Ország-Világ, 1938 (59. évfolyam, 1-39. szám)

1938-02-23 / 6-7. szám

­ A következő panaszlevelet kaptuk: A 25-ös autóbusz, mely Rákospalotáról jön be és az Andrássy út végén bír végál­lomással, a legritkább esetben találja ott az­­ est, melynek szintén ott van a végállomá­sa. Különösen az esti órákban, a 25-ösön érkezőknek, amikor az 1-es autóbusz már ritkábban közlekedik, hosszú ideig kell vá­rakozniu­k, hogy a 25-ösön váltott átszálló­­jegyüket elhasználhassák. Mi, akik naponta járunk ki Rákospalotáb­a és a városba jutá­sra,­ az Andrássy -út végén­ megérkezvén, szívesen szá­llnánk elt a földalatti villamos­­ra, még akkor is,­ha a­z 1-essel mindjárt in­dulhatnánk, mert a földalatti még gyorsab­ban közlekedik, mint az autóbusz és rövid időközönkénti for­galma van. A BESzKRt igazgatósága haladéktalanul intézkedjék, hogy azok, akik az 1-es­­ritka közlekedésére való tekintettel a földalattin mennének ki az Andrássy út végére, azok a mai rendes autóbusz átszállójegy áron kaphassanak jegyet a 25-ösre,, viszont akik a 25-össel ér­­keznek az Andrássy út végére, azok a meg­váltott 86 filléres átszálló jeggyel ha nem­akarják, vagy nem tudják a ritkán közle­kedő 1-est bevárni, a jól közlekedő földalat­tin mehessenek be a városba. Egyáltalában­­nincsen sok értelme az egyes járatnak, amikor az Andrássy útn­ak nagyszerű köz­lekedése van a föld alatt. A kérést mi magunkévá tesszük és szí­vesen ajánljuk az illetékesek figyelmébe. A szerkesztőség­ átszállójegyet a 25-ös autóbuszról a földalatti vasútra Clades tí­cfás newyorUL ékszeris­z fiát olvadták Webbs állandó rettegésben élt, hogy egyetlen gyermekét el fogják rabolni s ezért születése után nem sokkal apjához küldte, aki egy minnesotai falucskában pos­tamester volt. Nemrég Newyork államban halálbüntetést szabtak ki a gyermekrablás­­ra. Webbs úgy gondolta, hogy a súlyos tör­vény most már véget vet a gangszerek gyermekrablásainak s fiát, aki már 10 éves lett, hazahozatta coron­ani villájába. Alig örülhetett azonban az apa néhány hónapig gyermekének. Egyik délután tele­fonértesítést kapott, hogy autóját megtalál­ták az országúton, a volánja mellett, ott­­ ült a soffőr, de holtan. Hátulról lőtték fej­be, mégpedig dumdum golyóval, úgy, hogy a golyó, miközben a fejből távozott, az arc nagy részét is magával vitte. Webbs taxiba ült s lesietett a gyilkos­ság színhelyére. Rendőrök, detektívek és újságírók vették körül autóját, melynek kormánykerekére dőlve ült soffőrje, akit, bár arca felis­merhetetlen volt, alakjáról és ruhájáról mégis felismert. A soffőr ment mindennap fiáért az iskolába,­ most is ő vitte. Most azonban fiának halt boly,­­ta látta. Iskolatáskája ott feküdt a ház­i ülé­sen, amiből következett, hogy a gyilkosság időpontjában benn kellett ülnie. Elrabolták, volt az egy­öntető vélemény. Webbs kétségbeesve ment haza. Otthon már levél várta, melyet postaszekrényébe dobott valaki. A levélben 100.000 dollár váltságdíjat követeltek. Az átadás módja a következő: „Üljön egyedül, soffőr nélkül autóba. Vigyen magával 100.000 dollárt apró címletekben, becsomagolva. Egy autó fog mellette elhaladni. Ha gyászszegélyes zsebkendőt nyújtanak ki, úgy menetközben nyújtsa át a csomagot a másik autóba. Ez esetben még aznap visszakapja gyermekét. Ha azonban­ még valaki ,lesz az autóban, vagy rendőrök találnák követni kocsiját, úgy el lehet készülve arra, hogy