Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)
1932-06-15 / 7-8. szám
1932 junius 30 — julius 15 ORSZÁG-VILÁG 3 jük az, hanem a jelenük is. Nyomorognak szegények, pedig van köztük sok nagyon tehetséges, akik jobb körülmények között büszkeségei lehetnének a magyar nemzeti kultúrának. Egyes tanárok úgy próbáltak a legszegényebbeken segíteni, hogy a nyári hónapokban jószívü és a művészet iránt megértő vidéki családoknál helyezték el őket, ahol különösen tájképfestüknek megfelelő működési terep akad. De elmúl a nyár és mi lesz velük? A főiskola nem tud melléjük állani, mert nincsenek segítő eszközei. A Kelenhegyi úti műtermében fogadta Hermann Lipót festőművész munkatársunkat és készségesen adja elő kitűnő gondolatát, amellyel annak idején meg lehetett volna menteni a festők helyzetét. — A Bethlen-kormány idején, amikor az állam építkezésekre annyit költött, könnyen meg lehetett volna valósítani a tervemet, de ma már lehetetlen, mert pénz kell hozzá, ami ma már nincsen. Elgondolásom az volt, hogy az állam alapítványt létesít, mintegy 150.000 pengő tőkével. Ebből összeállítandó lett volna a festőművészek legjobb műveiből egy gyűjtemény. Már most ha valahol külföldön kiállítást rendeznek, a legegyszerűbben és leggyorsabban lehetett volna a magyar művészek legértékesebb munkáit odaszállítani és ezzel reprezentálni a magyar képzőművészetet. A 150.000 pengőre pedig azért lett volna szükség, mert ebből kifizette volna az állam a képek értékének a felét, míg a másik fele csak akkor lett volna esedékes, ha a képek a külföldi kiállításokon elkelnek. Ez a mód a művészek ambícióját fűtötte volna és a termelés nívóját emelte volna, ellentétben a csereképakcióval, amelynél mindenki a leggyengébb munkáját igyekezett értékesíteni. — Ha az általános európai gazdasági depresszió nem javul, úgy csakis ilyen államilag megszervezett kollektivizmus segíthet a művészek rettenetes helyzetén, ellenesetben mindenki elpusztul. Annak idején Glatz Oszkár említette is ezt a mód lot Klebelsberg gróf kultuszminiszternek, de sajnos, kivitelre nem került a sor . Talán akad még valaki az illetékesek közül, aki magáévá teszi a nyomorgó festők ügyét, ami nem magánügy, hanem nemzeti érdek és ez az eszme illetékes helyen is meghallgatásra talál. Bosznay István főiskolai tanár a következőket mondta: — Tanítványaim közül vannak nagyon sokan, akik tíz éve végeztek már, de még ma is állás és kenyér nélkül vannak. Tanári állás sem a fővárosban, sem a vidéken nincs. A festőművészek és szobrászok nyomorát a legmerészebb fantáziájú festő sem lenne képes lefesteni. Képvásáralás megszűnt Magyarországon, pedig háború alatt Magyarországon aránylag sokkal több kép talált gazdára, mint az egész kontinensen. Ez mutatja, hogy a magyar közönségből nem a művészeti érzék veszett ki, hanem a pénz. Ha nem jön valami gyors segítség , elpusztulunk Hasonló a helyzet az iparművészek sorában is. Erre nézve Heilbing Ferenc, az Iparművészeti Főiskola kiváló igazgatója mondja el véleményét: — A főiskolát végzett iparművészet közül úgyszólván egyetlen egy ember sem tud elhelyezkedni. Némi javulás remélhető a valutazárlat következtében, mert nagyon sok olyan apró dísztárgy, bronzszobor és egyházművészeti tárgyak készülhetnek itthon, melyeket eddig külföldről hoztak be. Ezeket a mi nagytudású és művészi ízléssel bíró hazai művészeink is meg tudják csinálni, legalább olyan jól, mint a külföldiek, ha nem jobban. Ha megindulnának az építkezések, vagy keletkezne itt-ott egy bár, vagy automata buffer, ez jelentene valami munkát. A grafikusoknak akad némelykor egy-egy plakátrendelés, de ez oly kevés, hogy ettől éhen lehet elveszni. Ezek után kérdezzük, vajjon nem akad illetékes helyen olyan megvalósítható gondolat, amellyel a magyar képzőművészetet meg lehetne menteni. Barsy Ella fl „Vaduzi“ Magyar Kender- és Lenipar ügye a Kúrián Dr. Bogsch Árpád ügyvéd éles kirohanása gróf Karácsonyi elleni perben A lapok csupán néhány sorban emlékeztek meg annak a pernek kúriai tárgyalásáról, melyet a Magyar Kender- és Lenipari rt. indított gróf Karácsonyi Jenő ellen, egy ráengedményezett követelés valorizálása végett. A pert ezúttal a gróf nyerte meg, amennyiben a Magyar Kender által követelt 34.000 pengő helyett, csupán 7500 dinár megfizetésére kötelezte a Kúria gróf Karácsonyi Jenőt. Érdekességet ennek a pernek nem is az ítélet adott, hanem az az éles kritika, mellyel a gróf ügyvédje dr. Bogsch Árpád illette a vállalatot. Dr. Bogsch ismertette a gróf súlyos anyagi helyzetét, amelyet izzó magyarságának köszönhet, ami miatt a szerbek és a románok 17.000 holdnyi birtokát kisajátították. Ezzel szemben, — folytatta dr. Bogsch, — a Magyar Kender- és Lenipar rt. saját mérlege szerint tizenhat millió pengő vagyonnal rendelkezik. És hogy mennyire ért ahhoz, hogy nyereségét elrejtse, arra jellemző, hogy ekkora vagyon mellett a folyó évben mindössze 2260 pengő nyereséget mutatott ki. És még ehhez járult az a tény is, hogy a vállalat holding társaságot alapított Vaduzban, hogy a tényleges nyereségét ismert recept szerint a holding bő köpenyegébe eltüntesse . • — Valótlan! — kiáltott közbe dr. Lemberger József, a Magyar Kender jogtanácsosa. — Hivatkozom arra, — folytatta dr. Bogsch, — hogy itt van az iratok között a Fayerféle ropirat, amely elég karakterisztikusan világítja meg a Magyar Kendernél uralkodó mentalitást. —• Miféle méltányosság követeli ilyen körülmények között, hogy ilyen cégnek valorizációt ítéljen meg a magyar bíróság olyan összegről, melyet nem is ő, hanem a Wiener Bankverein folyósított, — fejezte be előadását dr. Bogsch. A Kúria nem is ítélte meg a valorizációt a «vaduzi» holdingnak, csupán 750 pengőnek megfelelő dinárösszeget és még a perköltséget is a Magyar Kendernek kell fizetni, mert túlnyomórészben pervesztes lett. POLLÁK SAROLTA KOZMETIKAI INTÉZETE BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 38. I. (Párisi áruházzal szemben) Hajszálak, szemölcsök kiirtása, szépségápolás, helyi soványitások hámlasztások a legmodernebb alapon.Diathermia.Quart.Miracles haj eltávolitoszer vidéki szétküldése utasítással. Minden eddigit felülmúl Miracle világhírű szépségápoló szerek. Kérjen prospektust. Díjtalan felvilágosítás. Huszonötéves működés.