Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1891-1892 (25. évfolyam, 1-11. szám)

1891-92 / 2. szám

247 írásra tér­het át a tanár, értékesítve az V. osztályban, Thukydides olvastatása alkalmával hallottakat. Ezután következhetik a görög philosophálás kezdetei­nek rövid megbeszélése s mindjárt utána Platon olvastatása. Itt ismét kétféle úton haladhat a tanár. Gyengébb osztályokkal Platonnak főkép egy oly műve tárgyalható, mely Sokrates személyiségére vonatkozik (pl. Apologia, Kriton), haladottabb osztályokkal a Politeia fontosabb részeit lehet olvastatni, pl. II, 11—16. (a platoni állam és rendjei); IV., 6—11. (a négy sarkalatos erény); VII. , 6—17. (az uralkodó rend kiképeztetése) és kellőleg kiválogatott részek a VIII. könyvből. (A tökéletes államforma összehasonlítva az igazságtalanokkal: timokratia, olygarchia, demokratia és tyrannis). Végül Aristoteles nikomachosi etnikájából vagy politikájából vett szemelvények olvastatása zárhatja be a görög prózairodalom fejlődésének áttekintését. Amabból pl. választhatók: I., 2—13. (mely részlet főleg azért tanulságos, mert itt Aristoteles a megelőző philosophiai irányokra tekint vissza); III., 1—8. (erkölcsi beszámítás); IV., 7 —9. (nagylelkűség); IV., 10. (nagyravágyás); V., 1—15. (igazságosság); vagy olvastatni lehet kellő gonddal kiválasztott szemelvényeket a barátságról szóló VIII. és IX. könyvből is. Ha a Politikát olvastatja a tanár, a következő sze­melvényekből válogathat: (Bekker-féle kiad.) I., 1—7. (a családról); III., 7—13. (a kormányformákról); IV., 14—16. (a közhatalmakról); de legvonzóbb lesz a tanulóra nézve a VII. könyv 17. fejezete és a VIII. könyvből vett szemel­vények, melyek a szabad polgár neveltetéséről szólnak. II. Szabadkézi és geometriai rajz. a) Szabadkézi rajz (V—VIII. osztály.) A szabadkézi rajzolásnak a gymnasium felső osztályaiban se lehet magasabb czélja, mint folytatólag az, hogy a szép iránt való érzék fölébresz­tése és tovább mívelése mellett a tanulókat a formavilág megfigyelésére szok­tassa s az alakzatok felfogására képesítse. Ezt a czélt az alsóbb osztályokban gyakorolt rajzoló geometria alapján meg lehet közelíteni, tervszerű vezetés és a rendelkezésre álló csekély óra­számnak kellő kihasználása mellett. A szabadkézi rajzgyakorlatok s az előző magyarázatok folyamán a szaktanár alkalmat fog találni arra, hogy tanítványait az ornamentika mű­történelmi fejlődésével, a minták st­ltani sajátságaival, a színbeli összehang­­zás fontosabb elveivel s a legközönségesebb ábrázolási módokkal meg­ismertesse. Az oktatás sikere­s az iskolai fegyelem érdekében kívánatos, hogy a tanítás még egy ideig tömeges oktatás maradjon, vagyis, hogy a táblára függesztett közös mintáról egyszerre az egész osztály rajzoljon. Inkább akkor váljék egyénivé a szabadkézi rajztanítás, a­mikor a növendékek egyéni haj­lamainak és képességének felötlő különbsége az elkülönítést javasolja, a­mikor aztán egyes csoportok, sőt egyes növendékek is, fogékonyságuk és ügyességük fokához mért külön falmintáról rajzolhatnak. A tanulók rajzai lehetőleg nagy méretekben készüljenek. Mert a geo­metriai rajzok bizonyos merevségével szemben a szabadkézzel rajzolt alak­zatok és vonal­ombinatiók aesthetikai értéke, lendületessége nagyobb méretek alkalmazásában jobban érvényesül, valamint a tanulók kézbeli ügyessége is nagyobb arányú rajzolás közben jobban fejlődik. A szemmérték és kézügyesség gyarapodásával a segédvonalak (sokszor túlbő) alkalmazása is hovatovább a legszükségesebb mértékre lesz szorítandó. A tanár kívánja meg a tanulóktól rajzaiknak tiszta és lehető szabatos elkészítését, de magasabb követelményektől tartózkodjék. A javítás inkább 17*

Next