valamelyik országút szélén fogja megtalálni gyermeke agyonvert­ holttestét.. - -, Soffon­ének meggyilkolása után Webbs egy pillanatig sem, kételkedett abban, hogy a­­fenyegetés komoly és ezért, anélkül, hogy a rendőrséget figyelmeztette volna, bepa­kolta a­ pénzt "és bérelt autón elindult , a megjelölt útvonalon, a nyugati­­ országút felé... . " Már beesteledett. Messze elhagyta New­ Yorkot és még senki sem nyújtotta ki a zsebkendőt egy mellette elhaladó autóból. Webbs nem értette a dolgot, hisz minden­ben követte a gangszerek utasításait. Nem­sokára azonban rájött­­arra, miért nem kér­ték eddig a pénzt. Egy elhagyatott útsza­kaszon éles dugást hallott. Mindjárt tudta, hogy olyan kocsi követi, amelyben repülő­gépmotor van. A kocsi megelőzte az övét, majd a féknek éles visítása közben oldalt farolt és keresztiyén elzárta az országutat. Álarcos emberek ugráltak le róla s revol­verrel kényszerítették őt, hogy a pénzes" csomagot adja át, hagyja magát megkötöz­ni, szemét bekötni s, szálljon át a másik kocsiba. Webbs rájött arra, hogy becsaptak. Most feleségétől ő érte is váltságdíjat fog­nak követelni. Csakhamar mozgolódás keletkezett a rablók közt s a kocsit nagy gyorsasággal vezették tovább. Webbs hallotta az ország­úti motoros csendőrség megállást parancso­ló jelét, majd hallotta maguk mögött az In­dián motor kattogását. A válasz azonban csak az volt, hogy a repülőgép motor még jobban felbődült. A motorkerékpár azonban, mint a hang után kivehette nem hagyta abba a hajszát. Nemsokára lövés dördült el s rá megszűnt mögöttük a motorkerékpár kattogása. Valamelyik gazfickó lelőtte a mögöttük­ száguldó csendőrt. Ilyen, sebesség mellett, még ha a lövés nem is­ érte volna halálosam a­­zuhanás következtében mégis szörnyet kellett, hogy haljon. A kocsi döcögéséből Webbs nem­sokára arra következtetett, hogy valami mezei út­ra tértek le, majd újabb száguldás követke­zett. Az út végén egy pincében vették le szeméről a kötést az álarcosok. Kinyitották egy ajtót s azon behajitották. Webbs néhány deszikalépcsőfokon gu­rult le s ezért nem ütötte meg túlságosan a fejét, csupán elkábult. Magához térve, leg­nagyobb örömére fia hangját hallotta meg, aki feléhajolt s élesztgette. A kis Bent is itt tartották fogva Webbs úgy gondolta, hogy valahol vidéken lehetnek, Ben azonban megmagyarázta, hogy New-Yorkban, vagy legalább... is a New-York-i­ telefonközpont körzetében kell lenniök, mert gyakran hallotta­, egy kürtőn keresztül a házi kapcsolószekrény kattogá­sát, maj­dl ő is megállapította, hogy a házi hívások egyszámjegyes kattogásán kívül az automata mindig nyolcszor kattant, máig pe­dig nyolcszámjegyű hívás csak New­ York­­ban van, igaz, hogy Chicagóban is, de azt távolsága miatt számításba sem lehet ven­niük. A sz­ellőztető kürtőn Ben kiférne, de magassága miatt nem tudja elérni.­ Sem lá-­­­da, sem pedig hordó a pincekamrában nin­­csen. Apja vállára kapaszkodva sikerült mégis átjutnia a­­kürtőn. Egy újabb üres és lezárt pincerészbe ért, amelynek egyik fa- . fára volt szerelve a kapcsolószekrény. . . Ben gyakran látott ilyen kapcsolószek- . rényt nagyapjánál s gyakran segített, neki apróbb javításoknál. Valamennyire tisztá­ban is volt rendeltetésével. Zsebkésével ki­nyitotta a szekrényt elzáró csavart s a két kivezető zsinórt is leszerelte, majd miután sem hallgatója, sem mikrofonja nem volt, a két zsinór