szegénynek született és bár nemes ember volt, az előkelők társaságában csak hóbortossága és szüntelen bolondozása miatt tűrték meg. Utóbb pénzhez jutott a felesége révén és ezt az előnyét alaposan kiaknázza. Kuporgatja a garast, szerencsésen spekulál és mire felesége meghal, gazdag emberré válik. És a gazdagság most más irányban veszi el az eszét. Hajszolja a jó életet és meg van győződve a pénze varázserejéről. Nem baj az öregsége. A pénzével megkaphatja a legszebb nőt. Fiai aggódva nézik apjuk különös megváltozását. A fiúk orosz szokás szerint az apjuk keresztneve, Fjodor után Fjedorovics Demeter, akit Mityának is mondanak becézve, Fjedorovics Iván és Fjedorovits Elek, akit Aljosának mond a családja. Él még az öregnél egy Szmerdjakov nevű férfi, akiről sejtjük, hogy törvénytelen féle. A darab avval kezdődik, amint az öreg panaszra jön a főpaphoz, a sztarechez, hogy tegyen igazságot gyermekeivel szemben, mert ki akarják fosztani a pénzéből. Itt kitör az egyenetlenség a családban. Demeter, a Mitya elpanaszolja, hogy apja el akarja csábítani háromezer rubellel az ő szeretőjét, Alexandrovna Aglavenát, a röviden Rusenykának nevezett gyönyörű nőt. Az apa pedig azt vágja a fiú vádjára válaszul vissza, hogy maradjon a menyasszonya, Ivanovna Katalin mellett. A főpap nem tudja a családot összebékíteni és leborul Demeter előtt, hogy imádkozzon a békességes együttélésért. A továbbiakban megtudjuk, hogy Demeter katonáskodása idején egy alkalommal a zászlóaljparancsnok négyezer rubelt sikkasztott és mikor a revíziós bizottság megjelent, Demeter a parancsnok bájos leányát felrendelte a lakására, hogy megadja neki a pénzt - persze bizonyos női ellenszolgáltatások fejében. És Demeter az utolsó pillanatban meggondolta a dolgot. Nem bántotta a leányt és kézcsókkal átnyújtott egy ötezer rubelről szóló csekket. Később a nő menyasszonya lett, de Demeter nem nagyon melegedett érte, mert megismerte Rusenykát, akinek szilaj temperamentuma erősen lekötötte. Az apa azonban nem akar Rusenyka mellől tágítani és a tíz képből álló darabban más-más formában ÉNEKES JÁNOS, nyíregyházai prépost-kanonok. BENCS KÁLMÁN, a jubiláló Nyíregyháza város polgármestere. Nánási dr. SAÁRY SÁNDOR, nyug.tiszti főorvos, aki végrendeletileg Nyíregyházára hagyta nagyszerű régiség-gyűjteményét.