Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1935-1936 (40. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-15 / 5. szám

198 Történettanításunk alapjai, keretei, anyaga és felosztása. Igen egyszerűnek, közismertnek, mondhatnám szürkének és lapos­nak is tartom a fölvett témát, ha annak csak az egyik felét , a felületét világítanám be. Ez azonban nem lehet célom. A kérdés gyökerét, legújabb elemi iskolai kapcsolatait, valamint régi polgári iskolai vonatkozásait is bele kell ágyaznom e cikk keretébe , így lehet mondanivalóimnak gyakor­lati haszna, történeti értéke és didaktikai gyümölcse. Az alábbiakban erre törekszem. Minden közép-, vagy középfokú iskolai nevelőoktatás az elemi isko­lai nevelésen és tanításon alapszik. E megállapítás axióma, ennek nyilván­valóságát mai közoktatási rendszerünkben bizonyítani nem kell. Mégis azt tapasztaljuk sokszor, hogy e magától értetődő körülményt a külön­böző jellegű középfokú iskolák nem veszik figyelembe, sőt azt is mond­hatnám magunkra vonatkoztatva, hogy erre az alapra nem építünk, ezt kellően nem ismerjük, teljesen fölöslegesnek tartva, elhanyagoljuk. Pedig a fiúiskolai utasítás is erősen kihangsúlyozza a szerves kapcsolat szüksé­gességét, amikor a polgári iskolai I., II. osztályos előkészítő­ fokozattal kapcsolatban követelményként jelzi, hogy : «A monda és történet világá­ból vett olvasmányok egyik célja, hogy ébrentartsák azt a történelmi érdek­lődést, melyet már az elemi iskolai tanítás fölkeltett. A polgári és közép­iskolában nem mindig ügyelnek arra, hogy az alsóbb osztályokban ne ugyanazok az olvasmányok tárgyaltassanak, mint a népiskolában­. Az elemi iskolai történettanítás a beszéd- és értelemgyakorlatok­ során a jelen életének megismerésével kezdődik : ez tulajdonképpen az elemi iskolai V., VI. osztályos történelmi oktatás előiskolája. A jelennel kapcsolatba kerül a múlt s így a tanulók alkalomszerűen sok történeti ismeretet szerezhetnek, előkészülnek a történelem rendszeresebb tanu­lására. Ki kell itt emelnem, hogy a legújabban kiadott elemi népiskolai Tanterv és Utasítás szerint a beszéd- és értelemgyakorlatok egyik fő célja az otthon, a szülőföld, a nép és a haza megszerettetése. E fő cél pedig minden meleg vonatkozásában és közeli kapcsolatával a történelmi elő­készítést szolgálja. Ugyanez mondható a történelmi tárgyú olvasmá­nyokról is. Sok beszéd helyett osztályonként közlöm azokat a tárgyköröket, amelyek a beszéd- és értelemgyakorlatok körben bővülő anyagából a történelmi nevelés előiskoláját alkotják. I. osztály. Az otthon. Ezzel kapcsolatban a szülői ház, a családi név és emlékek, a család öröm- és gyásznapjai, a hagyományok, ősök tisztelete stb. kerülnek szóba s a magánélet e tisztult szűkebb világából lép át a nagyobb közösségbe a kisdiák. II. osztály: A község belső és külső területe. A község múltja és élet­rendje. A község házai, épületei, a lakosok foglalkozása, a község múltja, történeti emlékei, kövei, népi hagyományok, címer, zászló, pecsét, közös alkotások stb. ébresztik és fejlesztik tovább a gyermek történeti érzékét és szülőföldszeretetét ez osztályban.

Next