drótvégeinek összeillesztésével mérsejeladáshoz fogott. Sam valamikor jobb napokat látott. Távirász volt a Southernland hajóstársaság­­nál. Öregségére azonban ide került a New Yorki telefonközpontba őrnek. Füle már hozzászokott az automata kapcsolókorongok kattogásához annyira, hogy bóbiskolásában az nem zavarta. Az egyhangú zörej női azon­ban az ismerős „Három pont, három vonás­, három pont,­ azaz a SOS jelre azonnal fel­ébredt A szerelők, akiket fellármázott, azt hit­ték, megbolondult az öreg, mig maguk is meg nem győződtek arról, hogy az egyik rámában a kapcsolókorong az SOS jelre, fo­rog. Nemsokára furcsa üzenet következett, Webbs tudatja, hogy gangszerek fogsága bán ismeretlen helyen van egy pincében. Az üzenet még egyszer folytatódott, majd hír telen megszűnt. A szerelők azonnal telefonáltak a ren­dőrségre s mig a detektívek megérkeztek, megállapították a kapcsolókorong hivószá­mát, majd hívószám tulajdonosát. Épp akkor érkeztek meg a detektívek s ők is majd leültek meglepetésükben. A hívószám Webbs Coronateld villájának hívószáma volt. Azonnal kivohantak a villába s a ma­gukkal vitt rend­őr legénységgel körülfogták azt. A hátsókapu egy elhagyatott kis utcára nyílt. A detektívek itt hatoltak be. A tető­ felől puskalövések fogadták őket. Nemsoká­ra élénk töd­­ arc fejlődött ki a villában elba­­rikádozott gangszerek és a rendőrök közt. Már 2 rendőr és egy detektív is elesett a harcban, mikor a rendőrfőnök a katona­ságtól gázbombákat hozatott. Mindenkit el­távolítottak a környékről, majd a gázmasz­­kos rendőrök egymásután haj­igáltak be a földszinti s az emeleti ablakokon a gázbom­­báikat. Stirü füst vett nemsokára mindent körül. Aztán felpattant a villa hátsó bejárata s egy csomó feltartottkezű ember tódult ki rajta. . ...... Nemsokára kínozták a pincéből Webb­­set és fiát is ,majd megmutatták, a mikor a gázbomba hatása már elmú­lt és ki tudták nyitni­ szemüket, bár könnyeik még mindig potyogtak, — a foglyoknak a gangszereket. Webbsnek a főnökben csodálkozva ismerték fel volt soffőrüket, akit állítólag meggyil­koltak. A soffőr gangster beismerte, hogy az autóban levő holttest egy agyonlőtt rendőr holtteste volt, akinek az alakja tökéletesen hasonlított az övére. A banda tagjai hango­san szidták. Ha megelégedett volna a száz­ezer dollárral s nem fogta volna el az öreg Webbst is, ma szabadlábon lennének s nem lennének biztosak aban, hogy nemsokára a villamosszékbe kerülnek. ORSZAG-VTLAG Harc a Fórum mozi bérletéért A Kossuth Lajos utcai Fórum mozi bérlete körüli harc nem fejeződött be a Kú­ria határozatával. A Fórum mozi tulajdo­nosai, a Léderer testvérek, most pert indí­tottak a házat, a kultuszminisztériumtól bérlő, Mozgóképüzemi rt. ellen. Lédererék­­azt kérik a­­táraságtól, mondja ki, hogy a moz­i bérletére pályázó Elektra rt. ajánlata nem tekinthető komolynak, a Fórum mozi bérlői ezért hasonló feltételeket nem ajánl­hattak fel, így tehát a Mozgóképüzem rt.- nak az a felhívása, hogy a szerződés lejár­­­tával a mozi helyiségeit ürítsék ki, jogtalan!. A tárgyaláson a Mozgóképüzemi rt­ . nevé­­ben Gerö István vezérigazgató jelentkezett, aki kérte a tárgyalás elhalasztását, mivel ebben a­ perben kötelező és ügyvédet nem­­hozott magával. A bíróság a kérelemnek megfelelően a tárgyalást elnapolta és Gerö Istvánt arra kötelezte, hogy a legközeleb­bi tárgyaláson ügyvéddel jelenjen meg.

Next