Ország-Világ, 1937 (58. évfolyam, 1-41. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1937 január 1. ORSZÁG-VILÁG 3 illlMliHMllHIBHUIIftillHIIII.. ................................... ■HIIWHWi ................... ililjil'i I........ 'I II • Ifi"' Európa politikai eseményei sok elmélkedés­re szolgáltatnak okot. Mi magyarok kényte­lenek vagyunk mindent a revízió szemszögé­ből nézni és bármilyen csoportosulás történik, önkénytelenül azt a kérdést tesszük fel, szol­gáljam az új csoportosulás a magyar revízió ügyét. A legújabb esemény az olasz, angol, francia megállapodás, melynek különösen azért van egyelőre nagy jelentősége, mert a szövetkezésből hiányzik a német. Ez annál sú­lyosabban esik latba, mert a németben volt első ízben bátorság, hogy Oroszország ellen nyíltan lépjen fel. Már­pedig ma elsősorban arra kell törekedni, hogy a bolsevista Orosz­ország izoláltassék, hogy végre megszaba­duljon a világ az állandó bolsevista veszede­lemtől, melynek egyik elrettentő példája a spanyol polgárháború, a testvérgyilkosságok­nak sorozatos borzalmai, melyre példa még neon volt a világtörténelemben. Az a cél, hogy Európa megszabaduljon ezektől a rette­netes kilátásoktól és hogy ilyenek, vagy ha­sonlók meg ne ismétlődhessenek, ahhoz egy egyöntetű Európára van szükség, ami csak úgy képzelhető el, ha hatalmi csoportosulá­sokból egy hatalom se hiányzik. Nem az a célom ezúttal, hogy a­ revízió kérdését érint­sem és megállapítsam, hogy béke addig el nem képzelhető, amíg elrablott területeinket vissza nem kapjuk, hanem inkább afölött akarok elmélkedni, hogy mi módon lehetne egy újabb világháborút megelőzni. Olaszor­szág súlyos gazdasági­­ helyzetéből azért tud kimenekülni, me­rt az abessziniai háború­val sikerült levezetnie. Németország ma még sokkal nehezebb helyzetben van, mint Olasz­ország volt az afrikai hadjárat előtt, de egé­szen kilátása nélkül annak, hogy súlyos hely­zetéből ki tudjon menekülni. Pedig abban a pillanatban, ha Németországban megszűnik a hadianyagok gyártása, olyan mérve fog a munkanélküliségnek beállani, ami még a ka­tasztrófánál is többet fog jelenteni. Ez pedig azt hiszem senkinek sem érdeke. Balgaság volna örülni ennek bármely oldalról, mert ma Oroszországot és a szovjettel paktáló államo­kat kivéve, ha bárhol felfordulás van, az egyik európai államnak sem előny, különösen akkor nem, ha orosz területen tovább garázdálkod­hatnak a hatalom mai birtokosai. Tehát, hogy újabb háború veszedelme ne rémízgesse a világot, Németország számára meg kell találni azt a módot, hogy súlyos gazdasági válságát levezethesse. Ez elsősor­ban akként történhetnék, ha a tőle elvett gyar­matokat szépszerével visszakapná. Ha ez ke­resztül nem vihető, bár mi ezt a megoldást is el tudjuk képzelni, másfelé kell a németeknek kárpótlást nyújtani. Német elgondolás Orosz­országnak Európából való kiszorítása, ami­nek tulajdonképpen semmi más nem áll útjá­ban, miint az, hogy az európai hatalmak a né­met elgondolásban ismételten nem látnak mást, mint német hatalmi törekvést. Ha a né­metek vállalkoznak arra, hogy Európát meg­tisztítják Oroszországtól, úgy abba éppen úgy nem szabadna beleavatkozni, mint nem volt szabad beleavatkozni az olaszok afrikai hadjáratába. Érdekes térkép látott napvilágot Német­országban. Szerinte Danzigot a németek visz­­szakapják és a lengyelek Szentpétervár felé kapnak egy széles területet a tenger felé. Ugyanezen a térképen hiányzik Csehország és Galícián keresztül vezet Németországból az út a német-orosz területre. Felső-Magyar­­ország vissza van csatolva Magyarországhoz. Erdély külön területnek van feltüntetve, mint­ha autonómiája lenne és helyette Románia Odessza felé felé van megnagyobbítva. Magá­tól értetődően Ukrajna egészen Németország határai közé van berajzolva. Bizonyos, hogy Oroszországnak a cári ház bukása után a sorsa meg van pecsételve. Azok a bitorlók, akik hazug és megtévesztő jelsza­vak használata mellett a hatalmat és az or­szág uralmát magukhoz ragadták, csupán azért boldogulhattak, mert az európai káosz, a győzelmi őrjöngésben létrehozott békék, a pillanatnyi érdekkérdések, azt lehetővé tették. Oroszország sorsa nagyon hasonlít annak a Törökországnak a sorsához, amelyik évszáza­dokon keresztül veszélyeztetvén a nyugati kultúrát, kénytelen