Ország-Világ, 1931 (52. évfolyam, 1-14. szám)
1931-02-08 / 3-4. szám
- ben élvezett közszeretet, végül pedig a román megszállás mentette meg. Mintegy kilenc évig volt törvényhatósági munkaközvetítő és szívvel-lélekkel karolta fel a munkásság ügyét, amiért a földmívelésügyi minisztertől több ízben részesült elismerésben és jutalomban. Mikor a proletárdiktatúra alatt a vármegyeházát a vörösök és románok feldúlták: a piszokból, a szemétből igen sok drága, pótolhatatlan levéltári anyagot mentett meg. Felkérésre ő szervezte meg Csonka- Bihar vármegye új levéltárát, mely ma az ország egyik igen szépen s modernül megszervezett levéltára. E nagy munkájáért Bihar vármegyétől a legszebb hangú elismerő és köszönő iratot kapta. Sok közérti előkelőségnek s nagyságoknak — köztük gróf Apponyi Albertnek is — díszoklevele elkészítésével bízták meg. Nemesi címerrajzokat s festéseket, igen sok felségfolyamodványt, feliratot készített. Ő restaurálta szinte észrevehetetlen tökéllyel Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlési dísztermében levő s a vörös katonák által bajonettel 47 cm. hosszúságban széthasított gróf Szapáry Gyula volt miniszterelnök nagyértékű olajfestményű arcképét. A kommün alatt szerzett szomorú tapasztalat alapján, amikor a „fejmunkások" elbocsájtását helyezték kilátásba, 1924- ben szabályszerű törvényes keretekben a műbútorasztalos mestervizsgát letette! Már harmadik elemista korában kiütközött nagy muzsikalitása s nyolc éves korában a Szolnoki Önkéntes Tűzoltóság megalakulása alkalmából rendezett hangversenyen fuvolán Ivanovics Dunakeringőjét s ráadásul három magyar nótát játszott. A tűzoltó zenekarban elsajátította az összes fúvós hangszereket s első gimnazista korában a szolnoki színházi előadások alatt játszott betéteknél a zenekar dirigálásával a karmester őt bízta meg! 18 éves korában Hegyi Izsó, a magyar színház kiváló baritonistája felvitte az Országos Zeneakadémiára, ahol a fuvola tanszakból kitüntetéssel tette le a felvételi vizsgát s ragyogó technikájára s kiváló zenei képességeire való tekintettel elengedték neki az előkészítő iskolákat s az akadémia első osztályába vették fel. De családja nagy szegénysége miatt nem mehetett a művészi pályára, hanem a vármegyénél maradt. — Minden szolnoki zenei alakulatnak erős támasza s oszlopos tagja volt. — Szolnok város zenekultúrájának fejlődését nélküle el sem lehet képzelni. 1905-ben kezdett cellát tanulni szelesarmosi Bodó Károly nyug. róm. kath. plébánostól, aki a miskolci zenekonzervatóriumot is megalapította s aki 1903 elején Szolnok város meghívására Szolnokon államilag segélyezett zeneiskolát létesített. E kiváló tehetségű zenetanár vezetése alatt igen gyorsan haladt cellótanulmányaiban s ma az ország különböző városaiban, mint virtuóz szólócellistat mindenütt nagy elismeréssel s szeretettel fogadják. 1927-ben a kultuszminiszter meleghangú levélben kérte fel az Országos Beethoven nagybizottságba. Szolnok városát Budapesten 1928-ban megtartott országos irodalmi és művészi kongresszuson a zenei szakosztályon ő képviselte, 1929- ben Békéscsabán megtartott Országos Irodalmi és Művészi kongresszuson úgy a zenei, mint az irodalmi szakosztályon szintén ő volt a kiküldött. — Négy éven keresztül ő a Szolnoki Szimfonikus Társaság elnöke, jelenleg ügyvezető alelnöke. Az Országos Szent Imre ünnepségekkel kapcsolatban az Országos Szent Gellért Egyesület által összeállított „Jusztinián Díszalbum" részére megzenésítette Erdélyi Gyula versére a „Szent Gellért fohász"-t. — 1929-ban őt választották meg az Országos Magyar Dalosszövetség X-ik kerületének elnökévé, ügyvezető elnökévé s művészi bizottságának elnökévé. Tagja az országos központi művészi bizottságnak. Kerületében bárhol megjelenik, előzékeny, finom modoráért, egyenes jelleméért, tudásáért mindenütt nagy szeretettel fogadják. — Tagja a Magyar Történelmi Társaságnak, az Országos Szent Gellért Egyesületnek fővédője s a Verseghy Ferenc Irodalmi Társaság örökös működő tagja. Feleségével, Bognár Margittal 23 év óta a legboldogabb családi életet éli s három gyermeke van: László, Gitta és Kilikó s bennük találja fel minden örömét s gyönyörűségét. Vígh Endre mint zeneművész is országos hírnek örvend és ezen a pályán bő sikereivel boldogulhatna. Hogy hazájának gyakorlati téren szintén szolgálni akar, ez teszi működését elismertté. A levéltári munka szárazságát zenei tudása teszi népszerűvé. Nem a száraz adatokat dolgozza fel, hanem a levéltárakban rejlő lüktető életet és kecsegtető érdekességet szólaltatja meg. Művész ember a javából, akiről érdemes külön megemlékezni, mond ja'3/2 Endre gordonka művész Mátrai Lajos és Sándor Béla az iparművészeti iskola tanárai, akik a magyar iparművészeti oktatás körül szerzett érdemeikért kormányzói elismerésben részesültek. Dr. Fromm Lajos budapesti kiváló ügyvéd, akinek a kormányzó a kormányfőtanácsosi méltóságot adományozta. Lenkei Lefiel a kiváló magyar pedagógus, lett a Horánszky utcai főreáliskola új igazgatója. Nen? Dávid a m. kir. operáház fiatal tagja, aki nagy sikerrel szerepelt dalszínházunkban és hamarosan az operaház számottevő művésze lett. ORSZÁG-VILÁG i°3l február 8.