Ország-Világ, 1928 (49. évfolyam, 1-51. szám)

1928-11-11 / 44-45. szám

246 maguk az erdélyi, a felvidéki, a bácskai magyar la­pok is elismerik. És ami igaz Kolozsvárt, az áll Orosházán és Makón is, ahol a pesti lapoknak nincs annyi olvasójuk, mint a helyieknek, mert hiszen az esküvőkre, a gyászesetekre, a helyi vonatkozású hírekre figyel a vidéki legszíve­sebben. A Vidéki Lapok Vasárnapi Melléklete, amelyet a vidéki és megszállt területi lapok irodalmi cseme­géjéül szántunk, szükséglet volt. Az első héten már negyvenezer példány nyolc oldalas lapot küld­tünk (három-négy fillérjéért darabját) csak Csonka- Magyarországon. A megszállt területi lapok matri­cát kaptak, amelyből egyedül a Brassói Lapok húszezret nyomtak hetenként. Kimondhatatlan hordereje van ennek a gondolatnak, ha minden egyes megszállott területi lapban helyet foglal. A Bácsmegyei Naplónak 24,000, a Kassai Napló­nak 14,000, az Ellenzéknek és a Keleti Újságnak közel tíz-tízezer előfizetője van. Nagyvárad, Te­mesvár, Szatmár, Arad, Rimaszombat, Zimony, Fiume minden magyarja ingyen kaphatja ezt a nyolc vagy tizenhat oldalas irodalmi mellékletet. Népszerű tudományos cikkeket, gyerekmesét, a legjobb magyar irodalmat, ha gondolatunkat egy életrevaló szervezettel és tőkével izmosíthatjuk meg. És olvashatják ezt az irodalmat Egerben, Székesfehérvárott és Túrke­vén is ingyen, mert egy félmilliós példányszámú újság hirdetései in­gyenes előfizetőkkel, a legjobb üzletet is jelenti. Olyan egyszerű szavakkal, ahogy Klebelsberg írta („Elmentem Wekerléhez, mert arra a száz­ezer pengőre a magyar piktúrának égetően szük­sége volt“), mi is megírjuk, a magyar irodalom is megérdemel egy ilyen utat, mert ezzel az úttal a régi Magyarország kapja ingyen a magyar iro­dalmat. Minden vidéki lappal jóban kell lennünk. Mert ha egy vidéki lap egy fillérrel tartozik, egy fillérrel marad adós és azért az egy fillérért fog haragudni ránk. És a példányszám hirdetői lehe­tősége mindenért kárpótol, nem beszélve arról, hogy igazi propagandát és minden tehetséges magyar író megélhetését jelenti. Ez a lapmelléklet a legszebb magyar rajzokat hozhatja, a Pesti Hírlap olcsó regényeinek árá­ban klasszikusainkat sok tízezer példányban ad­hatja el, új magyar tehetségeinkkel együtt, akik meg fognak élni. A magyar író ma nyolcszáz meg ezer pengőt keres egy regénnyel, amely legalább egy félév munkája. A magyar könyvügynök ezer pengőt is keres hetenként halott magyar írók gyűjteményes eladásán s a magyar kiadó legszívesebben kül­földi neveket hoz. Szigorúan keresztény napi­lapokban Wallace-regények folytatódnak. Albu­mok és erotikus szörnyűségek árasztják el a régi és csonka Magyarországot havi részletfizetésre. A magyar irodalommal és a magyar közönség­gel, a magyar kultúrfölénnyel senki nem törődik. Ez fáj a magyar irodalomnak. A magyar lélek­nek, mely négy darabra és tengerentúlra szakadt, amely nem őrizheti meg tradícióját és egységét és nem éltetheti jövőjét, ha az előtérben csak részvénytársaságok és nem az egész magyar kul­túra érdeke áll. A mi célunkhoz segítség kell és Klebels­berg meg a Magyar Írók Egyesülete megbízott­jának ellenőrzése mellett minden megvalósul. Bürokrácia, referens, számvevőség nem kell, nem kell csak az ember, aki velünk együtt teremt. Akkor is, ha már nem miniszter. És ez az összeg egy éven belül megtérül. És eltart minden magyar írót és kihoz minden magyar könyvet. És eljön az idő, amikor a magyar művészet és a magyar filmalap is ebből él és fejlődik tovább. Gondolat, munka és magyarság. És hívjuk Klebelsberg Kunót az új célhoz, amely ha meg­valósul, a magyar irodalomnak nem fáj semmi. Vannak gyönyörű leveleink a miniszterelnök­ségtől, Hermann Miksától, Ripka Ferenctől arról, hogy amit akarunk és amit csinálunk, milyen gyönyörű, de kis segítségeken kívül semmit sem kaptunk eddig. A szavak nem segítség, csak a cselekvés hazafiság, a segítség pedig csak a pénz. ORSZAG-VILAG 1928. november 11. és 18. IFJÚSÁGI IRODALMI PÁLYÁZAT ^ —« Kedves Ifjú Olvasóink! 