Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-09 / 36-40. szám
1930 november 2. és a magyar misszió Nagyvárad központtal. Úgy mi, mint hittestvéreink az egész világon a huszonötmilliós sereget képező Baptista Világszövetséghez tartozunk. — Sokat hallottunk a baptisták jótékonykodásáról. Nagytiszteletű úrtól erről is szeretnék valamit hallani. — Szívesen mondok erről is egyet-mást, bár kérkedni nem szoktunk a jócselekedeteinkkel. Tartjuk magunkat a Biblia tanításához, hogy t. i. „amit tesz a jobb kezed, ne tudja a bal kezed." Csak éppen megemlítem, hogy Amerikában, Angliában és Németországban igen sok a száma a baptista intézményeknek, árvaházaknak, szegényházaknak és kórházaknak. Mi magyar baptisták is fenntartunk önkéntes közadakozásokból Budán egy árvaházat, Kiskőrösön és Hajdúböszörményben egy-egy menházat. Ezenkívül minden gyülekezetnek megvannak a maga rendszeresen támogatott szegényei. A háború után amerikai testvéreink sok élelmiszert és ruhaneműt szállítottak a lerongyolódott magyaroknak, úgy, hogy éveken át sorfalat álltak irodáink előtt a szegények, kiknek felekezetre való tekintet nélkül önzetlenül mindent kiosztottunk. Országos szövetségünk akkori alelnökének, Csoplak Attila nyug pénzügyminiszteri számtanácsosnak puritán vezetésével éveken át juttattunk nagyobb összegeket a fővárosi szegényeknek, a Huszár-féle akciónak, a pécsi egyetemnek, a mentőknek, a különböző étkeztetési akcióknak és ezrével magányosoknak. Magunkra alig-alig gondoltunk, mert hiszen központi székházunkat nem tudtuk felépíteni szegénységünk miatt. Hála legyen Istenünknek, hogy mindezen jót művelhettük embertársainkkal. — Valószínűleg tudja Nagytiszteletű uram, hogy olyan hírek is keringnek a baptistákról, mintha a kultúrával nem sokat törődnének. — Hozzá vagyunk szokva, hogy rólunk téves híreket kolportáljanak. Mi igenis hívei vagyunk a kultúrának. Azonban csak a disztingvált, emelkedettebb szellemű kultúrának. Hiszen például közel száz baptista egyetem és kollégium van Amerikában. A baptisták sok kiváló tudóst, írót és művészt adtak a világnak, kik mind a nemes kultúrát terjesztették. Baptista volt az első modern indiai misszionárius: Carey, a prédikátorok fejedelme: Spurgeon, a nagy író: Bumigan, a kiváló angliai államférfiul Clifford, hogy a nemrég elhunyt amerikai elnököt, Hardingot és a volt brit miniszterelnököt, Lloyd Georgest ne is említsem. A magyar baptisták kultúrigényét bizonyítja, hogy négy egyházi lapunk van nagy olvasótáborral és van theológiai szemináriumunk, hol a prédikátorokat képezzük ki. Gyülekezeteink ifjúsága nagy előszeretettel kultiválja az éneket és zenét; az országban több mint 70 énekkar és 80 zenekar működik. Ifjúsági szövetségünk állandóan tart építő és nevelő konferenciákat a talii-i táborban és másutt. — Kérem prédikátor urat szíveskedjék vázolni a templomépítő egyházközség életének egyes mozzanatait. — Egyházközségünk 1928-ban ünnepelte fennálásának 35 éves jubileumát. 1893-ban alakult meg önálló testületté hazánkban az első magyar gyülekezet, amelynek vezetése, valamint igehirdetése magyar volt. A többi gyülekezet ugyanis a német anyanyelvűek központjából (a Wesselényi uccából) igazgattalak. A magyar missziómunka székhelye először Tahitótfalu volt, majd Budapest lett. A tulajdonképpeni, mai Nap uccai gyülekezet egy kis pinceszobában alakult meg néhány hívővel, 37 évvel ezelőtt. Ez a tény azonban nincsen szégyenére a ma virágzó egyház- ABBAZIA KÁVÉHÁZ Andrássy út Oktogon. Kellemes vacsorázóhely a községnek, hiszen a világ megváltója, Jézus Krisztus is szegényes istállóban született. Kezdettől fogva rongyok öléről indult el bíborpalástos