Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)
1932-06-15 / 7-8. szám
2 ORSZÁG-VILÁG 1932 junius 30 — julius 15 KARÁCSONYI BIRTOKOK A jelenlegi Csonkamagyarországon csupán 3300 kat. hold birtoka van a grófnak, amely Pilisszentivánon és Solymáron fekszik. A megszállás előtt 25.000 kat. holdon feküdt a híres bánlaki hitbizományi birtok, melyből a románok csak 4000 kat. holdat hagytak meg a grófnak, mig 21.000 kat. holdat elvettek tőle. Ezen a megmaradt részén van az országban általánosan ismert „Karácsonyi Rizstelep és Tógazdaság ", ahol még ma is folyik a rizstermelés és haltenyésztés a románok nagy gyönyörűségére. Ezt a két részből álló hatalmas kiterjedésű birtokot békében Gulden Richáird jószágigazgató, m. kir. gazdasági főtanácsos igazgatta, aki kiváló szaktudással, ernyedetlen szorgalommal, kitartással és a család iránti megható hűséggel és gazdag eredménnyel végezte dolgát. Az idegenbe szakadt nagykiterjedésü birtoktest elkobzása folytán hatásköre és munkaköre megcsökkent, de a megmaradt birtokok ma is az ő kezelése alatt vannak. A VAGYONI ROMLÁS OKAI Mindezeket azért mondottuk el, hogy élesen szembeállítsuk a múltat a mai helyzettel, amikor a hatalmas, milliárdos vagyonú gróf házában nagyon otthonosan viselkedik a végrehajtó és a becsüs. ha valaki megkérdezné gróf Karácsonyi Jenőt arról, hogy mi az oka anyagi bajainak, az angyalian jóságos gróf mosolyogva mondaná: — Hát kérem ennek igen egyszerű az oka. A forradalom és a kommün alatt kifosztották a kastélyt, elvitték a az értékeket. Románia elkobozta vagyonom legjelentékenyebb részét, az ottani uradalmakat a csőcselék kifosztotta, elhajtották a ménest, a gulyát, elvitték a gazdasági eszközöket, pusztán hagytak mindent. Hogy a gazdálkodást újra megkezdhessem, kénytelen voltam a megmaradt birtokrészre méregdrága, súlyos feltételű köl csönöket felvenni s igy jövedelem nincs, mert mindent felfal a nagy kamat. így beszélne a gróf, a halkszavu, finom, jó ember, aki soha életében még a komornyikját sem bántotta meg, aki szereti az embereket és nem tudja elhinni, hogy akadhat bárki is a környezetében, aki visszaél a bizalmával. • A MÁLTAI KÖVETSÉG Gróf Karácsonyi Jenő hat éven át képviselte a máltai lovagrendet, mint máltai követ és meghatalmazott miniszter. Erről a pozíciójáról egyelőre lemondott. Tette ezt pedig azért, mert anyagilag már nem bírja a reprezentálást. Előbb azonban megalapította a máltai lovagok szövetségét, melynek elnöke József főherceg. A ROSSZ ÜZLETEK Ennek a Karácsonyi Jenő grófnak pedig tönkre kellett menni és történelmi nevezetességű palotája felett Damokles kardjaként függ állandóan az árverés réme. Miért, miért? Nem tudjuk elég sokszor ezt a kérdést feltenni. Hiszen nagyon sokan vannak még az országban mágnások, akik nem rendelkeznek nagyobb vagyon és birtok felett, mint jelenleg Karácsonyi Jenő gróf és ennek dacára elég rendesen meg tudnak élni, sőt fényűző életmódjukon sem kellett változtatniuk. Miért jutott ilyen kellemetlen helyzetbe a gróf, aki azt semmi szin alatt sem érdemelte meg. Állandóan felmerül az a kérdés, ki, vagy kik juttatták erre a szomorú sorsra Bábó Gratianus ex linea Lusignan nemes leszármazottját, micsoda erők fogtak össze Karácsonyi gróf ellen, akit a sors születésénél, hatalmas vagyonánál, tudásánál, emberszereteténél, jóságánál és nemes gondolkodásánál fogva kegyeltjei közé fogadott? Egy válasz van erre: a jóhiszeműsége és az emberismeret hiánya. Akik Karácsonyi grófot évtizedek óta ismerik, állítják, hogy tönkrejutásának oka az volt, hogy olyan emberekkel vette magát körül és olyanok befolyásolták üzleti ügyekben, akik maguk sem értettek hozzá akár csak a gróf és azonfelül mindenkor a saját érdeküket nézték és nem a grófét. A jóhiszemű embert gyakran belevitték kockázatos vállalkozásokba, telek- és házvételekbe, amelyekre súlyos összegeket fizetett rá. Felvétettek vele kölcsönöket uzsorakamat mellett és igy nem csoda, ha a kamatokra ráment minden. Ezalatt pedig a lelkiismeretlenek vagyonosodtak mellette, míg ő bezárkózva kastélyának egyik sarokszobájába, elmélkedik azon, hogy a tizenöt milliós optáns követelésétől hogyan tudna újabb uzsorakamat mellett annyi pénzt szerezni, hogy legalább a budai palotáját megmentse a végrehajtó kalapácsától. Kár érte! Nagy kár azért, mert nincs benne annyi energia, hogy venne egy nagy seprűt, egy szemétlapátot és elsepertetné maga körül a gazt, mielőtt végleg elmerülne. II. .1. GULDEN SUCHAHÓ m. kir. gazdasági főtanácsos, jószágigazgató Nyomorognak a képzőművészek A fiatal generáció nem tud elhelyezkedni Világválság, bizalmi válság, súlyos gazdasági helyzet. . . ezek és még a lobbi jelszavak azok, amelyeket naponta hall az ember és maga is hangoztat. Segítség sehonnan sem jön és az emberek sok százezrei nem tudják megmondani, hogy miből élnek. A legszükségesebb életfenntartási dolgokat se tudja ma a legtöbb ember beszerezni, nemhogy olyasmire jutna, ami fényűzés. Márpedig képeket, szobrokat venni ma igazán fényűzés, dacára annak, hogy a régen megszerzett képek már rég lekoptak a „művelt középosztály" falairól, elvándoroltak idegen falakra, ahol talán nem érzik magukat olyan otthonosan, de beletörődtek a sorsukba és most az újgazdagok szalonjait és ebédlőit díszítik. A magyar kultúra egyik legjelentősebb művészete a szobrászat és a festészet a legsúlyosabb válságban van és művelői, akik a magyar tehetség látható szószólói — ne szépítsük a dolgot — a legnagyobb nyomorban sínylődnek. A kilátástalan helyzet dacára évrőlévre több és több végzett művésznövendék keres elhelyezkedést és természetesen nem talál. A magyar tehetségek elbújnak, nem panaszkodnak, csak szenvednek és mérhetetlen kínlódásuk némán kiált segítségért. A fiatal művésznemzedék sorsáról valamit megtudandó, illetékesekhez fordultunk, akik nagyon szomorú képet rajzoltak a nyomorban elkallódó magyar értékekről.* Az „Ország-Világ" munkatársa felkereste Lyka Károlyt, a Festőmé vészeti Főiskola* * kiváló tudós tanárát, aki a következőket mondotta: — Bizony, a festőművészek helyzete nagyon szomorú. Köztudomású, hogy a végzett festőnövendékek jövője kilátástalan, de nemcsak a jövő-