Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1940-1941 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1940-12-01 / 4. szám

93 bencés és állami, keszthelyi prem., debreceni ref. g.), ahol ingyenes orvosi kezelést is kapnak az arra rászorultak. A bp. bencés, a ka­locsai rezs., bp. Széchenyi g.-nak üdülőháza is van. A 10 órai tej ivás csak kevés intézetben van megszervezve. A bp. ev. g. büszkén említi, hogy 18100 üveg tejet, kakaót fogyasztottak el a tanulók, igaz, hogy ez a mennyiség 688 tanulóra esik. Kiemeljük azonban, hogy 4468 üveg ingyen jutott a szegény tanulóknak. 18. Nagyobb kirándulásra az intézetek nem igen mentek (kb. 45), 20—30 pengő sok a szülőknek! Az utazás célja legtöbbször a főváros, a Balaton, Vértesh­egység, Dunántúl városai, Szeged, Deb­recen és Hortobágy, s nagyon sokan mentek a Felvidékre, Kas­sára, Rozsnyóra és Munkácsra. Külföldi kirándulás nem volt. 19. Hivatalos rendelet megkívánja, hogy minden intézetben meg legyen szervezve a légoltalom. Adott jelre gyakorolja az ifjú­ság az óvóhelyre való levonulást, az elsősegélynyújtást. A lefolyt évben a kiképzett tanulókat rendőri, futári és őrségi szolgálatra a hatóságok is felhasználták. Szolgálatukat lelkesen, dicsérettel látták el 20. Jelentős szerepet játszanak az iskola életében az ifjúsági egyesületek. Itt éli ki magát az ifjak öntevékenysége és sajátos érdeklődése. A bp. ciszt. g. szerint az ifjúsági egyesületek egyik oka a túlterhelésnek, valójában azonban ezekben az ifjúság csak egy kis része foglalkozik. A debreceni ref. g. megállapítja, hogy az önképzők­öri élet hanyatlik, de ez a megállapítás csak az iro­dalmi és szónoki tevékenységre vonatkozik, ellenben az aerokörök, a diákkaptár, az ifj. Vöröskereszt, táj- és népkutató kisebbségi osztályok az önképzésnek új, lendületes formáit mutatják. A nyír­egyházi ev. g. önképzőköre 5 osztályra oszlik: 1. irodalmi, 2. kisebb­ségi, 3. külföldi, 4. néprajzi, 5. művészi osztály. A beregszászi ön­képzőkörben a havi gyűlések műsorát egy-egy osztály tanulói állítják egybe, ami nagyban fokozza a lendületet, az érdeklődést. A Rákóczi- és Erdélyi ünnepséget megismételték a ruszinlakta községekben is. Az alföldi intézetek is rendszeresen tartanak falusi előadásokat. Érdemes közölni a debreceni kgy. r. g. önképzőköre márciusi ünnepségének műsorát. Bevezető, himnusz, népdalkóru­­sok, gyermekjátékok, legényavatás, pásztorjátékok dalai, táncai, lakodalmai. Liszt: Magyar ünnepi dal. — A bp. Domokos lg. a munkatanítás szellemében szervezte meg az önképzőköri munkát. Egy-egy osztály az egész év folyamán csak egy tárgykörrel fog­lalkozott. A IV. osztály Rákóczi-ünnepet rendezett, az V. osztály a középkorral, a VI. osztály a XVI. század királyaival és Leonardo da Vinci működésével, a VII. osztály Mátyás király emlékeivel, s az emberi test szerkezetével, a VIII. osztály Ady költészetével fog­lalkozott. Ezenkívül a Kamaraszínházban előadták a „Kőműves Kelemen“ és „Csodálatos látomás“ című saját szerzeményű ünnepi játékokat. 21. A diákkaptár intézmény a mai idők átalakuló szellemének terméke. Itt ismerkedik meg a diák a gazdasági élet gyakorlati oldalával és szükséges alapfogalmaival, a pénzzel, ennek értékével és kezelésével, a piaccal, átalakulással, a betét, a kamat, könyvelés mibenlétével, kalkulációval, vállalkozással, szóval a termelés és értékesítés módjaival. A többszáz mázsa gyűjtött vas-, ólom-, réz-, papír-, rongyhulladék nemzeti értéket jelent, s az így begyűlt pénz

Next