volt a nyugati világrész­ről kitakarodni és Ázsiába visszavonulni. — Oroszország évszázados európai uralma alatt sokszor váltotta ki azt a kérdést, hogy milyen címen foglal el ezen a világrészen ilyen hatal­mas területet Hogy ez az ázsiai nép oly soká tudta magát Európában tartani, azt egyrészt a cári házban rejlő titokzatos nagy erő, más­részt azok az érdekek tették lehetővé, melyek európai létüket szükségessé tették. Ez a szem­pont különösen akkor szűnt meg, amikor az évszázados cári házat lemészárolták és olyan egyének ragadták magukhoz a hatalmat, kik még az anarchizmuson is túl akartak tenni és világmegváltó jelszavuk levegőbe dobásával mindent elnyomtak, ami nem az ő egyéni ér­dekliket szolgálta. Azóta minden rohad Európában, a nagy­hatalmak versenyt futottak a­ szovjet rendelé­seiért s amellett állandóan rettegésben élnek, mikor fordít fel nálunk is mindent az or­osz rubel. Oroszország támadás esetén nem képes ma­gát megvédeni. A tömegek, melyeket Leninék felvilágosítottak, önállóságra törekszenek és szabadulni akarnak zsarnokaiktól, azok pe­dig, melyek ma is sötétségben élnek, korlátolt­ságuknál fogva készek magukat bármely na­gyobb erőnek alárendelni, mint tették ezt év­századokon keresztül az „Atyuskának.“ Az időpont, azt hisszük elérkezett és ezt a folyamatot nem lehet többé föltartóztatni. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiir Az európai hatalmaknak össze kell fogni Oroszország ellen Velazquez és Murillo Madridban ozzadok, ha arra gondolok, hogy Madridban az^gejhatszázas évek világra szóló ffJ^jM^sTa szörnyű testvérháborúban tönkre mennek. Spanyolország egyéb kultúra hiányait, azok a nagy művészi alkotások pó­tolták, melyek közül csak elvétve lehetett egy-kettőt Európa többi metropolisainak képtáraiban, múzeumaiban találni és ha va­laki p. u. Velazquez műveit meg akarta is­merni, annak Madridba kellett zarándokol­nia. Aki ezt elmulasztotta, az soha többé nem fog abba a helyzetbe kerülhetni, hogy a barokk és rokokó művészet halhatat­lan alkotásait megismerhessék, mert azok nagy része bombáknak, ágyuk romboló tüzé­nek esnek áldozatul. Ha meggondoljuk, hogy nem is ellenséges rombolás semmisíti meg a nagyszerű festményeket, hanem a testvér testvért gyilkoló kéz, úgy fokozottabb mér­tékben kell felelőssé tennünk az európai ha­talmakat, melyek eddig a semlegességnek gyönyörű jelszava alatt nemcsak eltűrték és eltűrik az emberek tízezreinek legyilkolását, de tétlenül nézik évszázados műkincseknek elpusztítását. Különösen két halhatalan mester, Ve­lazquez és Murillo festőművészek műalkotá­sairól van szó. Velazquez csaknem egészen portréfestő, míg Murillo többnyire templomi képeket festett. Mindkettő Szevillában szü­letett. Ez volt Spanyolország­ legfontosabb művészi városa a 16-ik század végén. Diego Rodriguez de Silva Velazquez, Velazquez né­ven ismert festőművész, mert spanyol szokás szerint atyja neve után anyja nevét használ­ta. 1599-ben született, Francisco de Herrer­­nak volt tanítványa, később Francisco Pa­­checo festőakadémiájára vétette fel magát, majd leányát 1618-ban elvette feleségül.­­ A madridi Prado múzeumban vannak a nagy spanyol mester legnagyszerűbb festményei. A hatalmas vásznak egész sorozata. A három királyok imádata, IV. Fülöp spanyol király kb. 30 portréja, a király fivéreinek, gróf Oli­­vareznek, Ferdinánd infánsnak vadászképp, Balthasar Carlos trónörökös, IV. Fülöp is­mert világhírű lovasképe a gyönyörű anda­­lúziai lovon, Bachus és a borivók, Velazquez önportréja, Vulkán kovácsai­­nagyméretű vászna, Breda átadása, mely nagyszabású vásznával Ambrogio Spinola tábornoknak akart emléket emelni. X. Innocent pápa por­tréja, mely a Doria gallériában van. Még két óriási festményéről kell említést tennünk, me­lyek szintén a Pradoban vannak, a „Las Me­­ninas (Az udvarhölgyikék) és A szőnyegkö­tőnők című képei. Murillo képei: Gyönyörű mennyei „Ma­donnája,“ Mária születése, Szent Erzsébetje, mely a madridi akadémiában van, Szent Fe­renc Krisztus keresztje előtt, Szent Antal a Jézus gyermekkel, mind remekei a madridi képgy­ű­j­teményeknek. Az Egyesült­ Államok St.­Louis városában így árusítják a tejet az utcán, különösen kis gyerme­keknek nagy érdeklődésére, kiket ilyen módon könnyen rá tudnak szoktatni a tejivásra.

Next