Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1938-1939 (43. évfolyam, 1-10. szám)

1939-06-15 / 10. szám

517 szellemében is eltér a Kárpátokon túl élő rutének nyelvétől. Az eltérések mind magyar hatás alatt keletkeztek, s ezért ruténjeink sem nem oroszok («Kárpátoroszok»), sem nem ukránok, hanem magyar rutének». — László István «Molnár Ferenc és új regénye» címen közöl tanulmányt. Magyar Kultúrszemle, 1939. évf. 2. sz. Havas István: «Köszöntlek Felvidék» című verseskötetéről többek között ezeket írja : «Közel ötven év költői termésének javát tartalmazza a kötet, melynek minden lapján, értékes gyermek- és diákverseiben ugyanúgy, mint a magyar tájakat hűen tükrözteti költeményeiben vagy hazafias dalaiban a mélyen érző, nagy magyar hagyományokon felnőtt, igazi költői lélek élt. — Ismerteti a folyóirat Közlönyünk február és március havi számait. Koszorú, 1938—39. évf. 3. sz. A Petőfi Társaság Közlönyében a vezető közlemény Havas István alelnök «A költő és a politika» című tanul­mánya. Felolvasta 1939. évi március 12-én tartott nagygyűlésen. Kiragadjuk a szép tanulmányból ezeket a sorokat: «Élet vagy halál, énekelte a nagy március születő évében Petőfi, és egy század után ma is még «szétszórt hajával, véres homlokával áll a viharban maga a magyar­, de ma már több készséggel és okulással várja új szabadságharca békedalát, mikor kivívott útján a munkának osztálykülönbség nélküli megelégedés lesz a koronája. Szervezetlenségből, áldozatmegtagadásból : nagyság nem születhetik, annak csak egy édesanyja van : az elföldeltségéből feltámadt szeretet.­­ A márciusi fordulatban új életkedv hangjai zendülnek meg, jön, jön az új dal. A világ mai feneketlen zűrzavara ellenére is kezdődik a melegedés, szívek, emberek, egymásra találva, egy nagyszabású élet küszöbére lépnek.» — Az «Irodalmi Tükörképek» című rovatában elmondja Havas István a legújabb könyvének (Köszöntlek Felvidék) keletkezését. Felvidékünk egy részének visszajötte után a Singer és Wolfner kiadócég felszólította a kötet összeállítására. «Verseim, melyek a Felvidék szíveiről, városairól, falvairól, hegyeiről és völgyeiről, akár megnevezetten, akár név nélkül szólnak, e föld lelkiségének hangadói». Közli a «Koszorú» Havas alelnöknek azt a beszédét, amelyet Torkos László temetésén mondott. Torkos 1839. október 2-án született, 1939 március 2-án elnyerte a Petőfi nagydíjat, március 12-én a díjat átadta a Társaság a költő fiának, március 15-én halt meg a költő s 18-án temették el. Magyar Lélek, 1939. évf. 1. sz. Főszerkesztő dr. Hankiss János egyetemi tanár, felelős kiadó dr. Milleker Rezső egyetemi tanár. A Nép­művelési Titkárok Nemzeti Szövetségéből átalakult Magyar Népművelők Társaságának kiadása a pompás folyóirat. A Társaság elnöke dr. Antalfia Antal min. tanácsos, főtitkára Németh Sándor tanügyi főtanácsos, ny. tanítóképzőintézeti igazgató. A Társaság tagjai : tiszteletbeliek, rendesek és levelezők. Az utóbbiak közt foglalnak helyet Petridesz Jenő székesfőv. polgári iskolai igazgató és Volly István székesfőv. polgári iskolai tanár ; az utóbbi tagja az elnöki tanácsnak is. 1939. évf. 2. sz. A Népművelők egymás közt című rovatban olvasható László István rákosszentmihályi r. kat. polgári fiúiskolai igazgató cikke : «Vitatkozni szeretnék», 1939. évf. 3. sz. Volly István: «A népi játék és az ifjúsági színpad» című cikke. A szerző a most, három kötetben megjelent «Népi játékok» című könyvéhez útravalóul szánta a cikket. «A népi játék az édes anyanyelv, a dallam, a mozdulat és az ünnepi viselet tökéletes, összeforrott együttese». 1939. évf. 5. sz. Ennek a számnak egyik igen érdekes cikke «A pünkösd­járás», amelynek írója Volly István. A cikk a dunántúli játékok áttekintése.

Next