1928. év őszén nyolc kötet gondosan megválogatott szép ifjúsági olvasmány indult útjára, hogy kezetekbe jusson. A művészi rajzokkal díszített, ízléses nyolc kötet a legjobb karácsonyi ajándék számotokra, melyet jeles írók nyújtanak felétek. E nyolc kötet a következő: Jókai Mór meséskönyve: Magyar mesék rózsáskertje. Feljegyezték: Arany László, Tompa Mihály, Voinovich Géza. Rákosi Viktor: Bobby és Csiba. Csengey Gusztáv: Mocsarak királya. Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák. Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai. Mayne-Reid: Fiatal utazók. Gail: Utazás a holdrakétán. Ezekben a kötetekben nemcsak jó olvasmányokat kívánunk nyújtani a magyar ifjúságnak, hanem szoro­sabb szövetséget kívánunk kötni az irodalom és a fiatal olvasóközönség közt. Pályázatot hirdetünk a kötetek olvasóinak. Aki csak egy könyvet olvasott is el ezek közül, fiú vagy leány egyaránt pályázhat 14 éves korig. A pályázat ebből áll: 1. Aki több kötetet olvasott el, írja meg, melyik tetszett neki legjobban és miért talált éppen abban legtöbb gyönyörűséget vagy tanulságot. 2. Aki csak egy kötetről ír, írja meg, mi tetszett abban neki legjobban, melyik részlet vagy melyik személy, — és magyarázza meg, miért emeli ki éppen ezt. 3. Írjátok meg, mi érdekelt a könyvben legjobban. Az elolvasott történet milyen érzéseket ébresztett benne­tek. Nevettetek-e, vagy elszomorkodtatok olvasása köz­ben, mulattatok-e valamelyik alakon vagy bánkódtatok érte, megszerettétek, vagy haraggal néztétek valamelyi­ket? Írjátok meg, melyik alaknak a sorsa érdekelt leg­jobban, szerettetek volna-e a helyében lenni, szerette­tek volna-e rajta segíteni és mivel? 4. Nagyobb olvasók számoljanak be arról is, milyen érzésekkel találkoztak a könyvekben: találtak-e benne istenfélelmet, hazaszeretetet, felebaráti érzést, jóságot, bátorságot, önfeláldozást, jó erkölcsöt, állat és a termé­szet szeretetét és hatott-e rájuk a példa: szeretnének-e valamelyik alakhoz hasonlítani, és melyikhez? 5. Milyen tanulságot olvastatok ki a könyvből? 6. A könyv alakjairól nem jutott-e eszetekbe egyik vagy másik barátotok, ismerősötök? Találkoztatok-e már az életben olyanforma emberekkel, aminekről itt olvastatok ? 7. Aki közületek rajzolni vagy festeni szeret, rajzoljon, vagy fessen le az olvasott műből egy-két jelenetet. Ezekre a kérdésekre feleljen közületek az, aki pá­lyázni kíván. Mindenki korához képest, kedve szerint választhatja meg, hogy melyik kérdésre felel. Elég egy kérdésre felelni, de többet is össze lehet foglalni. A pálya­munka legalább öt oldal legyen. Egy rajzzal is részt lehet venni a pályázaton. Aki pályázik, mondanivalóját szépen, tisztán írja le egy iskolai dolgozat-füzetbe (irkába), írja alá nevét és lakását. Minden könyvben van egy igazoló­ szelvény, azt vágja ki, aztán kérje meg az igazgató urat, hogy igazolja a szelvényen, melyik iskola hányadik osztályá­nak tanulója. Az így kitöltött szelvényt ragassza rá a dolgozat-füzet első oldalára. Tegye borítékba, melyre ezt a címet írja: Az Ifjúsági Irodalmi Pályázat Bíráló­bizottságának, Budapest, VIII., Üllői­ út 18. A pályaművet 1929. február 15-ig kell közönséges (nem ajánlott) levélben beküldeni. Az Ifjúsági Irodalmi Pályázat Bírálóbizottságának tagjai: Elnök: Kornis Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár, Drozdy Gyula tanítóképző­intézeti tanár, Sik Sándor a Kisfaludy- és a Petőfi-Társa­­ság tagja, a Cserkész-Szövetség társelnöke, Havas Ist­ván polgári iskolai szakfelügyelő, a Petőfi-Társaság tagja, Quint József tanítóképző-intézeti igazgató, Kozma Andor a M. T. