Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1904-1905 (38. évfolyam, 1-37. szám)

1904-10-02 / 1. szám

33 illatot, ízt, zamatot, bűbájt, varázslatos erőt, ragyogó színpompát, szenvedélyt Petőfinél, Aranynál,­­Jókainál, Kossuthnál stb. Lehetetlen, hogy így az érdekkeltés ügyes felhasználásával táplá­lékot ne adhassunk a tanulók aktivitásra való hajlamának. Lehetetlen, hogy a tanuló ne érezze ily módon, mily sok éltető elemet rejt magában az irodalom és mennyi impulzust adhat öntevékenységének. Lehetetlen, hogy ilyeténképen fejlő­désre képes magot ne hinthessünk el az ifjú lélek termékeny talajában. Az olvasmányok helyesen alkalmazott módszere alapján érezhetik a tanulók majd azt is, hogy kulturális fejlődésünket csak úgy érthetjük meg igazán, ha összevetjük más népek halá­llá­sával, ha belekapcsoljuk az egyetemes kultúra történetébe. Föl kell a kapcsolatot tüntetnünk, de nem akadémikus fejtegetéssel, hanem jellemzetes értékű olvasmányok alapján domborítandó az ki. A szabad előadásnál a lélek egyszerű jelenségei, a peri­ferikus és centrális ingerek szülte képzetek, továbbá a belőlük apperceptió és synthesis útján létrejött általános gondolkodási formák, a fogalmak, ítéletek és következtetések, végre a rend­szeres gondolkodás formái, a meghatározás, az osztályozás és bizonyítás kell, hogy játsszák a főszerepet. Vagyis az előadó­képesség fejlesztésében súlyt kell fektetnünk a lélek tartalmának gazdagságára, a szóbőségre, a helyes nyelvhasználatra, a szó- és mondatfűzésre, nemkülönben az ismeretanyag kellő elrendezésére. A szókincs fejlesztése céljából különös gondot kell fordítani a rokonértelmű szócsoportok összeállítására, a jelentésbeli árnya­latok kiemelésére, nemkülönben a gondolatkifejezések alakjainak kellő világításba való helyezésére. Ha ily eljárást követünk, könnyebben fognak a tanulók boldogulni az írásbeli dolgozatokkal is. A tanárnak kevesebb fejtörésébe fog kerülni alkalmas tételeknek a kitűzése és a dolgo­zatok is értékesebbek lesznek úgy tartalom, mint forma tekin­tetében. Tartalmasabb és egységesebbek azért lesznek, mert a tanulóknak így nagy anyag áll majd rendelkezésére; a saját benyomásaikat értékesíthetik, a saját tudásuknak tárházából meríthetnek és nem fognak innen és onnan összelopkodott adatok jól s rosszul sikerült összetákolásával előállani. Stílus és nyelv tekintetében is becsesebbek lesznek a dolgozatok, ha a sok olvasmány alapos tárgyalása révén a tanulónak nyelv-, stílus- és kompozícióérzéke fejlődött és izmosodott. * * * Ezek után összefoglalhatom nézeteimet az irodalomtörténeti rész tárgyalásának mikéntjére nézve. Az elmondottakból önként következik, hogy az irodalom nem lehet címekbe és számokba vesző labirint, sem pusztán könyvcímek gyűjteménye, s azoknak felsorolása és bírálata. Amennyiben az olvasmányokkal bővebben foglalkozunk, a lexikális rész csak a legfőbbekre és legjellem­zőbbekre redukálandó. Nem szükséges, hogy a tanuló tudja, egy ORSZ. KÖZÉPISK. TANÁREGYES. KÖZL. 3

Next