hódító útjára az evangélium. A gyülekezet alapító pásztora Udvarnoki András volt, ki jelenleg a szeminárium igazgató tanára s aki munkában gazdag múltra tekinthet vissza. A nap uccai gyülekezet, mint az ország legnagyobb gyülekezete, általában irányító hatással volt a baptista misszió fejlődésére. Jelenlegi organizációnk: az énekkar, a nőegylet, a leánykor, a férfiak biblia köre, az ifjúsági egylet és a vasárnapi iskola. A leányok vezetését Szakács Erzsébet diakonissza nővér látja el. Már régóta szűknek bizonyult a régi kápolna, de a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt mindig halasztódott az építkezés. Végre, pár évi előkészület után, minden fillérünket összekuporgatva, erős hittel és imádságos lélekkel hozzáfogtunk az új hajlék emeléséhez. Sokan csóválták a fejüket: most fogunk mi az építkezéshez, most, a gazdasági krízisben?! . . . Igen, mi nem alkudoztunk a körülményekkel, hanem imádkoztunk és dolgoztunk és előre mentünk! Nemde a rendkívüli idők bölcsőjében ringott a múltban is minden áldásos protestáns intézmény? . . . Könnyező lélekkel bár, de végtelen nagy örömmel mondhatom szerkesztő úrnak, hogy ez a templom Isten jókedvéből, csodálatos atyai segedelméből épült fel! Isten rendelte ki a szükséges kölcsönöket és Isten gondviselése fogja — a benne hívők áldozatkészségével — végleg szétoszlatni fejünk felől a gondfelhőket . . . Gyülekezetünk tagjainak szent lelkesedése garanciája annak, hogy a Krisztus zászlója a Nap uccában nem hullhat a porba! Soli Deo Glória! Egyedül Istené legyen minden dicséret és dicsőség! b. s. A Baptista Egyház új temploma, amelyet október 30-án este fényes ünnepségek keretében avattak fel " » A nap utcai Baptista Gyülekezet régi temploma Dr. LAKATOS SÁNDOR a kiváló hírlapíró most ünnepelte újságírói működésének 40 éves jubileumát s ez alkalomból kartársai részéről szeretetteljes, meleg ünneplésben részesült ORSZAG-VILAG 3 Somogyi Imre dr. a Nap utcai Baptista Egyház prédikátora Egy emberről kell írnunk, kinek hivatása a hivatások mindegyike között a legszebb és legnehezebb. A legszebb, mert nem hivalkodó és nem vagyont hajhászó, mert békés harmóniában tölti napjait. De a legnehezebb, mert sok-sok ezer ember életét van hivatva irányítani olyan felelőséggel, amelyet egyedül lelkiismerete szab meg. De épen ezért lehet az ő munkáját nehéznek nevezni. 1894-ben született Simontornyán és a világi iskolák elvégzése után érzéseit követve a hitélet szolgájává szegődött. Bel- és külföldi iskoláit sikerrel hagyta maga mögött és az Egyesült Államok Loisvillei egyetemének Baptista szakán folytatta tanulmányait. 1923- ban prédikátorrá avatták és 1927-ben a Budapesti Nap utcai Baptista Egyház választja meg prédikátorává. Időközben az amerikai Baptista Egyházak meghívására ismét kiutazott és újabb tanulmányútja alatt a magyar kolóniákat is bejárta, ahol a magyar egyletekben, angol egyesületekben, baptista egyházakban értékes, magyar vonatkozású előadásokat tartott. Számos szak- és szépirodalmi műve jelent meg és bibliai és szociológiai tanulmányai, gyermekversei és vallásos költeményei megérdemelt elismerést arattak. „Szövétnek“ cím alatt megjelent bibliai elmélkedései és prédikációi (1929) és „Krisztus tanítása“ — tanulmány (1930)—nagy értékkel gyarapították az egyházirodalmat. Ezidőszerint a Magyarországi Baptista Gyülekezetek Szövetségének országos alelnöke és mint a Revíziós Liga tagja, külföldi összeköttetései révén nagy és értékes szolgálatot tesz a trianoni átok elleni küzdelemnek. A „Kürt“ című ifjúsági lapnak hét év óta szerkesztője. A megtérés evangéliumát hirdeti példát adó és mindenki által tisztelt meggyőződéses hivatással.