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagja, Voinovich Géza a M. T. Akadémia és a Kis­faludy-Társaság tagja, Madzsar Imre az Országos Közokt. Tanács titkára, a M. T. Akadémia tagja, Zádor István festőművész, a Szinnyei-Merse Pál társa­ság tagja, Négyessy László egy. ny. r. tanár, a M. T. Akadémia és a Szt. István Akadémia tagja, Zsigmond Ferenc egyetemi m. tanár, a M. T. Akadémia tagja. A pályázat bírálói a pályaművek megítélésénél és a díjak kiosztásánál figyelembe veszik a pályázók élet­korát. A pályázatról 1929. május elsejéig döntenek. A pályázók között 30 jutalom kerül kiosztásra. Bolti ár értéke : Első díj: Révai Nagy Lexikona, 20 kötet ... 680'— Második díj: Marcali Nagy Képes Világtörté­nete, 12 kötet............................................................ 186­— Harmadik díj: Jókai Mór Válogatott Művei, 20 kötetben .............................................................. i66­— Negyedik díj: Mikszáth Kálmán Válogatott Művei, 20 kötetben................................................. i66­— Ötödik díj: Eötvös József Válogatott Művei, 10 kötetben .............................................................. 86­— Hatodik díj: Rákosi Viktor Válogatott Művei, 10 kötetben .............................................................. 75'— 7—11. díj: Hazafias Könyvtár, 10 kötet. Szerk. Gaál Mózes ............................................................. 34'— 12—13. díj: Dante Isteni Szinjátéka, 3 kötetben 20'— 14—18. díj: Eötvös Károly : Utazás a Balaton körül, 2 kötet............................................................ 16­— 19—24. díj: Eötvös József: A falu jegyzője, 2 kötet........................................................................ 15­— 25—30. díj: Szézám Könyv (Történelmi és földrajzi képek). Szerk. Szemák István ............. 16­— E könyvek az egész életen át haszonnal fogják kísérni a nyerteseket és első kitüntetésüknek maradandó em­lékei lesznek. A pályázat nyertesei a pályadíjatat oklevél kíséreté­ben kapják meg. Az oklevelet a bizottság tagjai írják alá. Az iskolák Igazgató Urait fogjuk megkérni, hogy azokat a nyerteseknek átadják. Lássatok munkához! Olvassátok ez ifjúsági könyve­ket minél többen! Olvassátok, épüléstekre és gyönyörű­­ségtekre válik. A pályázati beszámolásokkal kimutatjátok értelmi erőtöket, felfogástokat. A jutalomkönyvekkel nagy­értékű szellemi kincseket szereztek. Az Ifjúsági Irodalmi Pályázat Bírálóbizottsága várja munkáitokat. ESŐBEN A MEZŐN. A táj felett szelíd ütemben Szitálnak bús esőszemek. A bánat úgy vonul szívemben, Mint hosszú, hosszú gyászmenet. Felhő feküdt a hosszú hegyre, Ma minden könnyes, bánatos. Cipőmrül sír a sár­ga egyre, Amint a láb lomhán tapos. Pedig csak tegnap jártam erre, A rét mosolyba reszketett, Mint tűzmadár, úgy szállt a hegyre A nap s tüzet csepegtetett. A tűz, a tűz belém szivárgott, Szivem szilaj tüzet fogott, A lelkem ég felé virágot, Mosolyt és csókokat dobott. Ma sincsen több okom sírásra, Ma is szelíd, boldog vagyok. — Ma mégis mintha hantot ásna : A lelkem olyan elhagyott. Úgy sejtem, lelkem arca kettős: Az egyik napsugárt nevet, Mosollyal, fénnyel vértezett hős, Vágtatni villámon szeret. Ködös köpenyben jár a másik, Amerre sárgul a kerek, A fákon zordul zongorázik A szél s a holt levél pereg. E kettős arc felett lezajlik Egész magános életem. Ha napba néz, ha ködbe hajlik: A táj csak képkeret nekem. MÉCS LÁSZLÓ.

Next