Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-18 / 19-20. szám

1930 május 18. MAGYAR KÖZÉLET Re­pré Károly dr. az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület titkára, az OMGE üzemi és számtartási osztályán­k vezetője, a J. N. K. szol­­nokmegyei törvényható­sági bizottság tagja, a szolnokmegyei Gazda­sági Egyesület választ­mányi tagja, született 1891 október hó 27-én Rozsnyón. Iskoláit a rozs­­nyói premontrei katolikus gimnáziumban végezte jeles eredménnyel Majd 1910-ben Kolozsvárra ke­rült a gazdasági akadémiára és jogi tanulmányai­nak elvégzése céljából. A gazdasági akadémiát kitüntetéssel végezte 1913-ban, majd 1914-ben jogi szigorlatait tette le. Államtudományi dokto­rátusát 1918-ban szerezte meg Kolozsvárott. 1913-ban gróf Károlyi Erzsébet birtokán Bujákon működött, majd 1914-től 1919 március 15-ig mint tüzérönkéntes, utóbb mint honvéd tüzérfőhadnagy szolgált az egész háború alatt a 7. honvéd tábori ágyúsezrednél a 41. honvéd tábori tarackezred­nél. 19 havi frontszolgálat után a Signum Laudist és a Károly csapatkeresztet kapta meg. Az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület 1920 május 20-án választotta meg segédtitkárul és egy év múlva I. osztályú titkárrá lépett elő. Azóta az üzemi bizottság, tőzsdeügyek előadója. Érdem­leges munkásságot fejtett ki különösen a magyar búzakérdésben. Szép, önálló tanulmánya jelent meg: „A magyar búza 100 éves áralakulása és termelési költsége" címmel. Nagyon sok köz­­gazdasági, agrárpolitikai és üzemi cikke jelent meg a magyar mezőgazdasági szaklapokban és napilapjainkban. A magyar mezőgazdasági válság adait könyvalakban gyűjtötte össze és szerkesz­tette „Mezőgazdaságunk válsága számokban" címmel. Értékes mezőgazdasági szakcikkei és tanulmányai szakkörökben nagy feltűnést kel­tettek és a gazdatársadalom teljes elismerését­­vívták ki. ____ tesse ezt a szép jubileumot, mely Horváth György negyedszázados becsületes és érdemdemoús műkö­dését ünnepelte meghatóan szép keretek között. Szász Ödön kormányfőtanácsos. A kor­mányzó úr Őfőméltósága Szász Ödön nagykeres­kedőnek az ismert nevű Schwarcz Lajos cég főnökének, a kormányfőtanácsosi méltóságot adományozta. Szász Ödön egy méltán igen nép­szerű­ tagja a budapesti kereskedővilágnak. Cége, mely 1879 óta áll fenn, vezető szerepet játszik a posztó- és bélésárúkereskedelemben és jelen­tékeny tényező a posztógyárak és szabóiparosok közt való forgalomban. Ez a cég volt az első Magyarországon, mely a mintakártyákat tervezte s ezzel feleslegessé tette a kisiparosokra nézve, hogy nagy posztóraktárat kényszerüljenek tar­tani. Az 1900. évben a cég hazánk első selyem­gyárát alapította meg, mely azóta Hungária Jacquard-Szövőgyár név alatt nagy mértékben felvirágzott és sok száz munkásnak ad kenyeret. Szász Ödön alapította meg a budapesti Szabó­otthont is, melyben a Budapestre bevásárlás céljából érkező vidéki szabómesterek találnak előnyös, olcsó elhelyezést. Szász Ödön kitün­tetése széles körökben keltett őszinte örömet s az új kormányfőtanácsost az üdvözletek özö­nével halmozzák el. Pfisterer Lajos az OTI vezérigazgató helyettese lett. A népjóléti miniszter a közel­múlt napokban bízta meg az Országos Társa­dalombiztosító Intézetnek e nagytudású, kiváló főtisztviselőjét ezzel a fontos működési körrel, melyre hivatottabb erőt alig lehetett volna találni. Pfisterer Lajos az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatója, született 1887-ben Nagyatá­don. Középiskolát Kaposváron végezve a kir. József műegyetemen gépészmérnöki oklevelet nyert. Tanulmányai végeztével hosszabb ideig Német- Angol- Francia és Olaszországban, majd Svájcban tartózkodott, tanulmányozva ezen álla­mok ipari üzemeit és egyben elsajátította mind e nemzetek nyelvét is. 1910-ben lépett az Or­szágos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár szolgálatába. 1922-ben lett annak al­igazgatója és amikor néhai Bódé János az Orszá­gos Pénztártól a Budapesti Kerületi Pénztár élére került, annak helyettesítésében hosszabb ideig ő vezette az Országos Munkásbiztosító Pénztárt. A szociális biztosítási szakirodalom régi és ál­landó művédője, úgy önálló munkákkal, mint számos tanulmánnyal gyarapítva azt. Több nagy­­értékű tanulmánya jelent meg a legelőkelőbb külföldi szaklapokban és a külföld munkásbizto­sítási szaktekintélyeivel állandó összeköttetést tart fenn. Négy év óta szerkeszti a Munkaügyi Szemlét. Az 1927. évben elnyervén a Rockefeller alapítvány ösztöndíját, közel egy évig Észak­­amerikában és Angliában tanulmányozta a mun­kásbiztosítás és munkásegészségügy kérdéseit, mely alkalommal a legnagyobb amerikai biztosító társaságok szövetsége részéről, jelentékeny po­­sitiót jelentő állással is megkínálták. Útjáról szerzett tapasztalatait számos előadásban és egy terjedelmes könyvben számolt be. A Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal értekezletein több al­kalommal mint a kormánykikü­ldöttek mellé be­osztott szakértő vett részt. A BSzKRT jubilánsai. A BSzKRT két érdemes forgalmi tisztvise­lője jubilált a közeli napokban. Heffinger Mátyás BSzKRT állomásvezetőt április 26-án a Széchenyi-fürdő Ezerjó vendéglőjében ünne­pelték 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából, a BSzKRT Sajó-utcai állomásának személyzete és a Ker. Szoc. Villamos Alkalmazottak Szövetsége. Emelte a szolgálati jubileum jelentőségét az a kö­rülmény, hogy ugyanerre a napra esett a jubiláns ezüstlakodalma is Megjelentek az ünnepségen többek között Buday Dezső korrn, főtan, aki a BSzKRT igazgatósága részéről köszöntö­te Heffingert, lovag Zulavszky Andor a TESz alelnöke, aki hatásos beszéd kíséretében adta át a jubilánsnak a TESz II. o. érdem­keresztjét, Hau­s Lehninger képviselő, az osztrák ker. szoc. villamos alkalmazottak üdvözletét tolmácsolta. Felszólaltak még Tabody Tibor országgyűlési képviselő, a Regnum Mariamon képviselője, Szabó József v. nemz. sz. képviselője. Heffinger kartársai közül Szomolányi Károly és Szűcs Antal mondottak üdvözlő beszédet és átnyúj­tották az állomás személyzet ajándékát, egy hatalmas ezüstkoszorút, mely Heffinger Mátyás és nejének arcképét övezi. A meleg ünnepeltetést Heffinger a maga és felesége nevében könnyes szemmel, meghatódottan köszönte meg. Horváth György BSzKRT főellenőrt, ki 1930 május 5-én tartotta 25 éves szolgálati jubileumát, meleg ün­neplésben részesítették barátai, tisztelői és felettesei. Az érdemdús tisztviselőt a Bán-vendéglőben tar­tott jubileumi banketten a legnagyobb szeretet hangján köszöntötték fel számosan, élükön Szabó József biz. tag, Heffinger Mátyás állomás­főnök, V. Horváth Zoltán önképzőköri elnök, ki táviratilag gratulált, K. Vörös József és még számosan. Egy virágkosár kíséretében átnyújtott festmény teszi még emlékere­ Horváth György Heffinger Mátyás főellenőr állomásfőnök ORSZÁG-VILÁG Dr. Falk Zsigmond az Ország-Világ szerkesztőjének a következő művei jelentek meg és kaphatók az Ország-Világ kiadóhivatalában BUDAPEST, VI., ARÉNA-ÚT 122. SZÁM. BUDAPESTTŐL SAN FRANCISCóta. Úti jegyzetek Számos illusztrációval (Elfogyott.) OROSZORSZÁG- Útirajzok Sok éppel­ (Elfogyott) BUDAPESTTŐL L SZ­ABONIG Útirajzok. Sok képpel. MINDENNAPI TÖRTÉNETEK. Novellák, elbeszélések. (El­fogyott ) MOZGÓ FÉNYKÉPEK. Novellák és elbeszélések (Elfogyott.) REPÜLÜNK M­gr­gvelések és elme­futtatások (Elfogyott.) PAULA GONPIM. Novellák,, képek, e­lbeszélések. A SÖNTÉSTÖL A RIVALDÁIG. Regény. Ifj Kampis János rajzaival és Jobbágy Miklós többszínű címlapjával SOK, MINDENRŐL Szerzőnek ifjúkor­i dolgozatai. AZ ÉNEKESNŐ Modern novellisztikus elbeszélés. (Elf) BAYREUTH ÉS A WAGNER-SZÍNHÁZ. A bayreuthi Wagner­­előadások ismertetése. (E­fogyott.) LOURD . Útleírások a híres zarándokhelyről. (Elfogyott) ALLTAGS-GESCHICHTEN. Novellák és elbeszélések. Diósy ..Béla fordítása (Elfogyott.) KLARCHENS BRAUTZUG. Novellák és elbeszélések. Ruttkay- Rothanser Miksa fordítása. (Elfogyot ) WIR FS­IEGEN Novellák és elbeszélések. Béndek Zoltán fordítása. (Elfogyott.) HISTOIRES BANALES Novellák és elbeszélések. Két kötet. Francisra fordította E. de Borcard. A. Z Mathot kiadása. DAS BILDNIS EINES UNBEKANNTEN. Román. Alberti Verlag Berlin Moly Tamás fordítása. LEVELESLÁDA . Elbeszélések, útirajzok, megeml­kezések EGY KIS ZUGBÓL. Régi esetek, novellák, kalandok. 15 IRODALOM, MŰVÉSZET Csiszér János Szent Imre-szobra. Zsákod! Csiszér János, aki szobrászművészetünkben a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el s akinek a nevéhez nem egy pompás művészi alkotás fűző­dik, a közel­múltban fejezte be Szent Imre királyfi szobrát. A gyönyörűen sikerült mű képét lapunk vezető helyén mutatjuk be. Azt hisszük, nem esünk túlzásba, ha megállapítjuk, hogy ez az eddig készült Szent Imre-szobrok közt a leg­szebb és legsikerültebb. Az a gondos kivitel és finom ízlés jellemzi, mely Csiszér János minden alkotásának nagy művészi értéket ad. Felvéte­lünk a mester Százados­ úti műtermében készült. (—m­—6.) Drasche-Lázár Alfréd új könyve. A Glória könyv­kiadóvállalat (Vill., Baross ucca 45) kiadásában most jelent meg Drasche-Lázár Alfrédnek „Kicsiny a világ" című új kötette. Egy sereg novella. Az a finomság, az az érdekes meseszövés, az a szeretetreméltó tónus jellemzi ezeket az elbeszéléseket, mely Drasche- Lázárt méltán tette a magyar közönség kedvelt írójává. A kötetből mutatványt közlünk mai szá­munkban. Az igen szép kiállítású, díszkötésű könyv ára 5 pengő. _____ Magyar tánc Athénben. A nagy csillár elsötétül, erős reflektor­fény röppen a bordó, arany rojtos színpadi függönyre. A duruzsoló, halk zenét pattogó, élő­­ruthimusú muzsika váltja fel. Fejemen egy­szerre a villamossághoz hasonlítható fe­szültséggel húzódnak össze a hajszálak, mert édes, jól eső érzés lep el. Ismerős, kedves dal, mely lelkem minden zugát be­tölti és szívem felszökkenő melegét zúdítja reám. Magyar tánczenei, ezer és ezer kilo­méter távolságra hazulról, Budapesttől. A másik pillanatban színes virágos kert, ele­ven lesz a nagy színpad és a nagy szín­padra perdül egy kicsi lány, pártásan, sza­lagosam Amint libben, forog: a lenge pil­langó, ahogy roppant lábaival: a magyar ős dac. Tartása büszke, eredetien hazai mozdulat, semmi betanultság, semmi hozzá­adás ahoz, amik az igazi magyar táncot a világ összes táncai között elsőnek jellemzik. És ahogy nézem, arra gondolok, bár so­káig tartana a tánca, aztán meg arra, hogy ha vége lesz, hát felmegyek hozzá, hogy megköszönjem, mert elhozta idegenbe és még tovább is viszi diadalra a mi táncunkat, dalunkat, eredeti, szép színviseletünket. Hallom, hogy négy-öt nyelven hívják vissza a rivalda elé, amint a tapsot áttöri az ovációzás zaja. Én zengő hangon magya­rul kiáltom, Mauthner Mancika felé: Éljen, a viszontlátásra! b.—s.— MAUTHNER MANCI magyar táncművésznő, nagy sikereket arat külföldön

Next